vissza a főoldalra

 2016.02.12. 

Közigazgatási szakember – utánpótlás

A teljesítményre épülő életpályamodell

Tizenhét kormányhivatalhoz kerülnek a területi közigazgatási ösztöndíjprogram résztvevői. Az ösztöndíjasokat mentorok segítik, a fiatalok a környezetvédelemtől a földhivatalok eljárásától át a népegészségügyig több területtel is megismerkedhetnek. Dr. Kovács Zoltánt, területi közigazgatásért felelős államtitkárt az ösztöndíjprogramok eredményességéről, a területi közigazgatás megerősítéséről és az életpályamodell bevezetéséről kérdeztük.

 Immár hányadik közigazgatási programját indította el a kormány?

 –2011 óta működik az ösztöndíjprogram. Az első, a magyar közigazgatási ösztöndíjprogram az államigazgatás legfelső szintjén lévő alkalmazást jelentette. A másodikat a fogyatékkal élő felsőoktatási hallgatók részére vezettük be 2014-ben. Most pedig a területi közigazgatás szakember utánpótlására indítottuk el a területi közigazgatási ösztöndíjprogramot, ahova ötven főt sikerült fölvennünk.

 Mennyire volt eredményes a 2014-ben bevezetett program?

 –A fogyatékkal élők vonatkozásában eddig – évente 20 főből –hárman maradtak bent a minisztériumokban a gyakorlati idő letelte után. Az új programról pedig még korai nyilatkozni. Ha egy év múlva felkeres ebben a témában, akkor tudok erről konkrét adatokat mondani. Nyilván mindkét félen múlik, hogy kik maradnak a gyakorlati idő után a közigazgatásban.

 Milyen feltétellel lehetett jelentkezni erre, a mostani programra?

 –35 év alatti fiatalokat vártunk, akiknek több fordulós felvételi eljárásban kellett részt venniük. Fel kellett mérnünk, hogy ők valóban a közigazgatás iránti érdeklődésüket pályaorientáltságnak is tekintik. További felvétel volt az ötéves egyetemi, vagy a három-négyéves főiskolai képzésben szerzett oklevél, illetve, hogy a jelentkezőnek ne legyen kormányzati jogviszonya. Az első gyakornoki program olyan eredményes volt, hogy sok fiatal bent maradt a korábbi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jogutódjainál. Ez jól is látszik, ha csak kilépek a minisztérium folyosójára.

 Gondolom nem mindegy, hogy ki hol szerezte a diplomáját.

 –Természetesen nem mindegy; többféle ágazat létezik. Humánpolitika és jogi területen 10 főt helyezünk el, emellett léteznek élelmiszerbiztonsági, növény-és talajvédelmi, fogyasztóvédelmi területek is léteznek. A területi közigazgatásban a népegészségügytől a családtámogatáson keresztül az élelmiszerbiztonságig mindenhová mentek ösztöndíjasok. 7 fő mérnök végzettségű, vannak köztük bölcsészek, természettudományi, közgazdász, szociológus, jogi diplomával rendelkezők.

 Nekik lesz mentoruk is?

 –Ahogy az eddigi programoknál is, most is lesz a jelentkezőknek mentoruk. Hiszen az is a cél, hogy ne érezzék elhagyatottnak magukat az ösztöndíjasok. Gyakorlott mentoraink már kipróbálták magukat ebben a rendszerben.

 Mekkora ösztöndíjjal motiválják a jelentkezőket?

 –A területi közigazgatási ösztöndíjprogram egyéves, jövő januárban fejeződik be, a résztvevők nettó 110 ezer forintot kapnak havonta, ami egy felsőfokú végzettségű számára igen jó kezdő fizetésnek számít az államigazgatás területén. Igazából 11 hónapos a gyakorlat, mert egy év alatt 25 nap szabadságot is kapnak a gyakornokok.

 Hogyan döntötték el, hogy az 50 fő közül ki melyik kormányhivatalba kerüljön?

 – A fiatalok a megyéknél pályáztak, így ők azon a területen laknak. Az ösztöndíjprogramosok közül a legtöbben, tizenegyen a fővárosi, hatan-hatan a Békés és a Hajdú-Bihar megyei, öten a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatalhoz, a többiek más megyékbe kerülnek. Csupán három megye nem vesz részt a mostani programban. Remélem, hogy az egyéves ösztöndíjprogram során a résztvevők az államigazgatás minden területét megismerve a közigazgatásban helyezkednek el.

 Ez egy biztos pályát, hivatást jelent?

 –Folyamatban van a területi közigazgatás megerősítése, új rendszer kialakítása. Korábban az állami feladatmegosztásban a jegyzők olyan feladatokat is elláttak, amelyek kifejezetten állami hatáskörbe tartozóak, erre példaként említette az okmányirodai feladatokat. A feladatmegosztás során az önkormányzati világ, a helyi ügyek intézése az önkormányzatoknál maradt, míg az állammal kapcsolatosak a járásokhoz kerültek. Tehát az állampolgárokhoz legközelebb eső hivatalokban zajlik a legtöbb munka. Ezekben a hivatalokban növeljük a létszámot. A területi közigazgatás megerősítésével biztos, hogy lesz munkahelye az ösztöndíjasoknak.

 Zajlik a területi közigazgatásban is az életpályamodell kialakítása. Mit lehet erről tudni?

 –Az állami tisztviselői karra vonatkozó koncepciót a kormány már elfogadta. Most történik ennek a jogszabályba történő átültetése. Előzetesen a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumon – amely magába foglalja az önkormányzatokat, a szociális partnereket, a minisztériumokat – vitattuk meg ezt a kérdéskört. Ahol kialakul az állomány végleges létszáma, tehát a járásoknál és a megyéknél, ott vezetjük be először az életpályamodellt, majd ütemesen haladunk tovább. Az életpályamodell annyiban különbözik a korábbiakhoz képest, hogy elsősorban a teljesítmény értékelésére helyezi a hangsúlyt. Tudjuk, hogy néhányan csak beülnek egy irodába, és csak annyit dolgoznak, hogy el ne lehessen bocsátani őket. Ehhez képest a teljesítmény és a munkakörhöz kötött bérezés kerül előtérbe szembe a korábbi szolgálati idő szemléletével. Szeretnénk, éppen a szorgalmas fiatalok, a pályakezdők esetében magasabbra emelni a kezdő illetményt. A közigazgatásban dolgozók derékhada, akik a rendszerváltás idején kerültek hozzánk, lassan kikerülnek a rendszerből, ezért feltétlenül szükséges a gyakorlattal rendelkező fiatalok felvétele. Tiszta viszonyok lesznek, a cafeteria is beépül a rendszerbe, és a járási szinten átlag 30%-kal nőnek az illetmények. Mindez július 1-jével indulna el, mikor véglegesen kialakul a rendszer.