|
 2016.07.01.
Puss Sándor: rá kell szoktatni a
gyermekeket az olvasásra
A Pozsonyi Magyar
Intézet Korona társalgója június 15-én megtelt érdeklődőkkel.
Puss Sándor atyát szerették volna hallani. A Jóindulat polgári
társulás, a Szövetség a Közös Célokért, a Keresztény Ifjúsági
Közösségek és a Pozsonyi Katolikusok Szervezete közös
rendezvényén könyvekről, hitről, de még politikáról is szó
esett.
Molnár Imre, a
Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója bevezetőjében úgy
fogalmazott: Puss Sándor a felvidéki Csaba testvér. A nagycsaládosokkal
való foglalkozás mellett a jezsuita szerzetes könyveket is
kiad. Ahogy mondta, fontosak az ember életében a könyvek, és
minden gyermekkel meg kellene szerettetni őket. A meséket
olvasni kellene, nem a tévében nézni. Pogány Erzsébet szerint
Puss atya nemcsak kiadja a könyveket, hanem magához is vonzza
azokat. Ennek köszönhetően több értéket sikerült már
megmentenie.
Az est moderátora,
Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója
bevezetőjében elmondta: egy közös projekten dolgozott együtt
az atyával néhány éve. 250 évvel ezelőtt Tallóson az Esterházy
kastélyban működött az első magyarországi árvaház. Ennek
emlékére konferenciát szerveztek a tallósi kastélyban. A Családlánc
Mozgalomhoz azóta több felvidéki szervezet is csatlakozott.
Puss Sándor atya
(képen) bemutatkozásában elmondta: Csallóközcsütörtökben nőtt
fel és a somorjai gimnáziumban érettségizett. Ekkor
ismerkedett meg egy titkos szaléziánus pappal, aki a gimnáziumban
tevékenykedett. Illegális, államellenes tevékenységet
folytattak, könyveket csempésztek. 1989-ben sok minden megváltozott.
Sokan a papok közül is azt mondják, hogy a rendszerváltás előtt
jobb volt. Ez ugyan paradox, de voltak dolgok, amelyek jók voltak
a szocializmusban, ilyen volt a szociális biztonság is.
Puss Sándor ugyanakkor kifejtette: az egyház visszafelé
fejlődik, talán jót is tett egy kis üldözés az egyháznak. Példaként
felhozta, hogy az 1980-as években több imacsoport is működött
az egyetemi ifjúság körében, ma már ilyenek nem léteznek.
Az atya az egyetlen szlovákiai magyar jezsuita szerzetes. A
jezsuiták a kétezres években II. János Pál pápa intésére
kezdtek el szociális munkával is foglalkozni. Ő ugyancsak ekkor
kezdett ilyen tevékenységbe.
Pogány Erzsébet két nemrégiben megjelent könyvre hívta
fel a közönség figyelmét. A Csallóközi GPS, Felvidék (márvány)
Útikönyve címmel megjelent könyvet az Ekecsi Katolikus Lánykör
adta ki 2016-ban. Puss Sándor ezzel kapcsolatban elmondta,
szerette volna könyvbe foglalni azt a tudást, amelyet kutatásai
során sikerült összegyűjtenie.
Azt reméli, lesz folytatója ennek a munkának, és lesznek
emberek, akik feltárják múltunkat. A könyvben olyan adatok is
szerepelnek, amelyek eddig nem jelentek meg. A kötet megírásakor
arra törekedett, hogy mindazon információkkal szolgáljon,
amelyek az interneten nem találhatók meg. Figyelmeztette a
hallgatóságot arra is, hogy az interneten sok a hamis, téves
ismertetés, ezért azokat óvatosan kell kezelni. A Csallóközi
GPS-t azért írta meg, hogy a felhalmozott tudás könyvbe kerüljön,
így ezután már jobban tud koncentrálni a szociális munkára.
A másik könyv az atya szülőfalujáról szól, bár ez is
túlmutat a régión. A Náray György és Krónikája című
kiadvány egy 1677-ből származó csallóközcsütörtöki krónika
néhány fejezetét ismerteti magyarul, ennek érdekessége, hogy
a helyi plébános által írt krónika egyedi kiadvány.
A szerző érdekes módszert választott, minden fontos eseményt
lejegyzett, de fejezetekre osztotta a krónikát, ehhez viszont üres
oldalakat kellett kihagynia, hogy a megfelelő eseményeket jó
helyre jegyezhessék. Sajnos többéves kihagyással íródott a
krónika, ugyanis Náray György utódja nem tartotta fontosnak az
írását.
Náray György járt
Rómában, és ott azt tanulta, hogy a történelmet írni kell,
hogy fennmaradjon az az utókornak, ezért kezdett krónikaírásba
1677-ben. Náray György krónikájának érdekessége, hogy a
latin szövegek mellett található benne egy eredeti magyar oldal
is.
A rendezvényen jelen volt Őry Péter, Csallóközcsütörtök
polgármestere is, aki ígéretet tett, hogy az önkormányzat segíteni
fogja a kutatást, és támogatja a plébánián megtalált krónika
magyarra fordítását, valamint kiadását, már csak azért is,
mert a falu első írásos említésének nyolcszázadik évfordulójára
emlékeznek a 2017-es évben. Őry kiemelte, jelent meg már könyv
a település történetéről, Sill Ferenc jóvoltából, Csütörtök
város históriája címmel.
Pogány Erzsébet az est során még egy könyvről szólt,
amely szintén Puss Sándor atyának köszönhetően jelent meg.
Az ekecsi plébánia padlásán megtalálta a Család könyve értékes
kiadványt, amelyet újragondolt, majd modern kiadásban 2015-ben
és 2016-ban a Házasság Hete alkalmából ismét megjelentettek.
(felvidek.ma)
|
