vissza a főoldalra

 

 

 2016.02.26. 

Mozgalom a magyar örökségért

Minden olyan kezdeményezést támogatunk, amely megállíthatja az asszimilációt

Az Örökségünk című dal a magyar nyelv megőrzésére, a magyarság megtartására ösztönöz, miközben közösséget kovácsol, kiváló lehetőséget teremt arra, hogy erősítse a világ különböző pontjain élő magyarok kapcsolatát az anyaországgal és egymással – közölte szerkesztőségünkkel Potápi Árpád János államtitkár.

 Mi az Örökség mozgalom célja, s honnan eredt az ötlet?

 – A mozgalom célja, hogy az Örökségünk című dal segítségével megszólítsuk a világ különböző pontjain élő magyarokat, és bevonjuk őket a magyar nyelv megőrzését és a magyarság megtartását szorgalmazó mozgalomba. 2013-ban a XX. határon túli magyar középiskolások táborának gálaműsorára íródott a dal, amely később a mozgalom alapjává vált. A dal szerzője Gyulai István Pakson élő zenész, dalszerző, a mozgalom ötletgazdája pedig Vida Tünde.

 Egy dal, bármilyen szép is, de elegendő ahhoz, hogy megszólítsák, elérjék a világ magyarságát?

 – A dal közösséget kovácsol, emellett pedig kiváló lehetőséget teremt arra is, hogy erősítse a világ különböző pontjain élő magyarok kapcsolatát az anyaországgal és egymással. Ami a népszerűségét illeti, ha csak a legismertebb videómegosztó portál adatait figyeljük, egy hete 22 ezren tekintették meg a dalt, azóta több mint 150 ezernél tart ez a számláló.

 Minden szép dalnak szép a szövege is. A szöveg hozzájárulhat a magyar nyelv megőrzéséhez?

 – Az Örökségünk című dal szövege megegyezik a mozgalom üzenetével: a magyar nyelv megőrzésére, a magyarság megtartására ösztönöz. A szöveg azonban rámutat arra a nyelvi kincsre is, amelyet a külhoni magyar közösségek őriznek, s amelynek továbbadása elengedhetetlen feltétele annak, hogy a magyar a magyar nyelv sajátos sokszínűségét fenntarthassuk.

 Kik segítenek a dal népszerűsítésében?

 – A mozgalmat a Média Paks Kft. szervezi, amely élvezi Paks Város Önkormányzata és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. támogatását. A Nemzetpolitikai Államtitkárság is a kezdeményezés mellé állt, fővédnökként jómagam is segítek, valamint két programunk, a Kőrösi Csoma Sándor Program és a Petőfi Sándor Program összesen 150 ösztöndíjasa is közreműködik a dal népszerűsítésében.

 Mire ösztönzik a kampány során a magyarokat?

 – A kampány során arra ösztönözzük a magyarokat határon innen és túl, hogy énekeljék el a dalt, készítsenek erről videofelvételt, és töltsék fel a produkció honlapjára. A felvételeket a weboldalon és a közösségi médiában folyamatosan közlik. Ezután a mozgalom ötletgazdái egy újabb klipet állítanak össze a világ különböző pontjairól érkező anyagok, valamint a saját felvételeik felhasználásával. Ezt a klipet várhatóan Pakson mutatják be, szeptemberben.

 Mit tapasztal, a Nyugaton élő magyarok körében, vagy a határon túliaknál érhető inkább tetten a nyelvi asszimiláció?

 – Nem teszünk különbséget a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarok között aszerint, hogy kiknek kell nagyobb kihívásokkal szembenézniük magyarságuk megtartása érdekében. Minden olyan kezdeményezést támogatunk, amely lassíthatja, megállíthatja vagy akár vissza is fordíthatja az asszimilációt. A Nemzetpolitikai Államtitkárság ezért indította útjára a tavalyi évben a Petőfi Sándor Programot, amely kimondottan a szórványterületek magyarságának megőrzését tűzte ki céljául.

 Akinek a nagyapja kivándorolt mondjuk 1956-ban az USA-ba, beszéli még a magyar nyelvet?

 – A diaszpórában élő harmadgenerációs magyarok körében eléggé változó a magyar nyelv ismeretének és tudásának a szintje. Vannak olyanok, akik otthon, családi körben őrzik őseik nyelvét, de akadnak olyanok is, akik a helyi magyar közösségekhez csatlakozva, hétvégi iskoláknak, kulturális programoknak köszönhetően művelik a magyar nyelvet. Éppen e célból hoztuk létre még 2013-ban a Kőrösi Csoma Sándor Programot, amely a diaszpórában élők számára nyújt segítséget anyanyelvük ápolásában, megtartásában és megőrzésében.

 A külhonban élő magyarok mennyire ápolják őseik kulturális értékeit?

 – Természetesen minden külhoni magyar sokat tesz a kulturális értékek megőrzéséért. Azonban különbséget kell tennünk a tömbmagyar vidékek és a szórványban élők között, hiszen utóbbiak sokkal nehezebb helyzetben vannak magyarságuk megőrzése szempontjából. Ezért is kell több energiát fektetnünk a szórványvidékek magyarságának támogatására, hogy az a kevés, még magyarságát ápoló honfitársunk érezze az anyaország támogatását.

 Amikor bejelentették a mozgalom elindítását, az egyik kommentelő erről így vélekedett: „Ez rendben is lenne, de a baj az, hogy a külhoni magyarság az elmúlt 25 évben szedett-vedett vezetői miatt a gazdasági környezete kiépítésében lemaradt, az iskolák és a kulturális intézmények sanyarú helyzetbe kerültek. Egyelőre kevés haladás tapasztalható az emberi erőforrás és az anyagi feltételek megteremtésében.” Mi erről a véleménye?

 – A magyar közösségek megmaradása kiemelt nemzetpolitikai cél, tematikus éveink során is arra fókuszálunk, hogy erős, a szülőföldjén is boldogulni képes magyarság jöjjön létre. 2012-ben meghirdettük a külhoni magyar óvodák évét, majd 2013-ban a külhoni magyar kisiskolások évét, 2014-ben pedig a felsősökre fókuszáltunk. 2015-ben a külhoni magyar szakképzés éve programmal azt kívántuk elősegíteni, hogy a külhoni magyar régiókban szakmailag felkészült, jól képzett magyar munkaerő álljon rendelkezésre. A múlt héten volt az idei programunk, a „2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve” program nyitókonferenciája. A program célja, hogy minél több magyar vállalkozó és vállalkozás legyen a Kárpát-medencében, s ezáltal a magyarság a szülőföldjén tudjon boldogulni.

 

Medveczky Attila