vissza a főoldalra

 

 

 2016.02.19. 

Kinek kedvez a kétsebességes Európa?

A kérdést úgy is feltehetnénk: kinek kedvez az Európai Unió jelen helyzetében? Pontosan azoknak, akik mag-Európával, kétsebességes Európával és mini-Schengennel fenyegetőznek. Németország, Franciaország, a Benelux államok és liberális szószólóik szerte a világban, úgy tudnak beszélni, mintha számukra teher volna a kelet-európai államok uniós tagsága.

Tagadhatatlan, hogy számos építkezés és a gazdasági növekedés jelentős része az uniós pénzeknek köszönhető. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy uniós tagságunkból legalább ekkora hasznot húznak a fentebb említett államok is. Az 1987-ben kezdődött ún. önprivatizáció idején, az újonnan létrejött cégek általában külföldi kézbe kerültek. Ezzel együtt egyre nagyobb teret nyertek az országban a német vagy francia multik, és pont ezek a külföldi tulajdonban lévő vállalatok azok, amelyeknél landolnak az uniós pénzek legtöbb esetben. 2004-ben tőkeszegény volt az ország, nem tudták a magyar vállalkozások lehívni az uniós pénzeket, és azóta is alig javult a helyzet, vagyis az uniós pályázatokból rengeteg esetben nem a magyar gazdaság profitál. Nem is jótékonysági akció keretében vettek be minket az EU-ba.

Kétségtelen, hogy Berlinnek, Párizsnak és Brüsszelnek igen nagy haszna van a jelenlegi unióból, a kétsebességes Európa pedig csak üres fenyegetés. Sokkal inkább újabb országok csatlakozásában érdekelt Merkel és társai. A „mag-Európát” a profiton kívül azonban a bürokrácia, a felelős politikusok és államférfiak hiánya, a keresztény-európai identitás elvesztése, az őshonos lakosság rohamos lélekszámcsökkenése és a magából kifordult politikai korrektség jellemzi. A látszatdemokrácia, hiszen a politikusok nem a nép érdekeit képviselik. Gondoljunk csak arra a holland emberre, aki bevándorlás-ellenes megjegyzést tett közzé az interneten, majd órákon belül kimentek hozzá a rendőrök elbeszélgetni.

Ezek láttán nem csoda, hogy felbomlóban az unió, elégedetlen Nagy-Britannia, a visegrádiak, a balti államok és egyre több kelet-közép-európai állam. Egyre nagyobb a mozgolódás az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között, ősszel az ENSZ gyűlésén bejelentették az ABC-tengelyt, amely ezt a térséget hivatott összehozni.

A V4-ek szoros együttműködése ugyanis szövetségesekre talált, nem régen a horvátok és a lengyelek kötöttek gazdasági és infrastrukturális megállapodásokat. Korábban pedig Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök jelentette ki, hogyha Brüsszel nem lép és Törökország nem állítja meg a bevándorlókat, akkor a V4-ek támogatásával Bulgária, Macedónia és esetleg Albánia déli határain új védvonal jönne létre az illegális bevándorlás megállítására.

Magyarország és a V4-ek nyáron már bizonyították, hogyha kell cselekednek, a kerítés megépült és katonáink, valamint rendőreink közösen védik a határokat. Most a visegrádiak mellé az új kormánnyal bíró Horvátország is felsorakozik, vagyis létrejön az Adriai-tengertől a Balti-tengerig tartó szövetség, amelyhez – úgy néz ki – szívesen csatlakozna Szlovénia, Szerbia, Macedónia, Bulgária és a baltiak is. Így aztán ígéretes a V4-ek február 15-i prágai csúcstalálkozója, amelyen Bulgária és Macedónia is részt vesz.

Olyan szövetség jöhet létre, amely meg tudja állítani 2016-ban a bevándorlók áradatát. Történelmi lehetőség ez: Közép-Kelet-Európa államai valóban egyenrangú félként alkothatnak szövetséget a nagyhatalmak nélkül. Ha Európa ily módon kettészakad – ha úgy tetszik kétsebességes lesz – abból mi csak jól jöhetünk ki.

 

Märle Tamás