vissza a főoldalra

 

 

 2016.02.26. 

Magyarországon lesz az Eucharisztikus Világkongresszus

Még érzékelhető a hanyatló liberalizmus romboló hatása

A Fülöp-szigeteki Cebu városában megrendezett 51. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjén Ferenc pápa bejelentette, hogy a következő, 2020-as kongresszust Budapesten rendezik meg. Soltész Miklós államtitkár lapunk megkeresésére kijelentette: Európa nagy része migránskérdésben a magyar álláspontot sokkal inkább követendőnek tartja, mint néhány nagy nemzet vezetőjének mára jól láthatóan megbukott elképzeléseit.

 Nagyon sokan kételkedtek Ferenc pápa magyarországi látogatásában. Őszentsége miért dönthetett úgy, hogy a következő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust Budapesten rendezzék meg?

 – Lényeges tudatosítani: nem biztos, hogy a Szentatya részt vesz a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson. Őszentségét egyházi vezetői feladatai nagyon sok irányba elszólítják, így sok mindennek a függvénye, hogy elutazik-e egy országba, vagy sem. Természetesen egy ilyen döntés, ami megtisztelő hazánkra nézve, de egyben felelősségteljes következményekkel is jár, újfent üzenet Európának, térségünknek és természetesen Magyarországnak. Ebben a döntésben valószínűleg szerepet játszhatott Erdő Péter bíboros úrnak az elmúlt két év családszinódusának előkészítése, levezetése. Mindez összefügg azzal is, hogy a hazai egyházak – így a katolikus is – és a kormány közötti jó kapcsolatnak köszönhetően nagyon sok olyan tevékenység vette kezdetét, amely példaértékű térségünkben, sőt az egész kontinensen. Hiszen nem csak az egyházak hitéleti tevékenységét támogatjuk, hanem kiemelten segítjük azok társadalmi szerepvállalását, így az iskolafenntartást, a szociális és egészségügyi intézmények működtetését is. Ezek az üzenetek eljutnak a Szentszékhez is, ilyen értelemben az egyház és az állam közti együttműködés mindenképp lényeges. A liberális, még a francia forradalom eszméjéből fakadó különválasztásnál ma már sokkal fontosabb az együttműködés. Mind az államnak, mind az egyháznak a társadalmat és az embereket kell szolgálnia, s ez Magyarországon megvalósult.

 Milyen feladatokra kell fölkészülnie az államnak 2020-ra? Gondolom több tárcának is egyeztetnie kell, például rendészeti kérdésekben.

 – Természetesen. A Fülöp-szigeteken azt tapasztaltuk, hogy egyrészt nagyon fontos volt a kongresszus lelki oldala, másrészt a szervezettsége. Mindkettő Magyarországon is kiemelt jelentőséggel bír. Az Eucharisztikus Világkongresszus elsősorban az Eucharisztiáról szól, azon belül is többségében a katolikusok találkozásáról, de ez nem zárja ki más keresztény testvérek jelenlétét sem. Mindemellett egy sor olyan szervezési feladat járul ehhez, melyeket az egyháznak és az államnak közösen kell kidolgoznia. A kulturális programok lebonyolításától egészen a rendvédelmi feladatokig, a szállások biztosításáig, az önkéntesek megszervezéséig számos teendőnk akad. Egyelőre még nem térek ki a részletes feladatokra, mert a kongresszus lebonyolítója és fő szervezője a katolikus egyház lesz. Bíboros úr várhatóan majd kinevez egy olyan bizottságot, amelynek feladata a budapesti Eucharisztikus Kongresszus szervezése lesz. Ezzel a bizottsággal az állam együttműködik, hiszen nem csak a társadalom, hanem a magyar nemzet és Európa kereszténysége szempontjából is óriási jelentőségű ez a találkozó. A migránsválság rámutatott Európa sebezhető oldalára és arra is, hogy a bukófélben lévő liberalizmus nem ad választ sem az emberek, sem az országok, kontinensek sorskérdéseire. Azokban a kultúrákban, ahol a keresztény értékek, a család van a középpontban, ott sokkal magasabb a gyermekvállalás aránya, szemben Nyugat-Európa sok országával. Ezekre a problémákra nekünk választ kell adnunk, s fel is kell készülünk a következő időszakban. A felkészülés tartalmazza a templomok felújítását, a közösségek megerősítését, és a szervezési feladatokat is.

 Ha már a migránskérdést említette; a liberális, baloldali orgánumok előszeretettel hangoztatták, azt, amit Ferenc pápa még októberben kijelentett: „Minden fal leomlik: ma, holnap vagy száz év után. Az akadályok emelése több vagy kevesebb ideig működik, de nem jelent megoldást. A probléma attól még fennmarad, csak a gyűlölet lesz miatta nagyobb.” A pápa szerint Európa nehéz helyzetben van, de a bevándorlók befogadásának nincs alternatívája, és a migráció részleges feltartóztatásának egyetlen módja, ha a kivándorlásra kényszerülők országai hatékony segítséget kapnak. Nem mérgezte meg a migrációs kérdés hazánk viszonyát Vatikánnal?

