vissza a főoldalra

 

 

 2016.01.15. 

Különválás Budapesttől

Meg kell állítani a leszakadást

Pest megye jelenleg a fővárossal közösen alkotja a közép-magyarországi régiót, és Budapest fejlettségi szintje miatt nem jogosult olyan mértékű európai uniós támogatásokra, mint a fejletlenebb régiók. Egységes megyében kell gondolkodnunk, az agglomeráció szintjére kell felemelnünk a többi térséget is – közölte Szabó István a közgyűlés elnöke, aki bízik benne, hogy 2018. január 1-jétől önálló régióvá válhatnak.

 Eddig 180 település jelezte, hogy támogatja Pest megye önálló régióvá válását. Ezt a kezdeményezést elnök úr javasolta?

 – Már 14 évvel ezelőtt megpróbált Pest megye különválni régiószinten a fővárostól, majd 2007-ben és 2008-ban is ezt kezdeményezték a települések. Most viszont Pest Megye Önkormányzata közgyűlésén, a jelenlévő képviselők mind támogatták a régió különválásáról szóló döntéstervezetet. Ezután levelet írtam a települések vezetőinek, és kértem őket, hogy testületileg támogassák ezt a javaslatot, és döntéseinkről értesítsenek. A 187-ből eddig 180 település támogatja határozatunkat. Egyetlen település mondott nemet: Nagykőrös. Ők Bács-Kiskun megyéhez szeretnének tartozni. Ami megfontolandó, hiszen mire ez a döntés megszületik náluk, addigra egészen más lesz a konstelláció. Szentlőrinckáta támogatta azt, hogy önálló régióvá váljunk, ez a település viszont Jász-Nagykun-Szolnok megyét választja. Ami számunkra elfogadható. A megyeváltásról nem nekünk, hanem az Országgyűlésnek kell dönteni. A Belügyminisztérium kikérte a környező megyék véleményét, és csak Nógrád ellenezte a különválásunkat – de ez csak egy marginális döntés a végső elszámolás terén.

 Mivel támasztja alá azt a kijelentést, hogy Pest megye társadalmi-gazdasági fejlődésében több területen azért volt komoly visszaesés, mert a megyei fejlesztésekre csekély forrás jutott?

 – 2015 tavaszán döntött egy tanulmány elkészítéséről a közgyűlés. Csath Magdolna közgazdász és kollégái megelőző tanulmányokat készítettek, amelyet elküldtünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A dokumentum kompozit mutatóiból kivehető, hogy milyen módon érintette a megyét – gazdasági, és társadalmi téren – az elmúlt időszak forráshiánya. Ezek a mutatók alátámasztják azt a véleményezésünket, hogy Pest megye nem konvergált, hanem divergált; tehát távolodott az európai uniós átlagtól. Pest megyét az uniós átlag tekintetében Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megye is megelőzi. Hét évvel ezelőtt 56,7%-on állt az EU-s átlaghoz mérve a megyénk GDP-je, míg 2013-ban csak 55,7%-on.

 Ez azt jelenti, hogy Budapest mindent vitt?

 – Azt is jelenti, hogy a közép-magyarországi régióba került források jelentős részét a főváros kapta, hiszen olyan beruházásokat kellett finanszírozni, melyek például a közösségi közlekedést fejlesztették. Emellett sokkal kevesebb forrás jutott ebbe a régióba. A sávos beosztás szerint eleinte még kaptunk megfelelőnek mondható forrásokat, de 2010-től egyre jobban csökkent ez az összeg, hiszen az EU véleménye szerint mi már egy fejlett régió vagyunk.

 A rendelkezésre álló források 2014–2020 között drasztikusan tovább apadnak a központi régióban. Ezáltal a megye még jobban leszakadhat mind Budapesthez, mind a konvergencia régiókhoz képest?

 – Pontosan. Brüsszel régiókban gondolkodik és nem megyékben. A régióváltásról a magyar kormánynak kell döntenie. Lázár János miniszter úr nyilatkozata, amelyben „háború sújtotta területnek” nevezte Pest megyét, mutatja, hogy a kormány érzékeli a problémát, és kész mindent megtenni a kompenzálás és a további leszakadás megakadályozása érdekében.

 Kevesebb beruházás is történt a megyében?

 – A kevesebb forrás miatt sajnos ez így történt. A konvergencia régiókkal összehasonlítva, például nálunk alig jutott pénz kórházak fejlesztésére.

 A sok tekintetben fejlettebb agglomerációban is jelentős az elmaradt fejlesztések száma?

 – Az agglomeráció már más téma, hiszen az abba tartozó települések az iparűzési adóbevételből számos beruházást tudtak végrehajtani. Az agglomeráció csak a megye kisebb része, míg a nagyobbik fokozatosan egyre kevesebb EU-s pénzből gazdálkodik. Nekünk egységes megyében kell gondolkodnunk, s az agglomeráció szintjére kell felemelnünk a többi területet is.

 Milyen módon történhet meg a régióhatárok megváltoztatása?

 – A régióhatárok módosítása a kormány kezdeményezésére az Európai Bizottság jóváhagyásával történhet. Jogilag 2018. január 1-jétől válhatunk önálló régióvá, és akkor 2021. január 1-jétől az EU-s forrásokból már több jut megyénknek.

 

Medveczky Attila