vissza a főoldalra

 

 

 2016.02.12. 

Egyre többen élnek mezőgazdaságból

Hatékonyabban működik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

A 2015. év eredményei ugyan alulmaradtak a 2014-es történelmi rekordoknak, de így is elmondható, hogy a mezőgazdaság egy jó évet zárt a tavalyi évben – jelentette ki Czerván György államtitkár, s kihangsúlyozta, hogy a fajlagos támogatás hazánkban az egyik legmagasabb az EU tagállamok közül, ennek köszönhetően sikerült ellensúlyozni az alacsony termelői árak által okozott vesztséget. 2016-ban hasonló értékkel számolunk.

 Milyen évet zárt a mezőgazdaság 2015-ben,s emelkedett-e az ágazat kibocsátása?

 –A mezőgazdaság kibocsátása az időjárási problémák, és a nemzetközi piaci zavarok ellenére 2015-ben az előző évi rekord szinten maradt. A kibocsátás folyó alapáron számított értéke 0,4 százalékkal haladta meg az előző évit. A mezőgazdaság több éves összehasonlításban is kedvező évet zárt. Az ágazat kibocsátása 2010. és 2015. között folyó áron 45,7 százalékkal emelkedett. Ezen belül a növénytermesztés kibocsátásának értéke 49,3, az állattenyésztésé 42,7 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke folyó áron 81 százalékkal nőtt.  A nettó vállalkozói jövedelem 5 év alatt több mint kétszeresére növekedett (+107,1 százalék).

 Ezen belül a növénytermesztés, vagy az állattenyésztésnél tapasztalhat-e bővülés?

 –A növénytermesztés kibocsátásának a kedvezőtlen időjárás okozta csökkenését ellensúlyozta az állattenyésztés javuló teljesítménye. A növényi termékek kibocsátásának értéke 2015-ben 1429,2 milliárd forint volt, 1,7 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. Ezzel szemben az állattenyésztés (élő állatok és állati termékek) 856,3 milliárd forintos kibocsátása 3,6 százalékkal magasabb, mint egy éve. Ez utóbbi azért is fontos, mert az állattenyésztés helyzetének javítása a kormányzat kiemelt célja. Az állattenyésztés 2015. évi eredményeihez hozzátéve elmondható, hogy kettős képet mutat, mert egyrészt a nőtt a kibocsátás és az állomány létszáma, a takarmányárak 2015-ben is alacsonyak voltak, emelkedtek a támogatási összegek, ugyanakkor a sertés és a tej termelői ára jelentősen csökkent, amely kedvezőtlenül érinti a termelők jövedelmezőségét.

 Többen foglalkoznak állattenyésztéssel, mint 2010 előtt? Tehát tovább bővült a mezőgazdasági foglalkoztatás? Ők főleg nagy-vagy kisvállalkozók?

 –Egyre többen élnek mezőgazdaságból, az ágazatban főállásban foglalkoztatottak száma 2015. I-III. negyedévében 202,3 ezer fő volt, amely közel 8 százalékos bővülést jelent a 2014-es azonos időszakhoz képest. Ugyanakkor a legalább 5 fős gazdasági szervezeteknél alkalmazottak száma mindössze 0,5 százalékkal, 78,9 ezer főre emelkedett, vagyis megállapítható, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatás főként az egyéni gazdaságokhoz és az 5 fő alatti gazdasági szervezetekhez köthető. Ötéves távlatban még kedvezőbb a kép 2015. I-III. negyedévében harmincezerrel többen dolgoztak főállásban a mezőgazdaságban mint 2010 azonos időszakában, ami mintegy 17 és fél százalékkal több foglalkoztatottat jelent.

 Milyen volt az agrár-külkereskedelem mérlege?

 –A sok szempontból kedvezőtlen nemzetközi politikai helyzet és piaci zavarok ellenére az agrárexport 2015-ben kedvező eredményeket ért el. A KSH legfrissebb adatai szerint 2015.január-októberben az agrárexport 6467 millió eurót (+1,2 százalék), az import 4022 millió eurót (+4,3 százalék), az egyenleg 2445 millió eurót (-3,4 százalék) tett ki. Több éves összehasonlításban, 2010. és 2015. január-októbere között az export 38,4 százalékkal, az import 34,0 százalékkal, az egyenleg 46,3 százalékkal növekedett. A 2015. január-október közötti agrár-export adatokat összevetve 2014 első tíz hónapjának adataival megállapítható, hogy az export várhatóan idén is 8 milliárd euró körül fog alakulni.

