|
 2016.02.12.
Merész EU-tervek: új fejezetet nyitnának
az energia-együttműködés terén
Brüsszel radikális
tervei szerint a tagállamoknak energiaválság idején akár saját
ipari fogyasztóik rovására is ki kellene segíteniük regionális
partnereik háztartásait és más védett fogyasztóit. A Bizottság
a jövő héten napvilágot látó energiabiztonsági csomagban a
kormányközi megállapodások aláírás előtti kontrollját
javasolja majd, de nem tenné jogilag kötelezővé észrevételeinek
elfogadását. Negyven százalékos piaci részesedés fölött az
energiacégeknek be kell majd avatniuk Brüsszelt és a tagállami
regulátorokat minden olyan kereskedelmi szerződésbe, ami az
energiabiztonság szempontjából közvetlen jelentőséggel bír.
Előreláthatóan a szlovák Slovnaftot birtokló MOL-t is érinteni
fogja ez a klauzula.
Brüsszel első ízben
kíván érvényt szerezni a tagállamok közötti szolidaritás
elvének, ha az Unió egyik vagy másik tagjánál válságba kerülne
az energiaellátás. A Bizottság merész elképzelései szerint a
regionális alapon külön csoportokba osztott tagállamok válság
esetén egymás segítségére sietnének, közösen biztosítva
az úgynevezett védett fogyasztók (háztartások, egészségügyi
intézmények, stratégiailag fontos ipari létesítmények) gáz-
vagy villamos áram ellátását.
A szolidaritásról szóló rendelettervezet értelmében
Szlovákiának súlyos energiaellátási válság esetén, akkor
is az német vagy a lengyel háztartások segítségére kell
sietnie energiaszállítással, ha saját ipari fogyasztóit
emiatt nem tudja megfelelően ellátni. A modell természetesen
fordított irányban is működne.
A szolidaritás konkrét módjának a kidolgozását, a védett
fogyasztók körének meghatározásával egyetemben a Bizottság
az azonos régiókba sorolt országok hatóságaira bízná. A
tervek szerint az EU tagállamait összesen kilenc régióra
osztanák. Szlovákia a németekkel, a lengyelekkel és a
csehekkel lenne közös régióba. Magyarország Ausztriával,
Horvátországgal, Szlovéniával és Olaszországgal kerülne közös
kalapba. A kezdeményezés célja a tagállamok közötti
energia-együttműködés fokozása. A Bizottság alapvetően a
2014-ben elvégzett energiaellátás-biztonsági átvilágítás
és stressz teszt tapasztalatai alapján osztotta egy csoportba az
országokat. Az adott csoporton belül elvárás lesz a gáz kétirányú
áramlásának a biztosítása.
A Bizottság egy másik javaslata is változtatna az eddigi
játékszabályokon azzal, hogy kezdeményezi az EU-tagállamok és
harmadik országok között a jövőben készülő kormányközi
energiaszállítási megállapodások előzetes kontrollját.
A problémák
megelőzése végett, Brüsszel most még az előtt bele kíván látni
a lapokba és górcső alá venni az uniós szabályoknak való
megfelelést, hogy a megállapodások aláírására sor került
volna. Ezért a tagállamoknak hivatalosan notifikálniuk kellene
Brüsszelben a tárgyalások megkezdését, és a tárgyalási
folyamat során végig képben kellene tartaniuk a Bizottságot. A
testület még a végső aláírás előtt véleményezné a szerződés
tartalmát, amit nyilvánosságra is hoznának.
A csomag talán legellentmondásosabb eleme az a javaslat,
ami a kereskedelmi szerződések nagyobb átláthatóságának
biztosítására irányul. A testület érvelése szerint ahhoz,
hogy megalapozott energiabiztonsági cselekvési tervet
dolgozhasson ki ellátási válsághelyzetek kezelésére, átfogó
képet kell kapnia a tényleges helyzetről, ideértve a cégek által
kötött kereskedelmi szerződéseket.
Az új szabályok értelmében ezért a Bizottságnak és a
tagállami hatóságoknak (alapvetően a független szabályozó
hatóságok) közvetlen hozzáférésük lenne olyan speciális
kereskedelmi szerződésekhez, amelyeknek közvetlen relevanciájuk
van egy egész ország vagy régió biztonságos ellátása
szempontjából. A jövő héten véglegesülő javaslat jelenlegi
verziója szerint nagyfokú piaci koncentráció esetén ilyen
helyzet állna elő. Ennek megfelelően az energiacégeknek 40 százalékos
piaci részesedés esetén a fenti feltételnek megfelelő
kereskedelmi szerződés teljes szövegét hozzáférhetővé
kellene tenniük a Bizottság és a független tagállami regulátorok
számára. Ugyanez lenne a kötelezettség, ha az eladó (például
a Gazprom) piaci részesedése eléri egy adott országon vagy régión
belül a 40 százalékot.
A 40 százalékos küszöbérték alapján, jelenleg Szlovákia,
Magyarország, Finnország, Lengyelország, és Lettország nagy
valószínűséggel ebbe a kategóriába esne, ami a régiónk
esetében elsősorban a MOL-ra vonatkozhat. De, például Németországot,
Olaszországot vagy Csehországot, illetve cégeik szerződéseit
nem érintené.
EU-források hangsúlyozzák, arról van szó, hogy a
Bizottság világos képet alkothasson az ellátásbiztonságot
esetlegesen fenyegető kihívásokról, amelyek uniós vagy regionális
szinten megfelelő intézkedéseket tehetnek szükségessé. Kizárólag
a jövőben megkötendő kereskedelmi szerződésekbe pillanthatna
bele Brüsszel és azok tartalmát bizalmasan kezelnék, miként
azt versenyjogi ügyekben is teszik.
„Nem fogjuk arra kérni a cégeket, hogy módosítsák a
szerződéseket" – szögezte le egy illetékes.
A négyrészes csomaghoz tartozik még a cseppfolyós halmazállapotú
földgázról (LNG-ről) szóló európai stratégia előterjesztése.
Ez aláhúzza, hogy az EU-ban már jelenleg is rendelkezésre áll
elegendő LNG-kapacitás, ezek azonban egyenlőtlenül oszlanak
meg földrajzilag a tagállamok között. Feladatként határozza
meg a tagállami energiarendszerek egymással való összeköttetésének
megteremtését Közép- és Délkelet-Európában. A horvátországi
Krk szigetén például új LNG-terminál megépítését jelölik
meg, ahonnan továbbítanák Magyarországon keresztül Szlovákiába
is a cseppfolyósított gázszállítmányokat.
EU-források rámutatnak, hogy a vezetékes és a cseppfolyósított
gáz ára egyre jobban közelít egymáshoz, ami Európa
energiaellátásában is ígéretes lehetőségeket nyit meg a
diverzifikáció, a kínálat növekedése és az árak leszorítása
előtt.
Bruxinfo/SZL,
Felvidék.ma
|
