vissza a főoldalra

 

 

 2016.07.01. 

Ünnepel a 120 éves teátrum

Célunk a nemzeti színházi státusz

A kecskeméti színház az évforduló alkalmából számos programot kínál. Akkor és most címmel háromfordulós vetélkedőre hívja a középiskolásokat. A harmadik, végső forduló időpontja október 14., mert ezen a napon nyitotta meg kapuit 120 évvel ezelőtt a színház. Cseke Pétert, a Kecskeméti Katona József Színház igazgatóját a tanításról, a színész-utánpótlástól, a művészi színház fogalmáról és a jövő évad műsortervéről kérdeztük.

 Miért döntött úgy, hogy a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán szeptembertől saját osztályt indítson?

 –Annyi szépet kaptam ettől a szakmától, hogy úgy éreztem ezt tovább kell adnom a fiataloknak. Nagy megtiszteltetést jelentett számomra, amikor a budapesti Színművészeti Egyetemen Szinetár Miklós mellett tanársegéd voltam. Amikor a Kaposvári Egyetemen Vidnyánszky Attila lett a rektorhelyettes, jeleztem számára, szívesen lennék egy induló évfolyam osztályfőnöke. Voltak kezdeményezések is, de azokról későn értesültem, s nekem idő kell a felkészülésre. Mivel egy éve tudtam, hogy osztályt kapok, így megfelelő módon fel tudtam készülni.

 Hol lesznek a képzések?  

–A hallgatók a félév 13 hetéből hetet Kaposváron töltenek, hatot pedig Kecskeméten. Kaposváron lesznek az elméleti órák, míg városunkban a gyakorlati foglalkozások. Kecskeméten kollégiumot biztosítunk számukra a város vezetése jóvoltából. Nálunk lesznek a színész és zenés mesterség, hangképzés, a művészi beszéd, a balett illetve a mozgásórák. Bár nem a tanterv része, de lényeges, hogy hallgatóink megismerik színházunkat, s azok tárait. Így ha majd a világot jelentő deszkákon állnak, akkor már tudják, milyen önfeláldozó csapat áll mögöttük, mellettük. Gondolok a súgókra, az öltöztetőkre, a sminkesekre, fodrászokra, dísztőkre, bútorosokra, kellékesekre, ügyelőkre. Egy csodás team segíti azt, hogy a színész a színpadon valóban csilloghasson.

 Végzős növendékeit majd Kecskemétre próbálja csábítani?

 –A kecskeméti Szín-Tár találkozókon – a mostani lesz a nyolcadik – figyelem, miként tudnak kibontakozni a tehetségek. Öt magyar nyelvű színművészeti egyetem létezik, három országban. Erdélyben Kolozsvárott és Marosvásárhelyen, Szerbiában Újvidéken és Magyarországon Budapesten és Kaposváron. A Színművészeti Egyetemek Találkozójának megszervezésével lehetőséget teremtünk öt színészképző egyetem számára, hogy bemutatkozzon vizsgaelőadásaival. A legtehetségesebbeket sikerült is idevonzanom, így már olyan fiatal vezető rétege van a kecskeméti színháznak, akinek tagjait a fesztiválokon fedeztem föl. Nyilvánvaló, hogy az osztályomból is a legtehetségesebbeket megpróbálom Kecskeméten tartani, de ők döntenek, hogy hová szerződnek majd.

 Stabil társulattal dolgozik, vagy a színészek előadásra szerződnek?

 –Nálunk a művészi állomány tagjai nem közalkalmazottak. Színházunk 25 művészből álló állandó tagjait, társulatnak nevezem, de ők is darabra szerződnek. Amint említettem, szeretek előre felkészülni munkáimra. Már az adott évad indulásakor a következőt tervezem, nem egyedül, mert ez egy csapatmunka. A műsortervet közösen alakítjuk ki Réczei Tamás művészeti vezetővel, Rusznyák Gábor főrendezővel és a dramaturgokkal. Így a szerződtetési tárgyalásoknál már tudom, hogy kinek mennyi és milyen szerepet biztosítok a következő évadban.

 Többször hangoztatta, hogy nyitott, befogadó, erős, művészi színházat szeretne megteremteni, egy igazi szellemi központot. Elérte ezt a célt a kecskeméti színház?  

–A cél eléréséhez még van mit tennünk, de nyolc éves igazgatói munkám után bátran kimondhatom, hogy jó úton haladunk. Az elvetett mag szárba szökkent, több szakmai elismerést kaptunk, az sem véletlen, hogy az idei POSZT-on két előadással voltunk jelen, ami ritkaság számba megy. Nem beszélve arról, hogy a legjobb előadásnak járó díjat mi hoztuk el a Macska a forró bádogtetőnnel. Ezen kívül a legjobb női főszereplő Trokán Nóra, és a Maszk különdíjasa Csombor Teréz lett. Ez azt jelenti, hogy a szakma is elismeri a kecskeméti színházi műhely eredményeit. A művészi színvonal a leglényegesebb számomra, mert három helyszínen játszunk, a nagyszínházban, a kamaraszínházban és a stúdióban. A nagyszínházban a népszínházi elvárásnak megfelelő darabokat mutatunk be magas művészi színvonalon, a stúdióban pedig van lehetőség különlegességek, experimentumok játszására.

 Ha olvasóink azzal a kifejezéssel találkoznak, hogy művészi színház, akkor „lila ködös”, nehezen értelmezhető, csak a nagybetűs szakmának szóló előadásokra gondolnak. A publikum igényeinek is meg akarnak felelni?