 Az orosz embargó miatt mekkora kár érte a hazai agráriumot?

 –Az Oroszország által bevezetett importtilalom által érintett termékek részesedése a teljes magyar agrárexportból csekély, mintegy 1 százalék. Ezáltal az embargó közvetlen hatása az agrárkivitel egészére nem jelentős, és elsősorban azokat az ágazatokat, cégeket érinti, amely termelésük jelentős részét Oroszországba szállították. Ugyanakkor a közvetett hatás ennél nagyobb, mert az EU-ban nagy mennyiségű termékek maradtak vissza a tilalom hatására, ennek következtében pedig csökkentek az árak. Mindez főként a sertés, és a tej ágazatokban jelent komoly problémát. Az orosz embargó okozta túlkínálatot növelte, hogy a közel-keleti országok a háborúk és az olajárak csökkenése miatt nem vesznek annyi tejterméket, mint korábban. A piacok ottani zsugorodása akkor is hat ránk, ha közvetlenül magyar szereplők nem túl sokat szállítottak oda korábban. Ha ugyanis emiatt más országok elveszítik a vevőiket, akkor nálunk, illetve mi export célországinkban keresnek piacokat a termékeiknek.

 Tavaly rendkívül hektikus volt az időjárás. Ez mennyiben hatott a növényekre kedvezőtlenül?  

– A tavaszi fagyok, a jégeső, a belvíz, és mindenekelőtt az aszályos időjárás 2015-ben kedvezőtlenül érintett több növénykultúrát. A 2015. évi nyár volt 1901. óta a harmadik legmelegebb, öt hőhullámmal is terhelt időszak volt. Ennek következtében jelentős a kukorica terméskiesése. Az előző évinél 3,4 százalékkal kisebb területről 29,7 százalékkal kevesebb 6,5 millió tonna terményt takarítottak be a gazdák. A 2010-2014 évek átlagához viszonyítva 8,6 százalékos a kukorica termésmennyiségének a csökkenése. A napraforgót kevésbé viselte meg a forró és csapadékszegény időjárás a termésmennyiség 1,543 millió tonna volt, amely megközelíti a 2014. évi rekordtermést (-3,4 százalék) és 14,4 százalékkal meghaladta az előző öt év értékét. Ugyanakkor a nyári aratás kedvező eredménnyel zárult. A kalászos gabonák termésmennyisége 2015-ben elérte a 2014-es igen kedvező eredményeket, az elmúlt öt év átlagteljesítményét pedig mintegy ötödével meghaladta. Az őszi búza termésmennyisége (5,284 millió tonna) enyhén növekedett 2014-hez viszonyítva (+0,4 százalék), az elmúlt öt év átlagát pedig 19,1 százalékkal múlta felül. Az őszi árpa 1,43 millió tonnás termésmennyisége 12 százalékkal haladta meg a megelőző év és több mint harmadával (+35,6 százalék) a 2010-2014 közötti évek eredményeit. Emellett jelentős mértékben nőtt a tritikálé és a rozs betakarított termése is, míg zabból kevesebb került tavaly a magtárakba. Külön kiemelném, hogy jelentősen nőtt a szója termőterülete és 26,4 százalékkal emelkedett a betakarított mennyisége. A repce esetében 584 ezer tonna terményt takarítottak be a gazdák, amely ugyan 16,5 százalékkal elmaradt az előző évi rekordterméstől, de 8,0 százalékkal meghaladja 2010-2014. közötti időszak mennyiségét. A zöldségfélék termelése is kedvezően alakult 2015-ben, a fontosabb zöldségfajok közül a csemegekukorica, a zöldpaprika, a paradicsom, a görögdinnye és a vöröshagyma betakarított mennyisége jelentősen nőtt. A gyümölcsfélék esetében azonban vegyes a kép, mivel csökkent a két legjelentősebb gyümölcsfaj az alma és a meggy termése, ugyanakkor körte és őszibarack termésmennyisége növekedett. A szőlő esetében a 2015-ös szüret mennyiségben és minőségben is a korábbi éveknél jobban alakult, mintegy harmadával több szőlőt szüreteltek a gazdák, mint egy éve.

