|
 2016.02.05.
Sikeres a Nemzeti Kastélyprogram
Teret kell adni a magántőkének a műemlékek megmentésében
Mekkora kihívást
jelent az egykori Pénzügyminisztérium épületének megújítása?
Milyen feladatokkal jár miniszteri biztosi kinevezése? Miért kéne
módosítani a nemzeti vagyonról szóló kétharmados törvényt?
Ezekkel a kérdésekkel kerestük föl L. Simon Lászlót, a
Miniszterelnökség államtitkárát.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter
államtitkár urat miniszteri biztossá nevezte ki. Ezen a poszton
milyen feladatokat kell ellátnia?
– Miniszteri biztosként a budai Várban, a Szentháromság
téren álló egykori Pénzügyminisztérium épületének megújításáért
és egyes állami intézmények várbeli elhelyezésével
kapcsolatos feladatok összehangolásáért felelek úgy, hogy közben
államtitkári feladataimat is ellátom.
Mekkora kihívást jelent az egykori Pénzügyminisztérium
épületének megújítása?
– Sokrétű feladatról van szó. Egyrészt meg kell
oldanunk az épületet jelenleg használó intézmények új
helyre költöztetését. Ezek közül a legbonyolultabb a Magyar
Nemzeti Levéltár részlegeinek áthelyezése lesz, hiszen az általuk
használt irodákon kívül több folyóirat-kilométernyi anyagot
is tárolnak az épületben. Másrészt el kell döntenünk, hogy
az épületet a második világháború alatti állapotának
megfelelően állítjuk-e helyre, vagy a jelenleg látható, a
hatvanas években született homlokzatnál maradunk. Ez a kérdés
nemcsak az épületet, de a Mátyás templom környezetét is érinti,
már csak a homlokzat lehetséges magassága miatt is. Harmadrészt
figyelemmel kell lennünk arra, hogy a költöztetések és a felújítás
a lehető legkisebb felfordulással járjon a várban, annak is a
turisták által leginkább látogatott területén.
Mi lesz a hajdani minisztérium helyén?
– A kormány szándéka szerint a megújuló Pénzügyminisztérium
épületét a jogutód minisztérium foglalja majd el. Ami ellen néhányan
ódzkodnak, megfeledkezve arról, hogy miközben a világ sok országában,
az ugyancsak a XIX. században létrejött intézmények az
eredeti helyükön maradhattak, nálunk 1945 után zsuppolták ki
őket például a budai Várból. Ráadásul ezekbe a hivatalnak
tervezett épületekbe teljesen más funkciókat, például kollégiumot
telepítettek, miközben a jelenlegi minisztériumi épületek sem
annak készültek eredetileg, mint amire ma használjuk őket. A
Szentháromság téri épületben jelenleg is javarészt minisztériumi
háttérintézmények és hivatalok működnek.
A budai várnegyeddel kapcsolatban el kell látnia többletfeladatokat?
– Államtitkárként a Nemzeti Hauszmann Tervet is koordinálom,
ami azt jelenti, hogy a budai Várral kapcsolatban rengeteg
dologgal foglalkozom. Miniszteri biztosi kinevezésem lényegében
a várnegyed megújításának egy konkrét feladatára szól,
amit azonban a Hauszmann-terv részének tekintek. Egy olyan résznek,
ami most egyfajta prioritást és nagyobb figyelmet élvezhet a
kormány, az államigazgatás részéről.
Nem jelent-e gondot, hogy nem vehet igénybe a jelenleginél
nagyobb apparátust?
– Szó se róla, több feladatunk lesz, ráadásul a határidők
is elég szorosak, de ahogy a Várkert Bazár felújításánál
is bizonyítottuk – ahol szintén rendkívül rövid idő alatt
kellett megvalósítanunk az utóbbi évek legnagyobb kulturális
beruházását –, nem az apparátus méretén múlik a siker.
Miért gondolja azt, hogy módosítani kell a nemzeti
vagyonról szóló kétharmados törvényt?
– Erről Fehérvárcsurgón beszéltem, amikor az ottani Károlyi-kastély
megújult parkját adhattuk át. Károlyi György és felesége,
Angelica asszony évtizedes munkája remek példája annak, hogy
az állami tulajdonban lévő kastélyokat igenis oda lehet adni
olyan magánszemélyeknek, gazdasági társaságoknak vagy magánalapítványoknak,
akik sajátjukként gondozzák, felújítják és működtetik az
épületegyütteseket. Az országot járva látható, hogy még
mindig számtalan értékes műemlékünk pusztul. Be kell látni,
hogy a Nemzeti Kastélyprogramba nem lehet minden kastélyt
bevonni, és az államnak sem lesz soha annyi pénze, hogy minden
megmentésre érdemes műemléket felújítson, és gazdaságosan
működtessen. A világ számtalan pontján bevett gyakorlat, hogy
az állami tulajdonban lévő műemlékeket hosszú távra,
hasznosításra bérbe lehet venni azzal a megkötéssel, hogy a látogathatóságot
bizonyos feltételek mellett biztosítani kell. Sok kastély esetében
az utolsó órában vagyunk. Szerintem teret kell adni a magántőkének
a műemlékek megmentésében és hasznosításában is.
Amennyiben az örökösök gondoskodnak egyes kastélyok
felújításáról, akkor ezek az ingatlanok később kinek a
tulajdonába kerülnek?
– A kastélyok az állam, azaz az egész nemzet tulajdonában
maradnának, de hosszú távra, akár 50 vagy 99 évre használatba
kaphatnák például az egykori tulajdonosok leszármazottai. A
használati joghoz azonban komoly kötelezettségek is társulnának,
például a felújítás minőségét, a hasznosítást vagy a már
említett látogathatóságot illetően.
Mennyire tartja sikeresnek a Nemzeti Kastélyprogramot?
– A 2007–13-as uniós támogatási időszakot lezártuk,
aminek keretében háttérintézményeinkkel számos csodálatos
kastélyt és történeti kertet újítottunk fel. A Nemzeti Kastélyprogram
ennek a munkának a folytatása, de még az elején járunk, azaz
tudjuk, melyik helyszíneken, milyen ütemezésben, nagyjából
mekkora költségvetéssel akarunk dolgozni. Nyolc kastély esetében
a Forster Központ már benyújtotta a pályázatát a gazdaságfejlesztési
és innovációs operatív programba. A következő évek mutatják
majd meg, hogy a terveinket mennyire sikerül megvalósítani, hány
kastélyt tudunk megmenteni, és tartalommal úgy megtölteni,
hogy esetleg anyagi hasznot is termeljen. A magam részéről egyébként
már azt sikernek tekintem, hogy negyedszázaddal a rendszerváltás
után egy ilyen program elindulhatott, ezzel a következő évek
egyik legjelentősebb kulturális beruházássorozatát indíthatjuk
el.
Mi lesz azoknak a kastélyoknak a sorsa, amelyeket állami
forrásból újítottak föl?
– A Nemzeti Kastélyprogramba bekerült épületegyütteseknek
nemcsak a megmentéséről és felújításáról gondolkodunk,
hanem a hasznosításáról is. Ez azonban helyszínenként eltérő,
hiszen egy adott kastély múltja, környéke vagy éppen a közelben
élők igényei is befolyásolhatják, hogy mi lesz az évtizedek
óta pusztuló épülettel a beruházás sikeres lezárása után.
Medveczky Attila
|
