vissza a főoldalra

 2016.01.29. 

HA MI KÉSZÍTHETNÉNK INTERJÚT SOROS GYÖRGGYEL…

…valószínűleg nem néztünk volna el neki annyi hazugságot, mint Gregor Peter Schmitz, a Wirtschaftswoche című német magazin munkatársa. Álljon itt néhány idézet a Németországban kedden megjelent interjúból, melyekre az alábbi kérdéseket tennénk fel a pénzügyi szerencselovagnak, ha egyszer megtehetnénk.

 (Angela Merkel) a migrációs kérdésben azonban az európai elvek alapján cselekedett, és kész volt kockára tenni vezető szerepét. Rászolgált azok támogatására, akik osztják az általa képviselt elveket és értékeket. Ez engem igen megérintett. Saját személyes élettörténetem miatt – zsidóként, a náci megszállás alatt éltem túl a holokausztot – elkötelezett támogatója vagyok a nyitott társadalom értékeinek, alapelveinek. Úgy hiszem, Merkel – aki egy lelkész lányaként nőtt fel a kommunista NDK-ban – a saját személyes élettörténete miatt osztja ezeket az elveket.

Érdekes módon a korábbi években nem osztotta ezeket a nézeteket. Nem lehet, hogy a lehallgatási botrány óta az amerikai érdekkörök kezében van, és azért teszi mindezt?

–Orbán Viktor magyar miniszterelnök az általa vallott magyar és keresztény identitás alapelveit helyezi előtérbe. A nemzeti identitás vallással való ötvözése, rövidtávon, hatásos keveréknek tűnik.

Ezer év milyen léptékben mérve számít rövid távnak?

– A most hatalomra jutott lengyel kormánypárt vezetője, Jaroslaw Kaczynski hasonló irányvonalat követ. Nem olyan intelligens, mint Orbán, azonban ravasz politikus, aki a migráció kérdését kampányának központi elemévé tette. Lengyelország etnikai és vallási szempontból az egyik leghomogénebb országnak számít Európában. A muzulmán bevándorlók a katolikus Lengyelországban az „Idegenek” megtestesítői. Kaczynski ördögként festette le őket.

A Kölnben, valamint Németország, Svédország és Ausztria több városában történt szilveszteri erőszakos események után nem „nézhetjük ezt el” Kaczynskinek? Csakhogy a legfrissebbeket említsük.

– Bár Kaczynski és Orbán igen különböző emberek, az általuk áhított rezsimek, nagyon hasonlítanak egymáshoz. Úgy látom, arra törekszenek, hogy kihasználják az etnikai és vallási nacionalizmust, az elzárkózást, annak érdekében, hogy állandósítsák hatalmukat. Bizonyos értelemben azt a fajta színlelt demokráciát állítanák vissza, amely az I. és a II. világháború között Horthy Magyarországát és Pilsudski marsall Lengyelországát jellemezte. Ahogy hatalomra jutnak, elfoglalják a demokrácia fontos intézményeit, amelyek autonómok, illetve azoknak kellene lenniük, legyen az a központi bank vagy az alkotmánybíróság. Orbán már ezt megtette, Kaczynski csak most kezd neki. Nehéz lesz őket leváltani.

Az előző lengyel vagy magyar kormány esetében miért nem kifogásolta a hasonló eseményeket, Mr. Soros? Mi a fontosabb? A teljes körű demokrácia vagy az ország fejlődése? Mert a fejlődést nem lehet elvitatni sem a vesztes világháborún és országcsonkításon átmenő 20-as évek Magyarországától, sem az elmúlt években a liberálbolsevik rablásból talpra állított Magyarországtól.

– Ráadásul az eddigi gondjain kívül Németországnak lesz egy „lengyel problémája” is. Magyarországgal szemben Lengyelország az egyik legsikeresebb ország Európában mind gazdasági, mind politikai értelemben. Németországnak szüksége van Lengyelországra Oroszországgal szemben. Putyin Oroszországa és Kaczynski Lengyelországa ellenséges egymással szemben, azonban még ellenségesebbek azokkal az alapelvekkel szemben, amelyek az Európai Unió alapértékeit képezik.

