|
 2016.02.12.
Kopernikusz nyomában
Fókuszban a földmegfigyelés
A hazai űripari
és a földmegfigyelési, távérzékelési szakterület képviselői
találkoztak a Magyarország Európai Űrügynökséghez való
tavalyi csatlakozása nyomán megnyíló lehetőségekről szóló
információs rendezvénysorozat második állomásán, január
20-án, Budapesten. Milyen feltételekkel csatlakozhatnak a hazai
kis- és középvállalkozások a különböző projektekhez?
Mekkora összeg áll az űrtevékenységben érdekelt magyar kutatók
rendelkezésére? Mit jelent a földmegfigyelés és mekkora a
verseny ezen a területen a közép-kelet-európai régióban? –
kérdeztük Dr. Tari Fruzsinát, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetőjét.
Milyen előnyökkel jár Magyarország számára az Európai
Űrügynökséghez való csatlakozás?
– Csatlakozásunk nagy jelentőségű az űrszakma, de főleg
az ipari szereplők számára, mert ezáltal bekapcsolódhatunk az
Európai Űrügynökség által összefogott programokba. Az Európai
Űrügynökség egyrészt a 22 tagállam és további együttműködő
államok részvételével valósít meg tudományos célú küldetéseket,
másrészt a mindennapi élet számára fontos űrtechnológiai
fejlesztéseken dolgozik. Ezeket a feladatokat a nemzeti hozzájárulásokból
finanszírozza. Azt is garantálja, hogy amekkora hozzájárulást
befizet az adott ország, abban az arányban részt is vehet a
programokban. Magyarország Európai Űrügynökséghez való
csatlakozása lehetőséget teremt a magyar űripar számára,
hogy részt vegyen ezekben a programokban.
A hazai kis- és középvállalkozások milyen
feltételekkel csatlakozhatnak a különböző projektekhez?
– A programokban
való részvételhez elég szigorú és magas szintű követelményeket
tartalmazó szabványrendszernek kell megfelelni. A közös európai
űripari szabvány (ECSS) ingyenesen elérhető, viszont tartalma
még a katonai célú fejlesztési szabványoknál is szigorúbb.
Az új belépő vállalkozásoknak eleinte nagyobb befektetéseket
kell véghezvinniük egyrészt a szakmai feltételekhez való felkészültség
terén, másrészt meg kell tanulniuk azt a pályázási
folyamatot, ami az Európai Űrügynökség keretein belül működik.
Az új belépők segítése érdekében és a meglévő ipar továbberősítéséért
– 6 éves átmeneti periódusra – egy úgynevezett Felzárkóztatási
Munkacsoport jött létre, melynek fő feladata a kizárólag
hazai pályázók számára elérhető pályázati rendszer működtetése.
A pályázati kiírásokhoz, feltételekhez bárki hozzájuthat,
ha regisztrál az űrügynökség internetes oldalán (emits.esa.int).
Megjegyzendő, hogy ez világszinten egy szűk szakmai kör, így
már néhány új belépő is nagymértékű változást képviselhet
a szakterületen. Ha egy cég érdeklődik a belépés iránt, célszerű
felvennie a kapcsolatot azokkal, akik már az űripar vagy űrkutatás
területén dolgoznak. Első lépésként akár referenciával
rendelkező cég alvállalkozójaként is el lehet indulni, így a
tanulási időszak és a szakma bizalmi jellege miatt szükséges
kapcsolatrendszer kiépítése lerövidíthető. Természetesen
első lépésként érdemes megkeresni a Magyar Űrkutatási Irodát.
Azt lehet-e már tudni, hogy mekkora összeg áll az űrtevékenységben
érdekelt magyar kutatók rendelkezésére?