 Mit tud tenni ilyen esetekben a Kárenyhítési Alap, és kik fordulhatnak az Alaphoz, s milyen feltételekkel?

 2015-ben az agráriumban tevékenykedők ismételten megtapasztalhatták, hogy a klímaváltozás okozta kihívások újabb és újabb feladatok elé állítják őket. Az időjárás hatásait jól tükrözi a kárbejelentések száma, amely 2015. november 15-éig meghaladta a tízezret, 200 ezer hektárnyi területet érintve. A bejelentések nagy része, aszály okozta károkra vonatkozik, de a jégeső, a tavaszi fagy és a belvíz is nehezítette a gazdálkodók munkáját. A Kárenyhítési Alap ilyen időjárási jelenségek által okozott károk esetén fizet kárenyhítő juttatást, melynek forrásaként 2016 márciusára az előző évek kedvező időjárásának köszönhetően nagyságrendileg 21 milliárd forint áll rendelkezésre. Az agrárkár-enyhítési rendszernek jelenleg több mint 63 ezer kötelező tagja van, akik meghatározott mérethatár feletti területen gazdálkodnak, és a kisebb területen gazdálkodó termelőknek is lehetőségük van önkéntes csatlakozásra. A rendszerben tag mezőgazdasági termelők akkor részesülhetnek támogatásban, ha egy időjárási jelenség valamely növénykultúrájukban 30% feletti hozamcsökkenést okoz, a kárt 15 napon belül bejelentik, és az üzemi szintű hozamérték-csökkenésük (a károsodás miatti bevételkiesés) is meghaladja a 15 százalékot. (Emellett természetesen az egyéb jogosulsági feltételeknek is meg kell felelniük.) A Kárenyhítési Alap az elszenvedett kár legfeljebb 80%-át téríti meg, ha a termelők rendelkeznek megfelelő mezőgazdasági biztosítással (ellenkező esetben csak a támogatás felére jogosultak). Az agrárkár-enyhítési rendszer folyamatosan fejlődik, melynek köszönhetően mind a lefedett kockázatok köre, mind a rendelkezésre álló forrás jelentősen bővült. Az elmúlt években valamennyi jogos termelői igény kielégítésre került, visszaosztásra nem volt szükség. 2015-től bevezettük az elektronikus eljárásokat és ezzel egyidejűleg felülvizsgáltuk a támogatási feltételeket is. Bízunk benne, hogy a rendszer átalakításával egyre több termelő részesülhet kárenyhítő juttatásban. A növénytermesztés időjárási kockázatainak csökkentéséhez az agrárkár-enyhítési rendszer mellett a biztosítási díjtámogatás is hozzájárul, mely 2016-től a Vidékfejlesztési Program keretében igényelhető. A kockázatkezelési eszköztár a jövőben még tovább bővül. A tárca jelenleg az ún. jövedelemstabilizáló eszköz bevezetésén dolgozik, mely lehetővé teszi egyéb piaci kockázatok (pl. ár, árfolyam) és az állattenyésztés bevonását is a kockázatkezelésbe. A kockázatkezelés mellett egyre nagyobb hangsúly helyeződik a megelőzésre is, melynek kapcsán támogatjuk az országos jégeső-elhárítási rendszer kiépítését.

 Mi az oka annak, hogy 2015. novemberben a mezőgazdasági termelői árak 5,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest?

 –A mezőgazdasági termelői árak hosszú időszakon át tartó csökkenés után 2015 szeptembere óta emelkednek éves összehasonlításban. A novemberi 5,5 százalékos növekedés hátterében a növényi termékek állnak (+13,7 százalék), az élő állatok és állati termékek ára továbbra is elmarad az előző év azonos hónapjának szintjétől (-6,6 százalék). A növényi termékeken belül a gabonafélék (elsősorban a kukorica), az ipari növények, a zöldségek és a gyümölcsök ára egyaránt emelkedett. Az élő állatok és állati termékek esetében jelentős mértékben csökkent a sertés, a juh, a csirke, és a tej felvásárlási ára. A legnehezebb helyzetben a sertéstartók, és a tejtermelők állnak. A sertés felvásárlási ára 2015. novemberben, főként az orosz embargó közvetett hatása miatt, ötéves mélyponton volt (329 Ft/kg), míg a tej ötödével volt olcsóbb, mint egy éve. Kedvező ugyanakkor, hogy az alacsony árak ellenére az állattenyésztés kibocsátása növekszik.

