|
 2016.02.05.
Támogatás az élelmiszer-ipari cégeknek
Elsődleges célunk a vidéki foglalkoztatottság növekedése
Február 15-étől
lehet benyújtani a pályázatokat az élelmiszer-ipari fejlesztéseket
segítő, 151 milliárd forint keretösszegű kiírásra – közölte
Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
300 és 151 milliárd forintos támogatásról is
olvashatunk. Mi a két kiírás közti különbség, és kik
jelentkezhetnek rájuk?
– Nincs szó két kiírásról. A kormány a 2014 és 2020
közti EU-s fejlesztési időszakban, 300 milliárd forintot kíván
fordítani az élelmiszer-ipari ágazatra. Ezt különböző uniós
forrásokból tudja véghezvinni, amelyből a Vidékfejlesztési
Program mintegy 206 milliárdos forrással rendelkezik. Ebből a
forrásból most hirdettünk meg 151 milliárd keretösszegű kiírást.
A fennmaradó 55 milliárd forintot a borászatra, az élelmiszer-ipari
innovációra, valamint a rövid ellátási láncokhoz – termelői
piacok és más közvetlen értékesítési csatornák – kapcsolódó
élelmiszer-ipari fejlesztésekre kívánjuk fordítani. A 300
milliárd forintból a fennmaradó forrás a Gazdaságfejlesztési
és Innovációs Operatív Programból (Ginop) áll rendelkezésre.
Az EU-s támogatásokon túl, tekintettel arra is, hogy az élelmiszer-ipari
nagyvállalkozások a magas foglalkoztatottság miatt nem
jogosultak az uniós forrásokra, ezért a kormány a nemzeti költségvetésből
mintegy 15 milliárd forintot biztosít az idén összességében,
köztük az élelmiszer-ipari cégek finanszírozására. A
Miniszterelnökségen tavaly év végén meghirdetett 151 milliárd
forintos kiírásra nemcsak mezőgazdasági termelők
jelentkezhetnek, de a pályázat legfőbb nyertesei a gazdák. A
nem mezőgazdasági termeléssel foglalkozók közül csak azok a
mikro- és kisvállalkozások juthatnak hozzá ehhez a támogatáshoz,
akik teljesen lezárt pénzügyi évvel rendelkeznek.
Milyen fejlesztéseket valósíthatnak meg ebből
a 151 milliárdos keretösszegből a gazdálkodók?
– A mezőgazdaságból élő vállalkozások ebből minden
olyan fejlesztést képesek megvalósítani, ami azt a célt szolgálja,
hogy az alapanyagot feldolgozott formában tovább tudják értékesíteni.
Ez természetesen technológiai fejlesztés. Az ehhez szükséges
beruházásokat tudjuk ebből a keretből támogatni. Legyen az akár
egy termeléshez kapcsolódó új eszköz, gép beszerzése, új
technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása, a tevékenységeket
szolgáló épületek, építmények kivitelezése, az anyagmozgatáshoz,
raktározáshoz, csomagoláshoz kapcsolódó eszközök beszerzése.
Azon túl, hogy új kapacitások jöjjenek létre, szintén fontos
cél, hogy a már meglévő vállalkozások is pályázhassanak
olyan forrásokra, amelyek segítségével a környezeti erőforrás
hatékonyságát képesek megcélozni például az energiatakarékos,
a víztakarékos vagy a környezetterhelést egyéb módon csökkentő
rendszerek bevezetésével, megújuló energiaforrások alkalmazásával.
Ez egy komplex program, amelyben minden ilyen irányú tevékenységet
támogatni tudunk. Az igényelhető támogatás mértéke 50 százalékos.
Tehát, ha ezt a forrást lehívja az ágazat, az azt is jelenti,
hogy legalább 300 milliárdos élelmiszer-ipari beruházás valósulhat
meg a következő években.
Ez a kiírás mennyiben járul hozzá a vidéki
foglalkoztatottság növeléséhez, és ezzel elérhető, hogy
kevesebben költözzenek a nagyvárosokba?
– Elsődleges célunk a vidéki foglalkoztatottság növekedése,
és ezt úgy szeretnénk elérni, hogy azokat az ágazatokat támogatjuk
kiemelten, amelyek potenciálisan biztosítják a munkahelyteremtést.
Ilyenek a mezőgazdaságban az olyan munkaigényes ágazatok, mint
a kertészet, a zöldség- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés,
és ehhez kapcsolódóan az élelmiszer-feldolgozás. Hiszen az új
feldolgozóüzemek létrejöttével új munkahelyek jönnek létre.
A pályázati felhívásában meg is követeljük, hogy a beruházás,
illetve a tevékenység megvalósítása során, a kötelezettségvállalási
időszakon belül a foglalkoztatottak száma nem csökkenhet, s
aki pedig új munkaerőt képes felvenni, többletpontot kap az
elbíráláskor.
Medveczky Attila
|
