vissza a főoldalra

 2016.02.12. 

Ronald Reagan: "Miről ismered meg a kommunistát? Hogy olvasta Marxot és Lenint. És az antikommunistát? Hogy megértette Marxot és Lenint.”

Február 6-án született 1911-ben. 1981-ben először, majd 1984-es újraválasztásával óriási győzelmet aratott, csupán két államban maradt alul kihívójával szemben. Praktikus elnökként úgy vélte, hogy a szavazókat nem érdeklik a részletek. Ezért nem ment bele piti dolgokba, ezért nem magyarázkodott. Színész volt, a közönségnek játszott, Amerika szerette.

A század utolsó harmadára elgyávult, pipogyának tűnő Amerikának nem liberális nyammogó, hanem egy erős apa kellett. Reagan azt hirdette: hittel akarattal újra erőssé teszi Amerikát. Csillagháborús terve mérhetetlen pénzt emésztett fel, de a gonosz birodalmának nevezett Szovjetuniót szétcincálta. Reagan már 1985-ben felismerte Irán térségbeli jelentőségét. Hitt abban, hogy sikerül helyreállítani a kapcsolatokat egy stratégiailag fontos országgal. Ezt a később sokat bírált fegyverüzletet Izraellel bonyolíttatta le. Iránnak ez mindegy volt, hiszen Irakkal szemben szüksége volt a segítségre. Irán szerette volna elérni, hogy Washington vegye rá Izraelt a Golan-fennsík visszaadására Szíriának. A mai helyzetet tekintve érdemes elgondolkodnunk azon, hogy miként alakult volna a világ sorsa, ha Iránnak ezt a tervét nem utasítják el. 1986-ban Reagan elnök világos beszédet mondott ebben az ügyben: Célom az volt, hogy jelezzem: az Egyesült Államok felkészült arra, hogy az ellenségeskedést új kapcsolattal váltsam fel, Irán és Amerika között, cserébe azt kérem, hogy Irán ellenezze a nemzetközi terrorizmus valamennyi formáját, mivel ez kapcsolatunk fejlődésének feltétele…

Cz-