 – Ezt a kérdést sokkal árnyaltabban kezelem. Ha már egyszer a liberális média hirtelen a pápa gondolatait idézi, akkor miért nem beszél arról, amikor Őszentsége az abortusz kérdésében fölveti a teljesen jogos egyházi álláspontot. Miért nem írnak arról, amikor a házasság szentségéről beszél a pápa, ami férfi és nő kapcsolatán alapul. Vagy miért nem azt hangoztatják, amikor a pápa kijelentette, hogy a természet tisztelete, szeretete és annak megóvása a fő feladatunk a XXI. században, s nem pedig annak rombolása. Arról sem vesznek tudomást a liberális médiumok, amelyek ilyenkor előszeretettel idézik a Szentatyát, hogy kit terhel a felelősség az észak-afrikai, közel-keleti háborúkért, amelyek miatt tönkremennek nemzetek, családok. Azt se felejtsük el, hogy Európa nagy része a migránskérdésben a magyar álláspontot sokkal inkább követendőnek tartja, mint néhány nagy nemzet vezetőjének mára jól láthatóan megbukott elképzeléseit. Ebben az értelemben nem állítható szembe sem a magyar katolikus egyház, sem a magyar állam a Szentszékkel.

 Másik témánk szintén vallási jellegű: az erdélyi magyar egyházaknak, és oktatási intézményeknek nyújtott támogatások. Ezt a két területet mekkora összeggel támogatta az elmúlt években a magyar állam?

 – A célunk a támogatásokkal a magyarság megmaradása. Ahogy Magyarországon a nemzetiségek megmaradásának egyik alapvető segítője, támasza az egyház, s az egyházakban való megmaradás a hit segítségével, ugyanúgy igaz ez a Kárpát-medencei magyarságra is. Ha hitében, egyházaiban megmarad a magyarság Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken, vagy Erdélyben, akkor sokkal nagyobb az esély a megmaradásra is. Ezért a kormányunk több mint öt éve következetesen támogatja a határon túli magyar egyházak közösségi célú programjait, az egyházi épített örökség fennmaradását, és szintén fontos az egyházi fenntartású oktatási intézmények anyagi megsegítése. Az elmúlt évek során összességében több milliárd forinttal támogattuk ezeket a tevékenységeket. A római katolikus, a görög katolikus és a református egyház kapta arányaiban a legtöbb támogatást, de más egyházak tevékenységét is segítettük. Természetesen ez a rendszer folytatódik 2016-ban is.

 Pályázni kell a forrásokra?

 – Jól tudjuk, hogy hol van a legégetőbb szükség a támogatásokra, de szükség van precízen kidolgozott tervekre is. Idén fontos területek Erdély, illetve Székelyföld területén a nagyszalontai református iskola felújításának folytatása, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium támogatása. Kárpátalján a nagydobronyi gimnáziumot, a római katolikus munkácsi iskolát segítjük. Tavaly pedig a felvidéki református közösséget támogattuk. Ezek nagyságrendben több 10 milliós, vagy akár 100 millió forintot is meghaladó támogatások.

 A Felvidéken élő katolikusok és reformátusok elégedetlenek a vagyon-visszaszolgáltatásokkal. A V4-es találkozókon ez a kérdés nem szerepel napirenden?

 – Érdemes megkülönböztetni az egyes államok egyházi joggyakorlatát. Szlovákiában és Romániában a restitúció teljesen természetes és bevett gyakorlat volt. Az más kérdés, hogy annak megvalósulása különböző módon sikerült. Ebbe nekünk kívülről beleszólnunk nagyon nehéz. Magyarországon az egyházak megjelölték, hogy melyek azok az ingatlanok, amelyeket vissza szeretnének kérni, a többit pedig örökös járadékként megkapták. Az erősödő és kibővülő V4-ek egyre javuló kapcsolata során ezeket a kérdéseket fölvethetjük és adott esetben azokat a feszültségeket, amelyek azért keletkeztek, mert a körülöttünk lévő nemzetek a magyarság megerősödésétől tartanak, feloldhatjuk. Biztos vagyok benne, hogy azok a veszélyek, amelyek valóban fenyegetik Európát, akár a hanyatló liberalizmus még mindig romboló hatása, akár a migráció kérdése, felerősítik azokat az együttműködési szándékokat, amelyek a V4-országokra jellemzőek. Ebben a keretben segítjük azon jogos törekvéseket, amelyekre ön is utalt.

 

Medveczky Attila