És mi lesz, ha egyszer Lengyelország nem áll sem a németekhez, sem az oroszokhoz, hanem a Budapest–Varsó tengely vezetésével kialakul egy közép-európai erő?

– Minden tagállam önző módon a saját érdekeivel foglalkozott, gyakran mások érdekeivel szemben cselekedett. Ez pánikot váltott ki a menedékkérők, a közvélemény, illetve a jog és a rend betartásáért felelős hatóságok körében. A fő vesztesek azonban a menedékkérők. De igaza van. Merkel elismerést érdemel azért, mert lehetővé szerette volna tenni, hogy létrejöjjön egy közös európai menedékjogi politika.

Hosszú hónapokig senki nem tett érdemi lépést a migrációs válságban, még Merkel sem, pedig neki aztán van hatalma és befolyása. Mégis elismerést érdemel azért, mert szeretett volna valamit csinálni?

– Mi egy olyan közös európai menedékjogi politikát támogatunk, amely a nemzeti helyett az európai határok megerősítésére vonatkozna, és amely lehetővé tenné, hogy a menedékkérők biztonságos, rendezett módon és olyan ütemben érkezzenek az EU-ba, amekkora mennyiséget az unió fel tud szívni. Orbán viszont a nemzeti határok lezárásával tartaná kint a veszélyeztetett helyzetben lévőket, ami lehetetlenné tenné a szervezett, rendezett menekültpolitikát, amelynek alapján csak az kapna menedékjogot, akinek erre életbevágóan szüksége van.

Miért kellene olyanokat befogadnunk, akik valójában nem szorulnak rá? Miért lenne az jó nekünk? Miért nem teremt társaival élhető világot a migránsok hazájában? Melyek Alapítványának főbb projektjei?

– Túl sok van ahhoz, hogy fel tudjam sorolni ezeket.

Annyira sok, hogy a világ bármelyik országának a belügyeibe be tud avatkozni?

– Ukrajna szinte hihetetlen dolgot vitt véghez azzal, hogy már két éve sikerül fennmaradnia, miközben ilyen sok nehézséggel kell megküzdenie. Sokkal több külső támogatásra van azonban szüksége, mert már kifogytak a tartalékai. Azzal, hogy Európa csak ilyen kis mértékben támogatja pénzügyileg Ukrajnát, megismétli azt a hibát, amelyet Görögország esetében követett el. A régi Ukrajna sok mindenben hasonlít a régi Görögországra: oligarchák uralták az országot, az államapparátusban lévők pedig visszaéltek pozíciójukkal ahelyett, hogy a közjót szolgálták volna. De itt az új Ukrajna, amely a régi Ukrajna ellentéte akar lenni. A parlament olyan 2016-os költségvetést fogadott el, amely teljesíti az IMF feltételeit. Most annak van itt az ideje, hogy Ukrajna számára további pénzügyi támogatást kell biztosítani, amelyre a radikális reformok megvalósításához van szüksége. Ez képessé tenné arra, hogy ne csak fennmaradjon, hanem fellendüljön, és egy vonzó befektetési célponttá váljon.

Vagyis még kicsit bizonytalan, hogy jó befektetés volt-e a kijevi narancsos forradalom pénzelése?

– Az ISIS és a terrortámadások is azzal fenyegetnek, hogy aláássák civilizációnk értékeit, alapelveit. A terroristák arról akarják meggyőzni a muzulmán fiatalokat, hogy nincs más alternatíva a terrorizmuson kívül.

Nincs „véletlenül” olajérdekeltsége Szíriában? Nem érez felelősséget azért, hogy alapítványainak a segítségével a bevándorlók között megannyi terrorista is bejutott Európába? Nem érzi magát vétkesnek, így például a párizsi eseményekért?

Märle Tamás