|
 2016.01.29.
A székelyek ereje
Elölről kell kezdeni a párbeszédet a közigazgatás átszervezésről
Bírósági ítélet
kötelezi Marosvásárhely polgármesterét, hogy engedélyezze a
Székely Nemzeti Tanács március 10-ére tervezett marosvásárhelyi
felvonulását – közölte Izsák Balázs az SZNT elnöke, s
hozzátette, bízik az autonómiáról folyó háromoldalú tárgyalások
sikerében.
Miért lényeges, hogy háromoldalú tárgyalások kezdődjenek
el a székelyföldi autonómiáról, és ki a három fél?
– Mi a dél-tiroli példából, pontosabban folyamatból
indulunk ki. Ennek a folyamatnak az a tanulsága, hogy a Dél-Tirolban
élő német ajkú közösség sorsáról méltányos döntést
sikerült hozni, s úgy sikerült megteremteni a térség regionális
autonómiáját, hogy az anyaország, tehát Ausztria és
Olaszország képesek voltak megállapodni ebben a kérdésben.
Illúzió azt gondolni, hogy mindez másként történhet az erdélyi,
a székelyföldi magyarság esetében. Szintén naivitás azt
hinni, hogy úgy lehet a jogainkat szavatolni, garantálni, hogy közben
Magyarország és Románia közt nem javulnak a kapcsolatokat. Tehát
sorsunk, helyzetünk függ a két ország közti kapcsolatok
alakulásától. Amikor háromoldalú egyeztetésekről beszélünk,
akkor figyelembe véve az államközi szerződést, úgy
gondoljuk, hogy a két országnak kell hosszú távú, stabil együttműködésben
megállapodnia. S ennek az együttműködésnek, partnerségnek a
részét kell hogy képezze az erdélyi, székelyföldi magyarok
jogainak szavatolása, és az autonómia megteremtésének garanciája.
A felek: a magyar, a román kormány és
az itt élő magyar közösség képviselői.
Mit gondol, a román külügyi tárca vezetője
hajlandó erről a témáról egyeztetni Magyarország külügyminiszterével?
– Johannis elnök úr úgy nyilatkozott egy német lapnak,
hogy a romániai magyarság jogai nincsenek megfelelően biztosítva,
és erről a párbeszédet akkor is folytatni kell, ha néha reménytelennek
tűnik. Osztom a román államelnök véleményét; meggyőződésem,
hogy az erkölcsi kötelezettség a párbeszédre, hogy ezekről a
kérdésekről tárgyalni kell, felülír bármilyen latolgatást.
Arra is kell gondolni, hogy ugyan nekünk nincs olyan erős
nemzetközi jogi alapunk, mint a dél-tiroli német ajkú közösségnek
a Gruber–De Gasperi egyezmény volt, de mi is tudunk hivatkozni
az államközi szerződésre, amely tartalmazza, és irányadónak
tekinti az Európa Tanács 1201-es ajánlását. Ez többek közt
ezeket tartalmazza: „a nemzeti kisebbséghez tartozó bármely
személynek jogában áll teljesen szabadon kinyilvánítani, megőrizni
és fejleszteni vallási, etnikai, nyelvi és/vagy kulturális önazonosságát
és akarata ellenére nem vethető alá semmiféle asszimilációs
kísérletnek; a nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek
joga van a törvény előtti egyenlőséghez; tilos mindennemű hátrányos
megkülönböztetés egy személlyel szemben egy nemzeti kisebbséghez
való tartozás miatt; egy nemzeti kisebbség lakta terület
demográfiai összetételét tilos szánt szándékkal ennek a
kisebbségnek a rovására megváltoztatni.” A 1201-es ajánlás
lényegében arról szól, hogy ha egy közösség egy adott régióban
többséget alkot, akkor megilleti a területi autonómia. Erről
szól a 11. cikkely: „azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti
kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek
jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek
megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban
álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges
státusszal rendelkezzenek.” A működő autonómiák nem
etnikai, hanem területi alapúak, a határokat pedig kulturális
szempontok alapján jelölik ki. Az autonómia határán belül élő
minden polgár élvezi ennek az intézményi keretnek az előnyeit.