– A kötelező programrészhez 5 millió eurót fizet be
Magyarország évente. Emellett léteznek a választható
programok. A kötelező programban való részvételhez képest az
igazi gazdasági haszon és a nagyobb megtérülés a választható
programokban van, ezekre azonban még nem iratkoztunk fel. Az Európai
Űrügynökség javaslata az, hogy ugyanannyi összeggel
iratkozzunk fel a választható programokra, mint amennyivel a kötelezőkben
részt veszünk, bár ha minden választhatóba minimum összeggel
fizetnénk be, akkor csak a választható programokra 13 millió
eurót kellene befizetnie Magyarországnak. Persze, ha az Európai
Űrügynökség 4 milliárd eurós költségvetését vesszük
figyelembe, akkor ez nem is olyan nagy összeg. A fő szabály
szerint minden tagállam részt vesz minden választható
programban, kivéve, ha külön jelzi, hogy valamelyik programba mégsem
kíván bekapcsolódni. Az Európai Űrügynökség elvárása,
hogy a 2016 decemberében esedékes miniszteri szintű tanácsülésen
jelentsük be, hogy milyen választható programokban, milyen összeggel
kívánunk résztvevőként bekapcsolódni. Azért fontos, hogy részt
vegyünk a választható programokban, mert csak azokban a témakörökben
pályázhatnak a magyar ipari szereplők, kutatóhelyek. Kiemelném,
hogy az Európai Űrügynökség programjaiban nagyobb hangsúlyt
kapnak a vállalkozások, mint a kutatóhelyek, ezért külön
feladatunk, hogy megtaláljuk, miként lehet a magyar űrkutatás
helyzetén javítani részben az Európai Űrügynökségen
keresztül, részben más megoldásokkal.
Az Európai Unió a 2014–2020 közötti időszakban a zászlóshajó
programok közé emelte a földmegfigyelést. Ilyenkor legtöbben
a meteorológiai előrejelzésekre gondolnak. Ennél többről van
szó?
– A meteorológiai műholdak fejlesztése szintén tipikus
földmegfigyelési programelem, de valóban nem az egyetlen terület.
Az Európai Űrügynökség meteorológiai műholdat nem az Európai
Unió programjai keretében, hanem elsősorban az EUMETSAT részére
gyárt. Az EUMETSAT ugyanis az az európai meteorológiai műholdas
szervezet, amellyel az Országos Meteorológiai Szolgálat is
kapcsolatban áll.
Mit lehet tudni a Copernicus földmegfigyelési programról?
– Ez az Európai Unió saját földmegfigyelési
programja, amelynek jelentős része földmegfigyelési műholdak
fejlesztéséből és üzemeltetéséből áll. A program szintén
az Európai Űrügynökség keretei között valósul meg úgy,
hogy az Európai Unió a megrendelő, és az Űrügynökség a
feladat végrehajtója. Ezen belül épül meg a Sentinel műholdcsalád,
amelyből kettő már pályára állt. Az egyik egy radar, a másik
egy optikai földmegfigyelési műhold. Ezek a Föld felszínét
és a felszíni változásokat tudják pontosan feltérképezni,
ezáltal képesek az erdőborítottság és a talajszennyezettség
mérésére, valamint a talajösszetétel vizsgálatára is. A
katasztrófavédelem terén például egy árvizes területet
lehet pontosan körülhatárolni ezekkel a műholdakkal. Az Európai
Űrügynökség számos további műholdat tervez. A következő műhold,
amely várhatóan pályára áll, a légkör megfigyelésére lesz
alkalmas. A műholdcsalád tervezésekor az is cél volt, hogy egy
műholdtípusból ne csak egy, hanem lehetőség szerint 2-4 darab
álljon pályára, mert ezzel lényegesen lecsökken a visszatérési
idő (gyakrabban készül felvétel ugyanarról a területről).
Ezek a műholdak természetesen Magyarország fölött is
rendszeresen elhaladnak. A Copernicus programban január eleje óta
a Magyarország területéről készült optikai űrfelvételek is
ingyenesen elérhetőek.
Régiónkban Magyarországot hová sorolná a földmegfigyelésben
és az űrkutatásban elért eredmények területén?
– Magyarország az űrkutatás területén rendkívül
sikeres a régióban, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban
kevesebb volt a területre jutó állami támogatás, mint a környező
országokban. Románia három, Csehország pedig hat éve tagja az
Európai Űrügynökségnek, ami önmagában is jelentős eltérést
jelent a szakterület támogatásában. Jelenlegi szaktudásuk
miatt ezek az államok egyben a fő versenytársaink is. Földmegfigyelési
témában az alkalmazási oldalon eredményeink kiválóak,
meghaladják a régió színvonalát. Az űrkutatásban olyan világszínvonalú
termékeket tudunk most is gyártani, amelyekkel biztosítottnak látom
az Európai Űrügynökséghez való csatlakozásból származó
előnyök kiaknázását. Annak érdekében, hogy a hazai űrkutatás
a jövőben is versenyképes maradhasson, a szakterületet
folyamatosan támogatnunk kell.
Medveczky Attila
|
