|
 2016.01.15.
Zsákmánypártok
Célunk, hogy az erdélyi magyar képviselet minőségileg és számarányában
is megerősödjön
Mit várnak a
Dacian Ciolos által vezetett kormánytól? Mi az új területi-adminisztratív
reform lényege? Melyek az Erdélyi Magyar Néppárt régióalakítási
javaslatai? 2016-ban választ Románia: szövetségben, vagy egyedül
indulnak? E kérdésekkel kerestük föl az Erdélyi Magyar Néppárt
elnökét.
Mit várnak az új román kormánytól?
– A jelenlegi kormány esélyt jelent Románia normalizálódására.
Dacian Ciolos már megválasztásakor bejelentette, hogy egy bő
egyéves mandátummal rendelkező, szinte ügyvivőnek nevezhető
kormánynak a feje. S mi azt várjuk ettől a kabinettől, hogy
korrektül megszervezze a 2016-os helyhatósági választásokat,
és továbbra is tartsa magát ahhoz az állásponthoz, miszerint
a menekültügy kapcsán a Brüsszelből a tagállamokra erőltetett
kvótát el kell törölni, illetve hogy az állampolgárokat megóvja
attól a társadalmi veszélytől, amelyet a több százezer menekült
Európába való áramlása jelent. Ez jelenleg a legnagyobb kihívás.
Belpolitikailag azt várjuk, hogy 26 évvel a rendszerváltozás
után a történelmi egyházak, és más csoportok ingatlanjait
szolgáltassa vissza, és tegyen meg mindent annak érdekében,
hogy ne a magyarok ellen hergeljék egyes román politikusok a közhangulatot.
Sajnos ez utóbbi téren igen negatív tapasztalataink vannak,
gondolhatunk elsősorban a kézdivásárhelyi esetre.
Hogyan látják, Dacian Ciolos mennyire híve a
regionalizációnak?
– Tizenöt éve vitatkoznak Románia közigazgatási átalakításáról.
A mindenkori kormány fél érdemben dönteni ebben a kérdésben.
Világos, hogy Románia szerkezeti átalakításra szorul, nem
pedig felszínes átrendezésre, és nem a kommunizmus idején
kialakított megyerendszer kozmetikázására. A történelmi régiók
szerepét figyelembe véve, és ezen régiók számára döntési
hatáskört biztosítva kéne átalakítani az ország döntéshozói
és adminisztratív rendszerét. Az új miniszterelnök, mint
egykori európai biztos és mint Nyugat-Európában sokat látott
és tapasztalt politikus, nagyon jól kell tudja, hogy a történelmi
régióknak milyen szerepük van még az egykori központosított
Franciaországban is. Azt gondolom, hogy az a javaslatunk, melyet
a kormány beiktatásakor a miniszterelnök felé nyílt levél
formájában megtettünk, s amely a történelmi régiók szerepét
hangsúlyozza, irányadó lehet. Elveket soroltunk föl, hiszen
egy nyílt levél nem alkalmas arra, hogy szakmai tanulmányt,
vagy törvénytervezet tartalmazzon, azonban ha az általunk előterjesztett
alapelvek mentén alakítja át, vagy készíti elő Románia területi,
adminisztratív reformját, akkor annak mind az ország, mind Európa
nyertese lesz. Románia túlközpontosított, és emiatt korrupt
állam, ezt szüntetné meg a javaslatunk, amely a jelenlegi egypólusú
döntéshozás helyett – most minden Bukarestben dől el – a történelmi
régiók központjaiba, illetve ezek kisebb egységeire bízná a
döntéshozást. Erre egy példa: Székelyföld a román állam történelmi
régiója. Vonzásközpontja Marosvásárhely. A székely székek
több évszázados rendtartó hagyománya által meghatározott
európai régió. Székelyföldet magyar többsége és évszázados
önrendelkezési hagyományai alapján sajátos jogállás illeti
meg. Kolozsvár pedig Erdély történelmi központja, így egyértelműen
polarizálja a történelmi országrész középső északi részét.
Javaslatunk szerint Kolozsvárott működjön az erdélyi regionális
parlament, saját költségvetéssel.
A parlamenti pártok közül ki támogatja azt, hogy a
mindennapi adminisztratív problémák helyi szinten kerüljenek
megoldásra?