Arra számítok, hogy egy következetes, bátor magyar diplomácia
ki tudja kényszeríti a román kormánytól az államközi szerződés
tiszteletben tartását, és azt, hogy vállalt kötelezettségei
mentén politizáljon. Az is biztató, hogy Johannis államelnök
szerint elölről kell kezdeni a párbeszédet a közigazgatási
átszervezésről. Az a kormány, amelynek az volt a célja, hogy
a megyék elsorvasztásával Székelyföldet egy román többségű
régióba olvasszák be, megbukott. Tehát Johannis álláspontjával
egyetértek, s majd elválik, hogy miként valósul meg a közigazgatás
átszervezése.
Ebbe a párbeszédbe az SZNT-t is bevonják?
– A Székely Nemzeti Tanács nem párt, de egy olyan tárgyaláson,
amely a székelység legitim vezetőivel folyna, mindenképpen részt
veszünk. Hiszen polgármesterek, önkormányzati képviselők is
kerültek ki tagjaink sorából.
Az SZNT-nek
tehát nincsenek képviselői a román törvényhozásban. Az
RMDSZ-nek van kialakult álláspontja a székely autonómiáról?
– Tapasztalataim szerint az RMDSZ-nek nincs az SZNT
alapvető koncepciójától eltérő autonómiafelfogása. A Székely
Nemzeti Tanács autonómiastatútumának alapját az a tervezet képezi,
amelyet dr. Csapó József, az RMDSZ hajdani szenátora dolgozott
ki. Ezt a tervezetet 1996-ban az RMDSZ székelyföldi egyeztető
tanácsa megvitatta és elfogadta. Ezt követően, a Székely
Nemzeti Tanács megalakulása után RMDSZ-es képviselők egy
csoportja terjesztette a törvényhozás elé a tervezetet, élükön
a 2011-ben elhunyt Birtalan Ákossal, aki Ciorbea-kormány
turisztikai minisztere volt. A második beterjesztő szintén
RMDSZ-es szenátor. Amikor az RMDSZ koncepciójáról beszélünk,
akkor tudni kell, hogy azt ki dolgozta ki, s hogy milyen sokan értenek
vele egyet. A Csapó doktor által kidolgozott tervezettel a
Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt is egyetért.
Tehát széles körű társadalmi konszenzus van mögötte. Amit
viszont RMDSZ-tervezetként szoktak aposztrofálni, az egy választási
kampány kényszere alatt született. Lemásolták a dél-tiroli
autonómiastatútumot, de a dokumentumot nem jegyezte senki név
szerint. Tehát ezen alternatív koncepciót személy szerint
senki sem vállalta föl. Az eredeti koncepció mentén kell továbbhaladunk,
és fontos, hogy a székelység és az erdélyi magyarság egységesen
mellette álljon. Ne történjen meg az, ami annak idején a
kolozsvári magyar egyetemmel történt, mikor a Ciorbea-kabinet
azt mondta: még a magyarok sem egységesek ebben az ügyben, s
nem tudják, mit akarnak. Hiszen egy közösségi elképzelést hárítani
lehet egy olyan érvvel: több elképzelés is van az autonómia
ügyében, de még a magyarok is vitáznak azokról.
A Székely Szabadság Napja elnevezésű rendezvényen az
SZNT az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely
szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetője
– Török János, Gálfi Mihály és Horváth Károly – marosvásárhelyi
emlékoszlopánál szervez megemlékezést 2004 óta. Megszületett
már a bírósági ítélet az SZNT marosvásárhelyi felvonulásának
engedélyezésére?
– Még 2015
tavaszán jelentettük be a polgármesteri hivatalnál a Székely
Szabadság Napján 2016-ban és 2017-ben tervezett felvonulásokat.
Éppen azért, hogyha akadályozni próbálják, legyen elegendő
időnk a jogorvoslati eljárásra. Az, hogy idén a január 8-án
megszületett alapfokú bírósági ítélet kötelezi Marosvásárhely
polgármesterét, hogy engedélyezze a Székely Nemzeti Tanácsnak
a március 10-ére tervezett marosvásárhelyi felvonulását,
igazolja döntésünk helyességét.
Medveczky Attila
|