 Kérem, ismertesse az előttünk álló agrárpolitikai célkitűzéseket.

 –Az agrártámogatási rendszerrel kapcsolatban elmondható, hogy az elmúlt évben indult a 2015-2020-as új közvetlen támogatási rendszer és a vidékfejlesztésben az új programozási időszak, melynek keretében új feltételek és szabályok mentén igényelhetik a gazdák a támogatásokat. A számos új elem és változtatás komoly odafigyelést igényel valamennyi fél részéről, így nem csak a tárcánk, de a támogatási kérelmek kezelését, bírálatát, valamint a kifizetéseket is végző Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) számára is kihívást jelentett az új időszakra történő felkészülés. Az első évet látva elmondható, hogy a támogatásokkal kapcsolatos új végrehajtási feladatokat sikeresen teljesíti az MVH, és a korábbi időszakhoz képest hatékonyabban és ügyfélbarátabban működik, amely gyorsabb kifizetéseket eredményez. A közvetlen támogatások keretében folyósított területalapú támogatásra több mint 174 ezer termelő nyújtott be kérelmet, 4,9 millió hektárra. A várható fajlagos támogatás zöldítés támogatással: 69.000 Ft/ha lesz. A Földművelésügyi Minisztérium kiemelt prioritásként fogalmazta meg a kis és közepes gazdaságok, és munkaigényes ágazatok (állattenyésztés és kertészet) támogatását, a termelők jövedelembiztonságának növelését. Ezt a célt szem előtt tartva alakítottuk át a közvetlen támogatásokat, elindítottuk a „Több munkahelyet a mezőgazdaságba” programot, emellett javítottuk az ágazat finanszírozási feltételeit, és fejlesztettük a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert. Az ágazatok szélesebb körében és az Európai Bizottság által engedélyezett maximális pénzügyi kerettel hirdettük meg a termeléshez kötött támogatásokat, amelyek így a szarvasmarha, juh, tej, zöldség-gyümölcs, fehérjenövények, cukorrépa és rizs ágazatokat juttatják többlettámogatáshoz. A munkaigényes ágazatok támogatásán túl határozott célunk, hogy 2020-ra a jelenlegi állatállomány takarmányozásához szükséges szójamennyiség 54 százaléka hazai előállításból származzon, amelyet 120 ezer hektáros termőterület, 2,86 tonnás hektáronkénti hozam mellett elérhetőnek látunk. A már említett termeléshez kötött támogatások közül a szójabab és a szójavetőmag vetésterülete és kérelmezők száma 2014-hez képest látványosan nőtt. 2014-ben összesen 42 338 hektáron vetettek szóját, 2015-ben már mintegy 78 hektáron. A szójatermesztési kedv növekedése egyértelműen az újonnan, 2015-ben elindított termeléshez kötött támogatásnak köszönhető ugyanis a fehérjenövények, így a szemes fehérjenövényekhez tartozó szója is támogatott növény lett. A hektáronkénti fajlagos várható támogatási összeg 51.000 Ft/ha lesz. A Közvetlen Kifizetések keretébe tartozó termeléshez kötött támogatások közül érdemes továbbá kiemelni a tejhasznú tehén támogatását is, ugyanis ezen intézkedés hozzájárul a tejkvóta kivezetéséből adódó feszültségek enyhítéséhez azáltal, hogy jelentős többletforráshoz juttatja a tejtermelő gazdaságokat. Erre a jogcímre 21,6 Mrd Ft állt rendelkezésre. A tejhasznú tehén támogatáson felül átmeneti nemzeti tejtámogatásban is részesültek a gazdálkodók mintegy 9,3 Mrd Ft összegben a tavalyi év végén. Az ebből fennmaradó rész pedig 2016. I. negyedévében kerül kifizetésre. Szeretném hangsúlyozni, hogy a fajlagos támogatás hazánkban az egyik legmagasabb az EU tagállamok közül, ennek köszönhetően sikerült ellensúlyozni az alacsony termelői árak által okozott vesztséget. 2016-ban hasonló értékkel számolunk. Nem megfeledkezve azon fiatal generációról, akik gazdálkodóként, gazdálkodásból élve képzelik el a jövőjüket kimondottan számukra hirdettük meg a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott plusztámogatást, amely célja a mezőgazdasági termelők generációváltásának elősegíteni. 