– Elviekben sokan hangoztatják, hogy egyetértenek a
szubszidiaritás bevezetésével, gyakorlatban azonban a bukaresti
parlamenti pártok már jó ideje „zsákmánypártokként” működnek,
sajnos az RMDSZ is. Tehát arra koncentrálnak, hogy minél
nagyobb legyen az a zsákmány, amit Bukarestben szét lehet
osztani. Egy ilyen szerkezettel nem működik hatékonyan az ország.
Ez a döntéshozási rendszer okolható azért, hogy a polgárok
kiábrándulnak a közéletből, a politikából, a demokratikus
intézményekből. Köztudott, hogy a bukaresti tragédia után,
mely 62 halálos áldozattal járt, az emberek az utcára
vonultak, és a rendszer és a politikusok változását és távozását
követelték. Azok az elkeseredett emberek, akik lemondatták a
volt kormányt, és a rendszer, a korrupció ellen tüntettek, s
mindez jól megmutatta azt, hogy milyen fokú az elkeseredés és
a kiábrándultság. Ezért fogalmaztuk meg már három évvel
ezelőtt, azt a programot, amelynek alapgondolata, hogy Romániának
strukturális átalakításra van szüksége, amely a
hatalomgyakorlás módját változtatja meg – s nem egy felszínes
„kirakat-átrendezésre”.
Mit ért a Néppárt az autonómia fogalma alatt?
– A közösség döntsön – a külügyet, a hadügyet és
a monetáris politikát (pénzkibocsátást) kivéve – az őt érintő
kérdésekről. A közösségnek legyen olyan törvény adta lehetősége,
hogy saját ügyeit intézhesse: döntést hozhasson, végrehajtó
hatáskörrel bírjon, úgy, hogy ehhez fel tudja használni az
anyagi hátteret. Ez számunkra az autonómia értelmezése. Függetlenül
attól, hogy erdélyiekről, székelyekről, vagy a történelmi
egyházakról beszélünk, a modern demokráciákhoz hasonlóan úgy
tartjuk, hogy az illető közösségnek meglegyen a joga egy terület,
vagy egy vallási közösségen belül. A bukaresti pártok
viszonyulása kettős ebben a kérdésben – elsősorban az
RMDSZ-re gondolok, mert kampányukban azt mondják, milyen jó
lenne az autonómia, azonban a parlamentben nem képviselik
ugyanolyan következetességgel ezt az elvet. A néhány évvel
ezelőtt bejelentett szándékuk, miszerint Székelyföldre
vonatkozó autonómiatervezetet nyújtanak be, mind a mai napig ígéret
maradt. Az elmúlt 25 évben az RMDSZ frakciói egyetlenegy
tervezetet sem nyújtottak be Székelyföld autonómiájáról.
Azokat a tervezeteket, amelyek a román parlament elé kerültek
2003-ban, 2004-ben, majd később, egyéni képviselők, vagy azok
csoportja nyújtotta be.
Ha már az RMDSZ-ről esett szó, tudjuk, választási
koalícióban indul a Magyar Polgári Párttal. Ez előnyt, vagy hátrányt
jelent az önök számára?
– Az Erdélyi Magyar Néppárt azért dolgozik, hogy az
erdélyi magyar képviselet minőségileg és számarányában is
megerősödjön. A Magyar Polgári Párt megegyezett az
RMDSZ-szel, ennek több részlete még titkos. Az MPP azonban így
megszűnt önálló politikai erőként fellépni. Mi ellenzéki
magyar pártként dolgozunk Erdélyben. Nem titok, hogy azért
alakultunk, s azért dolgozunk, hogy azok az erdélyi magyarok,
akik kiábrándultak a Bukarest-központú politikából, felemeljük,
képviseljük. Azt hangoztatjuk, hogy a tömbvidéken, ahol a székelység,
a magyarság többségben van, ott a versenyhelyzet, a többes jelölés
mozgósíthatja a választókat. Ahol szórványban él a magyarság,
és az egy-két tanácsosi hely megtartása is sikernek számíthat,
ott összefogás szükséges, és közös jelölt állítása esetén
lehet sikert elérni. Ez csak a magyar erők párbeszédével és
együttműködésével valósulhat meg. A legjobb példa erre
Marosvásárhely, ahol a város magyarságának létszáma sajnos
50% alá csökkent. A város vezetését csak úgy tudnák a
magyarok visszaszerezni, ha közös magyar jelöltre és jelöltlistára
lehetne szavazni. Az RMDSZ csak közös jelöltben gondolkodik. A
többi településre vonatkoztatva pedig ki kell vizsgálni,
milyen stratégiával érhető el a legnagyobb magyar részvétel
és siker.
Medveczky Attila
|
