vissza a főoldalra

 2016.01.22. 

Együtt emlékeztek a tettesek

2015. január 7-én két dzsihadista hatolt be a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol 12 embert megöltek, és 11-et megsebesítettek. A támadókat két napig üldözte a rendőrség. Eközben egy harmadik társuk lelőtt egy rendőrt a főváros egyik déli elővárosában, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat. A három napig tartó támadásokban 17-en vesztették életüket – köztük három rendőr – és 21-en sérültek meg.

Kik a tettesei, az okozói az egy évvel ezelőtt történteknek? Mindenekelőtt azok a dzsihadisták, akik a brutális mészárlást végrehajtották. Ugyanakkor Franciaország vezetői is felelősek, hiszen tagadhatatlan részük a migrációt elindító háborúkban és a felelőtlen bevándorláspolitika is ellenük szól. És ugyanúgy tettesek az áldozatok, valamint a terrorakciót túlélő szerkesztőségi tagok a Charlie Hebdónál. Dacára a számos fenyegetésnek, gúnyrajzaikkal csak belerúgtak még pár jó nagyot Mohamedbe, na meg vallásos emberek milliárdjaiba.

Azóta eltelt egy esztendő, de nem sok minden változott. Az újság azóta is megjelenik, sőt jelentős támogatásban részesül. Azóta is folyik a vallásgyalázás, gúnyt űztek a vízbe fulladó szír kisfiúból és az orosz repülőgép lezuhanásából is. Nyáron aztán kijelentette a főszerkesztő, hogy nem lesz több Mohamed-karikatúra. Netán a migránsáradat riasztotta el őket? Úgy, hogy nem maradt más a terroresemény évfordulóján az egymilliós példányszámban megjelenő újság címlapjára, mint a keresztény Európa kigúnyolása. A kép alapján egyértelműen keresztény istenábrázolást láthatunk ráfröccsent vérrel és a hátán kalasnyikovval. A felirat pedig: „Egy évvel később: a merénylő még mindig odakint van.” Igen érdekes elképzelés, sokféle magyarázatot lehetne rá adni, de egy biztos: árad belőle a hit iránti gyűlölet és az ostobaság.

A Charlie Hebdo szerkesztősége mellett Francios Hollande-ra és kormányára se mondhatnánk, hogy változtatott. Folytatódott a „mindenkit befogadunk” politika, melynek novemberben láthattuk az újabb eredményét, ezúttal már nyolcszor annyi áldozattal. Továbbá abban is biztosak lehetünk, hogy az elmúlt év párizsi terroristáinak már régóta megvan az utánpótlása a bevándorlók között.

És a tettesek – az újság szerkesztői, az állam vezetői és a mohamedánok – mind együtt emlékeztek az évfordulón. Ugyanis Francois Hollande francia államfő a szatirikus hetilap székhelyén avatott emléktáblát „a szólásszabadság elleni terrortámadás áldozatainak emlékére”. Azt már tavaly megírtuk, hogy az áldozatok nem a szólás szabadságáért haltak meg, hanem valami önmagából teljesen kifordult ateista-liberális világért. Ám valószínűleg még ők sem értenék azt, hogy az évforduló alkalmából szervezett egyhetes emlékező események alatt több száz mecset várta a látogatókat. Franciaország így kívánja jelezni, hogy az iszlám nem egyenlő a terrorizmussal és véletlenül sem akarják megbélyegezni a több milliós bevándorló muzulmán közösséget.

Franciaországban csak úgy „virágzik” a multikulti.

Märle Tamás