 –Természetesen, mert közönség nélkül nincs színház. Meg kell találni azt a vékony mezsgyét, melyen újat és előremutatót alkotunk, úgy, hogy nem engedjük el a közönség kezét. Ha a néző nem érti, hogy mit és hogyan játsszunk, az a mi hibánk. A kecskeméti közönség színházszerető, és színházértő. Ebben az évadban 120 ezres volt a látogatottsági mutatónk, és közel 400 előadást tartottunk. Ez az alapja annak is, hogy több mint három éve igyekszem a hogy Színházunk megkapja a nemzeti színházi státuszt. Minden olyan kritériumnak megfelelünk, ami az akkreditációhoz szükséges. Ezt bizonyítja, hogy az EMMI két éve a beszámolóinkat nem a kiemelt kategóriájú, hanem a nemzeti színházi adatlapon kéri, és ebből kiderül, hogy megfelelünk a nemzeti színházi elvárásnak. A kecskeméti színház október 14-én lesz 120 éves, ami azt jelenti, hogy 6-7 generáció nőtt föl úgy, hogy lelkületét teátrumunk ápolta. A nemzeti színházi létet nem csak a társulat, hanem Kecskemét polgárai érdemelnék meg.

 Amint említette, 120 éves a Kecskeméti Katona József Színház. Lesznek születésnapi meglepetések?

 –Minden évadunkra megfogalmazunk egy jelmondatot, a következőé „Ünneplejük meg a nagy találkozást” lesz. A közönséget is bevonjuk az ünneplésbe, ennek egyik módja, hogy Akkor és most címmel háromfordulós vetélkedőre hívjuk a középiskolásokat. A harmadik, végső forduló időpontja október 14., mert ezen a napon nyitotta meg kapuit 120 évvel ezelőtt a színház. Emellett más ünnepi programokat is szervezünk a születésnapra. Azért az „árnyékos” oldalról is beszélnünk kell; a színház épületét 30 éve újították föl. Remélem, hogy nem hagyják, hogy Magyarország egyik legszebb színháza - egy igazi ékszerdoboz -, teljesen leamortizálódjon. A felújításokhoz a tervek elkészültek. Már csak a megvalósításra várunk.

 Térjünk rá a jövő évad műsortervére. Mit láthat az érdeklődő a nagyszínházban, az Új Kelemen László Kamaraszínházban, és a Ruszt József Stúdió Színházban?

 –Nagyon örülünk annak, hogy ettől az évadtól kezdve modern kamaraszínházzal is büszkélkedhetünk. A régi, 100 éves mozi helyén épült föl az új kamaraszínházunk – helyesebben szólva pályázati pénzből rekonstruáltuk az épületet. A nagyszínházban szeptember végén tartjuk az első bemutatót; Shakespeare Vízkeresztjével indítunk, melyet Mohácsi János rendez, Mohácsi István átiratával. Azt követi novemberben Szirmai Albert-Bakonyi Károly Mágnás Miska című operettje nagyzenekarral, tánckarral, ami Mohácsiék átiratában kerül a közönség elé, s Rusznyák Gábor rendezi. Nyolc éves hagyományunknak megfelelően szilveszterkor lesz egy nagyszínházi vígjátékunk, Ray Cooney Család ellen nincs orvosság című előadását láthatja a publikum. Szerednyei Bélával ketten játsszuk a főszerepeket és együtt rendezzük is a darabot. 2017 tavaszán Henrik Ibsen Hedda Gabler című darabja kerül színre, Zsótér Sándor rendezésében. Az utolsó bemutatónk Szép Ernő Vőlegény vígjátéka, amit Szikszai Rémusz rendez. A Ruszt József Stúdió Színházban novemberben mutatjuk be az első darabot, ami különlegesség lesz, a címét sem tudom, ugyanis a város és a színház közösen kiírta a Katona József Drámaírói pályázatot, a Bánk bán szerzőjének 225. évfordulójára. A díjnyertes darabot visszük színre. A stúdióban a második bemutatónk Csehov Platonovja lesz, amit Apátlanul címmel játszunk Szász János rendezésében. A kamaraszínházban Kacsóh Pongrác János vitéz című darabja Szente Vajk rendezésében októberben, Schiller Ármány és szerelem című drámája februárban lesz látható. Utóbbit Rusznyák Gábor, színházunk főrendezője állítja színpadra. Színházunk vezetése lényegesnek tartja az ifjúság megszólítását, s fontos, hogy a nagyszínházban láthassák a gyerekek, fiatalok ezeket az előadásokat. Az egyik a Micsoda társaság lesz –Méhes György regényét Németh Virág dramaturg alkalmazta színpadra. A másik zenés bemutató lesz, hiszen évek óta játsszunk operákat a gyerekeknek. Vagy úgy, hogy egy operát adunk elő, vagy egy zeneszerző munkásságát mutatjuk be egy új darabbal. Két évvel ezelőtt Rossini műveire építettünk egy színdarabot, most pedig Donizettin a sor. A történetet Németh Virág írja hozzá.

 Jó kapcsolatot ápolnak a kecskeméti és a megyei iskolákkal?

 –Ennek bizonyítéka, hogy közel 9 ezer a gyermek-és ifjúsági bérleteseink száma. Emellett matiné előadásokat is tartunk, amire a szülők, nagyszülők hozzák el a gyerekeket, akik megismerkedhetnek a színház, mégpedig a nagyszínház varázsával.

 

Medveczky Attila