|
 2016.01.22.
Gyakorlatilag nincs infláció
Az államháztartás stabilitása már nem cél, hanem a növekedés
eszköze
Dr. Kovács Árpád
megkeresésünkre kifejtette: bízhatunk benne, hogy az államháztartás
pénzügyi stabilitása az elkövetkező években is kedvezően
alakul, s minden esély megvan rá, hogy
négy-öt éven belül nullszaldós legyen a költségvetés
egyenlege.
Milyen évet zárt 2015-ben a magyar gazdaság?
– A 2015-ös a második olyan év, amelynek a számai egyértelműen
mutatják a gazdasági trendfordulót. 2014 egészen kiváló
volt, a tavalyi viszont a különböző hatások miatt ezt a
rekordszintet nem érte el, például azért, mert nem volt
annyira jó a mezőgazdasági termelés, mint egy évvel előtte.
Összességében azonban a 3%-ot közelítő növekedés is messze
meghaladja az évekkel korábbi várakozásokat, és az ország
potenciális, egyszeri hatásoktól megtisztított növekedési képességei
is javultak. Ez köszönhető a beérkező EU-s forrásoknak, az
azokra támaszkodó beruházásoknak, a lakossági megtakarítások
növekedésének, a fogyasztás erősödésének, a vállalkozások
kedvező export-versenyképességének, a korábbi nagyon drága
energiaár igen jelentős csökkenésének és az ezzel járó nem
elhanyagolható cserearány-javulásnak. Bár a visegrádi országok
közül Magyarország gazdasági növekedése nem kiugró, de hozzájárult
ennek a csoportnak a jó teljesítményéhez. Egyre inkább
kibontakozik az, ami az európai nagypolitikában is megjelenik,
hogy a hajdani kelet-európai szocialista országok tömbje, a
posztszocialista blokk önálló, artikulálódó, erős érdekeket
képviselő, emelkedő gazdaságot jelent az Európai Unión belül
is. Államháztartási folyamatainkat tekintve a hiánypozíciók
kifejezetten jók, pénzügyi stabilitás van. Az uniós módszertan
szerinti államháztartási hiány a vártnál jóval kedvezőbb,
2 százalék körüli lehet, amire bizony igen hosszú idő óta
nem volt példa. Az államadósság GDP-hez mért aránya szerényen
csökkent, megfelelve az Alaptörvény előírásainak. A múlt évi
költségvetés módosításai a migrációs kiadások többletén
túl lényegében olyan lépéseknek a következményei, amelyek
az állami tulajdon erősödését hozták. Bankokat vásároltak
vissza, aminek hatása a költségvetési hiányra az európai
elszámolásrend szempontjából semleges volt. Ez azt jelentette,
hogy az állami akvizícióban megjelenik a tárgyi érték a pénzérték
helyett. Látható, hogy elindultak olyan bérfelzárkóztatási
tendenciák is, melyek az uniós bérekhez történő fokozatos közelítés
irányába mutatnak. Itt a különböző életpályamodellekhez
kapcsolt fizetésrendezésekre gondolok. Kicsit előretekintve a
2016-os évre, 2-2,5%-os növekedés valószínűsíthető. Az államháztartás
stabilitása már nem cél, hanem eszköz, és napi követelmény
annak érdekében, hogy a gazdasági fejlődést lehetőség
szerint felgyorsítsuk a potenciális 2,5%-os szint felé. Ez természetesen
azt jelenti, hogy nem lehet minden területen, mindenhová arányosan
forrást juttatni. Tehát összességében elégedettek, ha nem is
megelégedettek lehetünk.
Mekkora az infláció mértéke?
– Nagyon szerény. Ez egy igen érdekes, alapvetően az
energia- és nyersanyagárak alakulásának tulajdonítható
tendencia, mutatja, hogy a világ egyre nagyobb szellemi hozzáadott
értéket állít elő egyre kevesebb energia- és anyagfelhasználással.
Az óvatos szakértők és gazdasági becslők szerint 2016-ban
kissé nagyobb lesz az infláció, mint 2015-ben. Ez 0,5-1% közötti,
esetleg kicsivel afeletti várakozást jelent. Megjegyzem, a defláció
sem lenne jó a gazdaság élénkítése szempontjából, ezért
kedvező, hogy ilyen veszély nincs. A nyugdíjak vonatkozásában
nagyobb inflációval számol a kormányzat, ami reálnyugdíj
emelkedéseket hoz. Négy-öt éven belül 6-7 százalékot is
meghaladó reálnyugdíj emelkedés következett be, melyek a
fogyasztásban pozitív hatásként érhetők tetten.
Elérhető, hogy külső források bevonása nélkül is
biztosítható legyen az államháztartás egyensúlya? Javasoljuk
így átalakítani a kérdést a félreértések elkerülése érdekében.
– Ez akkor érhető el, amikor a gazdaság teljesítményéből
származó államháztartási bevétel olyan mértékű lesz, hogy
nem csak nettó módon tudja teljesíteni az összes bevételt,
vagy az összes államháztartási kiadás fedezetét adni, hanem
képes fedezni az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadásokat
is. 2016-ban körülbelül 700-800 milliárd forint lesz az államháztartás
éves deficitje, ha ez a szám 0 közelébe érkezik, amire négy-öt
éven belül megvan az esély, akkor eljuthatnunk oda, hogy a költségvetés
az adósságszolgálati terhekkel együtt is kiegyensúlyozott
lesz. Nem leszünk ráutalva a külső forrásokra. Az évek óta
mérséklődő hiányszámok és a múlt évi, jelentősen javuló
érték is arra utal, hogy ez a cél teljesíthető. Természetesen
ennek feltétele, hogy a gazdasági környezetben nem következnek
be kedvezőtlen változások, az államháztartásba továbbra is
a várakozásnak megfelelően fognak érkezni a bevételek, és a
költekezés is óvatosan használja majd ki a pozíciójavulással
nyíló lehetőségeket. 2015-re visszautalva: beváltak az adózási
fegyelmet erősítő technikai lépések, az autópálya használattal
kapcsolatos díjfizetés, általában fehéredett a gazdaság, a
kiadási oldalon pedig érvényesült a fegyelmezett gazdálkodás
elve. Ezek a folyamatok arra utalnak, hogy minden esély megvan rá,
hogy külső források bevonása nélkül is biztosítani tudjuk
az államháztartás működésének egyensúlyát.
Idén az EU-s finanszírozásban visszalépés várható.
Ez mennyire hat ki a fejlődés ütemére?
– Annyiban, hogy nem 3% körüli növekedési szintről
beszélünk, hanem 2-2,5%-ról. Ezért is lényegesek azok a kormányzati
lépések, amelyek azt szolgálják, hogy 2016-ban a magánberuházások
jobban növekedjenek, erősödjön a hitelfelvételi kedv és
lehetőség. Az elmúlt években az EU-forrásokat megfelelően hívtuk
le, és értékteremtésre használtuk föl.
Medveczky Attila
|
