vissza a főoldalra

 2016.01.29. 

Ösztönző a magasabb jövedelem

Huszonötezer közfoglalkoztatottnak segíthet az elhelyezkedési juttatás

Kötelező elfogadni a kiajánlott munkát? Mikor döntenek a közfoglalkoztatottak idei béréről? Mekkora az elhelyezkedési juttatás összege? Ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkárt.

 Miért fontos, hogy a közfoglalkoztatásból minél többen az elsődleges munkaerőpiacra kerüljenek?

 –A kormány megfogalmazott célja egyértelmű: mindenki, aki munkaképes korú, és munkára fizikailag és szellemileg képes, alkalmas, munkából és ne segélyből, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásból éljen. A cél az, hogy ezt a munkát az elsődleges munkaerőpiacon találják meg. A közfoglalkoztatás azokban az esetekben ad segítséget, amikor az emberek az elsődleges munkaerőpiacon nem találnak munkahelyet, mert erre nincs megfelelő készségük, képességük, képzettségük, vagy az ország egyes területein kevesebb a foglalkoztató, munkahely, mint amekkora a szabad munkaerő-mennyiség. Tehát kettős a közfoglalkoztatás feladata: egyrészt az átmenetileg munkanélküliséggel sújtott területeken biztosít foglalkoztatást, másrészt azoknak, akik nem képeseket az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni, olyan lehetőséget nyújt, melynek köszönhetően értelmes elfoglaltsággal kereshetik meg az életfeltételekhez szükséges forrásokat. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy az ország számos részén munkaerőhiány alakul ki – ezeken a terülteken a kormány el szeretné kerülni, hogy a közfoglalkoztatás konkurenciája legyen a piaci foglalkoztatásnak. Ezért már tavaly történtek olyan lépések, melyek az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérést célzottabban segítik a közfoglalkoztatottak számára. Ilyen volt például a munkaerő-piaci képzés, továbbá a háromnapos munkaerő-piaci szolgáltatásokban való részvétel lehetőségének megteremtése – itt például önéletrajzírásra, állásinterjúra készítik föl a közfoglalkoztatottat. A közfoglalkoztatott a képzés és a háromnapos munkaerő-piaci szolgáltatás idejére is megkapja a bérét. Az állásinterjúkra fizetett munkaidőben el kell engedni a közfoglalkoztatottakat, illetve történtek olyan lépések is, melyek az idénymunkába való bekapcsolódást segítették elő. Az idénymunkában a közfoglalkoztatott magasabb bért kaphat, majd később visszakerülhet a közfoglalkoztatásba. A rövid időtartamú kereső tevékenység ideje is megnőtt, 90 nap helyett 120 napra mehet el fizetés nélküli szabadságra a közfoglalkoztatott úgy, hogy közben nem szűnik meg a jogviszonya. Úgy látjuk, hogy ezen túlmenően is szükséges segíteni az elhelyezkedésen. Nyilvánvaló, hogy aki hosszabb ideje közfoglalkoztatásból él, vagy nem volt az elsődleges munkaerőpiacon, annak a beilleszkedése egyfelől anyagi terhet jelenthet, másrészt mentálisan is komoly kihívást jelent. Ezért döntött a kormány arról, hogy január 1-jétől a közfoglalkoztatottak a munkaerőpiacra való belépéskor támogatást kaphatnak azért, hogy könnyebben elvállalják a munkát. Lényeges, hogy a közfoglalkoztatott munkába lépésével megszűnik annak közfoglalkoztatási jogviszonya. Az elhelyezkedési juttatás – ami 22 800 forint havonta – lényege, hogy aki legalább egy hónapja közfoglalkoztatottként tevékenykedik, illetve az azt megelőző két éven belül legalább 180 napig közfoglalkoztatási jogviszonya volt, sikeres piaci elhelyezkedése esetén megkaphatja a közfoglalkoztatási szerződése még hátralévő idejére járó elhelyezkedési juttatást.

 Kötelező a közfoglalkoztatottaknak átkerülniük az elsődleges munkaerőpiacra?

 – Annyiban kötelező, hogy a tavalyi változtatások következtében amennyiben a közfoglalkoztatottat kiközvetítik a végzettségének megfelelő munkára, akkor azt el kell fogadnia. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény a megfelelő munkahely elfogadásának kötelezettségét valamennyi regisztrált álláskereső, így a közfoglalkoztatottak számára is azonos módon írja elő. Ez az elsődleges munkaerőpiacra közvetített közfoglalkoztatott számára is kedvező, hiszen magasabb jövedelmet érhet el, másfelől a helyére más, ellátásban nem részesülő álláskereső kerülhet, aki ezáltal munkajövedelemhez juthat a közfoglalkoztatásban. Ez jelentős segítség lehet a közfoglalkoztatottaknak, és ösztönzőként is működhet, hogy elfogadják a kiajánlott munkát, emellett ők maguk is kereshetnek ilyen lehetőséget.

 Azt nézik a kötelező kiközvetítésnél, hogy ez az elsődleges munkahely ne legyen több száz kilométerre az illető lakóhelyétől?

 – Természetesen a kiközvetítésnél a járási (fővárosi kerületi) hivatal figyelembe veszi, hogy a munkahely elérhető legyen tömegközlekedéssel, illetve sok munkáltató be is szállítja a munkásait. Lehetetlen élethelyzetet nem generál a járási (fővárosi kerületi) hivatal, a megfelelő munkahely meghatározásánál az álláskereső lakóhelye és a munkavégzési hely közötti utazási időt is figyelembe kell venni. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény meghatározza azt az utazási időt, amelyet meghaladva már nem minősül megfelelő munkahelynek a felajánlott álláslehetőség. Jól érzékeli a kérdésével, hogy van ebben egy kis visszatartó erő, mert aki a saját falujában közfoglalkoztatott, és kiközvetítették valahová, akkor már meg kell vennie a bérletet úgy, hogy még nem kapott bért. Éppen ez az elhelyezkedési támogatás oldja meg ezt a problémát.

 Mikor dönt a kormány a közfoglalkoztatottak idei béréről?

 – Eddig az adott év decemberében döntött a kormány a közfoglalkoztatottak béréről, most annyi változás történt, hogy januárban döntünk. A változás mértéke függ a munkaerő-piaci helyzet alakulásától, és a minimálbér, az elérhető keresetek és a közfoglalkoztatotti bér közti arány befolyásolja a közfoglalkoztatottak bérének változását.

Medveczky Attila