|
 2016.07.01.
Júliustól
béremelés
Leszedjük magunkról a bürokrácia bilincseit
Dr. Kovács Zoltán területi
közigazgatásért felelős államtitkár: „a
legfontosabb szempont a legalacsonyabb keresetűek, elsősorban a
középfokú végzettségűek illetményrendezése. Korábban több
ezer főnek garantált minimálbérre kellett kiegészítenünk a
keresetét, mert azt sem érte el. Most ők akár 50 %-os béremelést
is kaphatnak. A rendszer fontos eleme a teljesítményértékelés.”
Államtitkár urat arról is faggattuk, hogy a háttérintézmények
átszervezése, a közigazgatási bürokrácia-csökkentés
milyen mérvű elbocsátásokkal jár.
Milyen
célból, és miként tudják két éven belül egységesíteni az
állami informatikai rendszereket?
–Mielőtt konkrétan válaszolok a kérdésre,
ki kell hangsúlyoznom, hogy a korábban a közigazgatásban ágazatszerűen
fejlesztették az informatikai rendszereket. Ahány ágazat létrejött
a magyar közigazgatásban, annyi informatikai szakrendszerről
beszélhetünk. Jelenleg mintegy 300 szigetszerű szakrendszer működik.
Így megoldhatatlan a feladatok rugalmas ügyintézőhöz telepítése,
a feladatkörök szakmai szintű összevonása. Ez óriási problémát
jelent, ezért ezt a széttagolt, ágazat-specifikus szervezeti működésre
épülő üzemelést egységes rendszerként szeretnénk a kormányhivatali
rendszerben megvalósítani. Lényeges, hogy az átalakításhoz
mind a gépi, mind az ügyfél és az ügyintéző felületek megújítása
és kiegészítése szükséges. Ennek érdekében jóváhagyta a
kormány a Digitális Nemzetfejlesztési Programot, és a Digitális
Jólét Programot. Az egyes kiemelt ügykörökben nagyobb mérvű
átalakításra lesz szükséges – ezek a nagy rendszerek. Két
év alatt a munka dandárját szeretnénk elvégezni, tudván,
hogy a nagy komplexitású informatikai rendszerek fejlesztése idő-és
költségigényes folyamat. Említeni kell a pénzbeli ellátásokat,
a nyugdíj-ügyeket – s meg kell szokni, hogy a digitális világ
jellemzője nem az irat-hanem az információn alapuló ügyintézési
forma. A Közigazgatási Fejlesztési Operatív Programnak -
amelyet a Közigazgatási Stratégiából kiindulva hoztunk létre
- végezzük el egyes elemeinek kidolgozását. Jelentős részben
uniós forrásból lehet ezeket a szakrendszereket egységesíteni,
és átjárhatóvá tenni. Hogy az olvasók jobban megértsék az
eddigieket, egy példával támasztom alá. Jelenleg egy megyén
belül egy kattintással meg tudjuk nézni a neten, hogy az adott
megyén belül kinek mennyi a földbirtoka például földárverés
esetén. De azt hogy, Zalában, vagy Vas megyében ki rendelkezik
további birtoktesttel, ahhoz telefonos segítséget kell kérni,
mert nincs összekötve a rendszer. Ezeket a problémákat
orvosolni kell, mely által gyorsítjuk az ügyintézést, hiszen
elektronikusan sok mindent hatékonyabban meg lehet oldani.
A világban a technológiáért folytatott versenyek mellett az egyik
legnagyobb kihívás a versenyképes államszerkezet kialakítása,
amely alkalmas a XXI. századi társadalmi viszonyok által indukált
kihívásoknak megfelelni. Ennek része lehet a hatékony, vállalkozásbarát,
a felesleges bürokratikus terhektől mentes közigazgatás?
–Amit mondott, az ennek egy eleme, de ezen belül fontos például
az eljárási szabályok egyszerűsítése, ahol szükséges.
Szintén lényeges a felesleges szabályozás kiküszöbölése és
a szervezetrendszeren belüli párhuzamosságok megszüntetése is
– mert ezek bonyolítják egy vállalkozás, vagy az állampolgárok
életét. Az egyszerűsítések által nőhet a versenyképességünk,
ha nem, akkor lemaradunk. Látható, hogy az állam által
foglalkoztatottak száma meghaladja az OECD-átlagot, vagy a V4-ek
átlagát, ezért ezt csökkenteni kell.
