vissza a főoldalra

 2016.02.12. 

70 éves a mezőtúri agrároktatás

Az újrainduló felsőoktatási képzés a régió népességmegtartó erejét is növeli

Agrár-mérnöktanári 4 féléves mesterképzést indít Mezőtúron szeptembertől a Szeged-Csanádi egyházmegyéhez tartozó Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kara. Herczeg Zsoltot, Mezőtúr polgármesterét a település agrároktatásának múltjáról, jelenéről, az elvándorlás megállításáról kérdeztük.

 Milyen múltra tekint vissza a mezőtúri agároktatás?

 –70 éves múltra tekint vissza a város agrároktatása. Az iskolarendszerű mezőtúri agrároktatás alapja az 1945 utáni időszakra vezethető vissza. 1946-ban a kultusztárca a hajdani leányiskola épületét a Földművelésügyi Minisztériumnak adta át. Akkor kezdődött el Mezőtúron az agrároktatás.

 Már főiskolai szinten?

 –Nem, mert először, 1960-tól felsőfokú technikumi keretekben folyt az oktatás. Így 2010-ben ünnepeltük a felsőfokú agrár-gépész oktatás 50 éves jubileumát. Főiskoláról 1972-től beszélhetünk. A Mezőtúri Főiskola 1986 és 1999 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépész Üzemmérnöki Főiskolai Karaként, majd 2000 és 2005 között a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola tagintézményeként működött tovább. 2006 és 2010 közt a fenntartást a Szolnoki Főiskola vette át. Az intézményt 2010-ben bezárták, csak a Tangazdaság működött tovább. A Nemzeti Vagyonkezelőtől a campust és a tanüzemet átadta ingyenesen az önkormányzatnak. Viszonylag nagy ingatlannal rendelkezünk: ötszintes kollégiummal, nagy tanügyi épülettel, sportcsarnokkal – melyek jelentős része felújításra szorul. 2011 –től működünk együtt a Gál Ferenc Főiskolával, akivel azt a célt tűztük ki, hogy beindítjuk Mezőtúron az agrár felsőoktatást és a régió számára szükséges egyéb képzéseket. Emellett folyamatosan felsőoktatási programokat szervezett. Főleg karitász-mesterképzésről beszélhetünk. Ám az évfolyamok 10-12 évfolyammal indultak.

 Hányan élnek jelenleg mezőgazdaságból a településen?

 –Körülbelül néhány száz család rendelkezik földtulajdonnal. A mezőgazdaság jelentősen átalakult az elmúlt két és fél évtized alatt. Korábban néhány téesz, állami gazdaság működött a településen, ami több ezer családnak biztosított megélhetést. Az ipar egyre markánsabban jelent meg a városban. Német, magyar tulajdonú közepes vállalkozások jelentek meg és a német RAFI Hungária Kft. több, mint 500 főt foglalkoztat. A Syngenta, ami világcég, Magyarországon vezető szerepet játszik szántóföldi vetőmagok nemesítésében, előállításában és forgalmazásában, valamint zöldség és virág vetőmagok nemesítésében és forgalmazásában. Ez a cég közel 200 embert foglalkoztat Mezőtúron.

 Hogyan tudták elérni, hogy mesterképzés induljon el Mezőtúron?

 – A mesterképzés elindítását úgy sikerült elérni, hogy a Szarvasi Pedagógiai Kar, melyet tavaly vett fenntartásába a Gál Ferenc Főiskola, rendelkezik akkreditált agrár-mérnöktanár mesterképzési jogosultsággal. Ezen akkreditáció alapján tud beindulni szeptembertől Mezőtúron ez a képzés.

 Kiket várnak agrár-mérnöktanár mesterképzésre?

 – Egyrészt olyan szakembereket, akik agár-mérnök szakon oktatnak, csak nem rendelkeznek tanári képesítéssel. Továbbá olyan agrár-mérnököket, akik agrár-mérnök alapképesítéssel rendelkeznek. Az agrár-mérnöktanár mesterszakon olyan szakembereket szeretnének képezni, akik képesek magas fokon oktatni a jövő agrár-mérnökeit. A Gál Ferenc Főiskola nem csupán diplomát adó képzésekben gondolkodik, hanem egyéb szakképzéseket is be szeretne indítani.

 A Gál Ferenc Főiskola Mezőtúron 2020 Campus néven nemzetközi konferenciát szervez 2016 tavaszán. Lehet tudni valamit a rendezvény témájáról?

 –A rendezvényen főleg a magyar vidék helyzetéről és a főiskola jövőjéről, a tervekről, a képzésekről beszélnek az előadók. Tudjuk, hogy csökken a települések lélekszáma, viszonylag nagy méretű az elvándorlás. Arra keressük a választ: hogyan lehetne ezt a folyamatot mérsékelni, esetleg megállítani? Az újrainduló felsőoktatási képzés a régió népességmegtartó erejét is képes növelni. Azok a mezőtúri fiatalok, akik más városokban tanulnak, legtöbbször nem térnek vissza kamatoztatni tudásukat. A helyi gazdasági szférában is egyre kevesebb a képzett szakember. Hiányzik a szakképzett munkaerő, és reméljük, hogy a főiskola orvosolja ezt az állapotot. A belső migráció megállítását többek között a képzésbe bevontak számának növelésével, a felnőttképzés erősítésével lehet elérni.

Medveczky Attila