2016. évben a támogatást igényelheti az a 40 évnél fiatalabb termelő: aki 2016. évben kezd mezőgazdasági tevékenységbe (ad be először egységes kérelmet), vagy gazdaságát az első fiatal gazda közvetlen támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül hozta létre. Lényeges, hogy a támogatás legfeljebb 5 éven keresztül nyújtható és felső területi korlátja 90 hektár . 2015-ben 9.288 db kérelem érkezett be. A várható fajlagos támogatás összege 21.000 Ft/ha lesz. Az új időszakban, gondolva a kisgazdaságok támogatására és működésük megkönnyítésére bevezettük a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszert (kisgazdaságok támogatása), amelybe egyszer, 2015. évben lehetett belépni és az akkor megállapított összeg jár évente a termelőnek 2020-ig, ha megtartja a belépéskori hektárszámot. A támogatás összege 500-1250 euró között változik. 2015. évben 49.238 termelő igényelte a támogatást. A „Több munkahelyet a mezőgazdaságba” program 2020-ig több ezer munkahely létrejöttét célozta meg a munkaerő-igényes állattenyésztés támogatásával. A program keretében 212 milliárd forint új forrás – melyből 180 milliárd Ft nemzeti támogatás és kizárólag az állattenyésztési ágazatok (tej, húshasznú szarvasmarha, sertés, baromfi, juh) többlettámogatására fordítható. A hangsúly itt azon van, hogy ez a keret valóban többlettámogatást jelent az eddig az állattenyésztési ágazatnak nyújtott nemzeti támogatásokhoz képest. A keretösszeg hat éven át nyújt majd hathatós segítséget az állatállomány és a termelés további növeléséhez, hiszen a növekedési tendenciát már most is tapasztalhatjuk minden fontos állatfaj esetében. Tárcánk a termelők támogatására és segítésére folyamatosan fejlődő mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert működtet, melyben a lefedett ágazatok és kockázatok köre bővül. A Földművelésügyi Minisztérium a jövőben is nagy figyelmet szentel és minden tőle telhetőt megtesz az agrárium finanszírozási feltételeinek kedvezőbbé tételére. Az elmúlt évben ismét jelentősen könnyítettünk az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) igénybevételi feltételein, például a lezárt üzleti évvel nem rendelkező fiatal mezőgazdasági termelők most már 15 millió forint hitelt igényelhetnek a korábbi 10 millió forinttal szemben, és az általános hitelkeret maximum is megemelkedett a korábbi 25 millió forintról 50 millió forintra. Tárcánk továbbra is évi 4 százalékpont kamattámogatást és 50%-os kezesi díjtámogatást nyújt a konstrukció keretében. Kiemelném továbbá a jégeső kárt szenvedett termelők finanszírozását segítő intézkedésünket, amelynek köszönhetően 2015. decemberétől a jégesővel sújtott településeken gazdálkodó termelők számára az ASZK, továbbá az Magyar Fejlesztési Bank Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 és az MFB TÉSZ (termelői értékesítő szervezet) Forgóeszköz Hitelprogram 2020 teljes mértékben kamat- és költségmentesen vehető igénybe, amennyiben a termelő 2016. márciusig igényeli a három hitel valamelyikét. A 2015 februárjában új keretösszegekkel meghirdetett MFB agrár, TÉSZ és élelmiszeripari forgóeszköz hitelprogramok kamatához most már 60%-os, de továbbra is legfeljebb évi 4 százalékpontos kamattámogatást biztosít az FM. A kamattámogatás figyelembevételével a hitelek ténylegesen fizetendő éves kamata jelenleg 2 százalék körül alakul. Összegzésként a jövőbeli célunk az előbb vázolt új agrártámogatási rendszer további fejlesztése/finomhangolása, és reményeink szerint ennek köszönhetően a mezőgazdaságban máris megfigyelhető pozitív folyamatok tovább erősödnek.

 

Medveczky Attila