Mikor értékelik ki a vállalkozások felvetett jogszabályi és a közigazgatásban
dolgozóktól érkezett bürokráciát csökkentő javaslatokat?
–Ősszel történik a kiértékelés, addigra szeretnénk
egy újabb törvénycsomagot összeállítani. Már eddig is több
mint 220 törvényhez nyúltunk hozzá. Tervezünk egy új, most
induló kérdőíves felmérést, hasonlóan, mint amit tavaly végeztünk,
az állami rezsicsökkentéssel kapcsolatban. Egy bürokrácia-és
állami rezsicsökkentéssel kapcsolatos komplex kérdőív kitöltésére
kérjük föl a lakosságot. A járási hivatali dolgozóink, akik
a gyakorlatban találkoznak a bürokratikus szabályokkal az ügyintézés
során, ők is elkészítettek egy javaslatcsomagot. Az államtitkárság
is dolgozik ezen, de a különböző tárcáknak is szükséges a
saját területükön ezzel foglalkozni. Meg kell vizsgálniuk,
miben tudnának egyszerűsíteni. Ennek egyik lépése a háttérintézmények
átszervezése, mert a szabályozás részben rájuk is
vonatkozik, sőt időnként rájuk szabták. Ezek az intézmények önmaguk
fenntartása és működtetése érdekében folyamatosan jogszabálygyárként
működnek. Olyan jogszabályokat alkotnak, amelyek részben arról
szólnak, hogy őrájuk szükség van, hiszen fontosak, holott
valamikor a minisztériumokhoz tartoztak, a minisztériumokból nőttek
ki, ezért érdemes őket oda visszaküldeni.
Amennyiben beolvadnak, egyszerűsödnek a szervezetrendszerek, és
akkor reményeink szerint, kevesebb lesz a bürokratikus szabályozás
is.
Több olvasó kérdését tolmácsolom: a háttérintézmények átszervezése,
a közigazgatási bürokrácia-csökkentés elbocsátásokkal jár?
–Röpködnek a számok a sajtóban. Terveink szerint a járási
hivatalok megerősítése érdekében ott növelni kell a létszámot,
különösen a székhely-járások esetében. A háttérintézmények
központi szervezetrendszerében kell csökkenteni a létszámot
elsősorban.
Átképzésekben is gondolkoznak, hogy az elbocsátottak
ne kerüljenek az utcára?
–2017-től újra be kívánjuk indítani a Karrier Híd
Programot, melynek célja, hogy aki kikerül a rendszerből, azt
miként lehetne a vállalkozói világba átirányítani. Hiszen a
vállalkozói világ főleg Budapesten és Nyugat-Dunántúlon
munkaerőhiánnyal küzd. Korábban a vállalkozók kedvezményekben
részesültek mind a foglalkoztatást, mind a továbbfoglalkoztatást
illetően. Ezt a kérdést végig közösen kell kigondolni a szabályozó
minisztériumokkal.
Ha valaki 50 évesen kikerül a közigazgatás rendszeréből,
mekkora eséllyel tud elhelyezkedni a versenypiacon, amikor a
fiatalok számára is ez sok nehézséggel jár?
–Kétarcú ez a világ. Egyes területeken valóban
fiatalokat várnak a foglalkoztatók; sok helyen viszont munkaerőhiány
lépett föl. Ez inkább Északkelet-Magyarországra igaz, ahol
szeretnének munkához jutni, de nem találnak. Ezért az országon
belül keletről nyugatra áramlik a munkaerő, mert nagyobb eséllyel
találnak munkát. A közigazgatásban munkához szokott emberek
fegyelmezettek, így nem járnak velük rosszul a munkaerőpiacon
a vállalkozások.
Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
elnöke szerint a mindenkori kormányok a bürokrácia foglyai.
Egyetért ezzel a kijelentéssel?
–Idézettel kezdem a választ. A kalapos királyt személy
szerint nem kedvelem, de érdekes az a levél, melyet a pápai kórház
alapító leveléhez fűzött, gróf Eszterházy Ferenc kancellárhoz,
a kórház létrehozójához. „Önnek tehát minden tekintet nélkül
a múltra és a jelenleg fennállóra csak arra lesz gondja, hogy
helyesen kormányozzon a közügyek javára, az állam gyarapítására,
méltányossággal minden egyes ember iránt. Fő szempontja kell
hogy legyen a tárgyalások egyszerűsítése, minden kerülőút
kerülése, ebből adódik a csökkenő mennyiségű irkálás, a
személyi állományban a megtakarítás.” Ez több mint 250 évvel
ezelőtt íródott, ezért is vágott bele az Orbán-kormány
2010-ben, hogy a jó állam ismérveinek megfelelő bürokráciacsökkentés
keretében azt a bizalmi viszonyt, amely egy állampolgár és az
állam között fennáll, azt helyreállítsa, azon javítson.
Hiszen mindannyian tudjuk, hogy ez a bizalom eddigre elfogyott.
Magyarországon 1952 törvény van hatályban. Az elmúlt fél évben
több mint 220 törvényt módosítottunk két csomagban, ősszel
és tavasszal, új eljárási szabályokat vezettünk be, rövidültek
az ügyintézési határidők. Így január óta a 8 napon belül
elvégezendő ügyek számának elintézése 60%-kal nőtt. A felfüggesztett
ügyek aránya pedig 70%-kal csökkent. Új általános közigazgatási
rendtartási törvényt vezetnénk be, amiről ősszel tárgyal az
országgyűlés, s ez is sok tekintetben a bürokrácia ellen hat.
Amennyiben leszedjük a bürokrácia bilincseit magunkról, a
ciklus végére nem lesz igaz az, amit Demján elnök úr mondott.
Júliustól milyen bérezési szabályok lépnek életbe a közigazgatásban?
–Tudjuk, jelentősen változtak a gazdasági, társadalmi
viszonyok az elmúlt két évtizedben. Ezért teljesen új
rendszer lép életbe. Korábban azon gondolkodott az állam, hogy
egy nagy közszolgálati törvényt alkot, de hamar kiderült,
hogy még egy kerettörvényben is elég nehéz „összehozni
„a fegyveres szervezeteket, a NAV-ot, a pedagógusokat. Ezért döntött
a kormány az életpályamodellek bevezetése mellett. Az állami
tisztviselői kar bérezését illetően nem csak a jelentős
keresetnövekedés a lényeg, ami azért is szükséges, mert a
kerületi és járási hivatalokba mintegy 17 ezer ember kerül az
új szabályozás hatálya alá, hanem az is, hogy az ügyintézés
súlypontja a területi közigazgatásra tevődött át. Ezért
ezekben az intézményekben kezdjük el a béremelést július 1-től,
és január 1-jétől a teljes kormányhivatali rendszerben,
mintegy 35 ezer ember bérét növeljük. A legfontosabb szempont,
a legalacsonyabb keresetűek, elsősorban a középfokú végzettségűek
illetményrendezése. Korábban több ezer főnek garantált minimálbérre
kellett kiegészítenünk a keresetét, mert azt nem érte el.
Most ők akár 50 %-os béremelést is kaphatnak. A rendszer
fontos eleme a teljesítményértékelés. A jelenlegi illetménypótlékok
beépülnek az illetménye. A pótlékokkal emelkedik az illetmény,
és ehhez jön pluszba hozzá az új illetményemelés, így a korábbi
pótlékok sem vesznek el.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati
Dolgozók Szakszervezete elnöke sztrájkot hirdetett. Tárgyaltak
az MKKSZ-szel?
–Nem is egyszer. Az új törvényt megtárgyalta a Közszolgálati
Érdekegyeztető Fórum, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető
Tanács több körben is. A szakértői bizottságon részt
vehettek a szakszervezeti szakértők, és több javaslatukat beépítettük
a rendszerbe. A felelősség nem a szakszervezeteké, hanem a kormányzaté,
illetve az országgyűlésé. Azt gondolom, a szakszerveteket önmaguk
létét szeretnék bizonyítani azzal, hogy sztrájkot kezdeményeznek,
hisz alig van már szakszervezeti dolgozó a közigazgatásban.
Medveczky Attila
|
