vissza a főoldalra

 2016.07.01. 

Személyre szabott segítség

Gyermekfejlesztő programot indított az Ökumenikus Segélyszervezet Kaposváron

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szociális és fejlesztési tevékenységének célja, hogy hatékony segítséget nyújtson a szükséghelyzetbe került embereknek, kivizsgálja a szükséghelyzetet eredményező okokat, és segítséget nyújtson azok mielőbbi felszámolása érdekében. A kaposvári programba egy éven belül húsz családot, negyven gyermeket tervezünk bevonni– közölte Rácsok Balázs az Ökumenikus Segélyszervezet szociális és fejlesztési igazgatója, aki a prevenciós foglalkozásokról, és a fejlesztési módszerekről is nyilatkozott.

 Mióta foglalkozik segélyszervezetük gyermekek segítségével?

 –A ’90-es évek végén nyitottuk meg első gyermekekkel foglalkozó intézményünket, majd sorra nyíltak ilyen létesítmények, így a családok átmeneti otthonai, a tikos menedékház, a biztos kezdet gyermekház, és a Tanoda programot is beindítottuk. Jelenleg, a kaposvárival együtt tizenegy helyszínen működtetünk gyermekfejlesztő programokat, évente mintegy 1500 gyermek részvételével. Emellett nagyon sok egyéb szolgáltatást vezettünk be a gyermekek, fiatalok számára. Ebbe a körbe tartoznak az iskolai prevenciós programjaink, a konfliktuskezelő tréningjeink, a játékfüggőség megelőzését szolgáló foglalkozások, a bántalmazást megelőző csoportos prevenciós tevékenységeink. Az utóbbinál az alapvető cél az áldozattá válás megelőzése az emberkereskedelem és prostitúció, valamint a kapcsolati erőszak tekintetében. A foglalkozásokon a fő hangsúlyt a rizikótényezők felmérésére és az alapvető információk átadására helyezzük. 2015-ben csak a bántalmazotti prevenciós kampány során több mint 1000, a játékszenvedélyt megelőző csoportunkkal pedig 400 fiatalt értünk el. A segélyszervezet számára jelentős áttörést jelentett a gyermekfejlesztésben az nagy nemzetközi pályázat, melynek során még jobban fókuszáltunk a gyermekekre. Méréseket, indikátorokat dolgoztunk ki, hogy megtudjuk, mennyire hatékonyak a foglalkozásaink. Most, ha például a családok átmeneti otthonába beköltözik egy gyermek, akkor szakemberek felmérik a részképességét, a szocializációs készségét, melyek kiértékelését követően határozzák meg a szükséges fejlesztéseket. A szakemberek elkezdik a munkát és fél év múlva kontroll-mérést végeztetünk el, mely kimutatja, hogy az adott gyermek számára hatékonyak-e a fejlesztések, szükséges-e változtatni a módszereken. Ezeket a fejlesztési módszereket adaptáljuk az újabb központjainkba.

 A szociológusok többsége úgy véli, nem külön a gyermeken, hanem az adott családon kell segíteni. Mi erről a véleménye?

 –Teljes mértékben egyetértünk ezzel a kijelentéssel, mert komplexen kell megközelíteni a problémát. Ezért a családot mindig bevonjuk a fejlesztőfolyamatokba, hiszen tudnunk kell, hogy milyen okok miatt szorul egy gyermek fejlesztésre. Ennek okai lehetnek a kedvezőtlen lakhatási körülmények, a szülői képességek hiánya, a rossz szocializáció, s a szegénységből fakadó egyéb hátrányok. Meg kell vizsgálnunk, hogy az adott problémát milyen rendelkezésünkre álló eszközökkel tudjuk orvosolni. Hiszen, ha gyermekéhezést tapasztalunk, addig, amíg ezt a súlyos feladatot meg nem oldottuk, nem vonhatunk be pszichológusokat, fejlesztő pedagógusokat a munkába, mert elsődleges szükségletek biztosítása a legfontosabb.

 A programjaikban résztvevő gyermekek hány százalékának javultak a képességei?

 –2015-ben a gyerekek 80%-nál eredményes volt a fejlesztés. Részképességeik, szociális kézségeik fejlődtek, ez minimum 20%-os növekedést jelent.

 Segélyszervezetük hol húzza meg a gyermekkor határát?

 –Ez intézménytípustól függ. A biztos kezdet gyermekházban öt év a korhatár. Ezekben az intézményekben a cél a korai fejlesztés, és mozgásterápiákat szervezünk. A fiatal kamaszok esetében már a tanulási zavarok leküzdésére koncentrálunk; korrepetálással, agresszió-kezeléssel foglakozunk, vagy olyan szociális készségek fejlesztésével, melyek a különböző élethelyzetekben a beilleszkedést segítik elő.

 Milyen többletet ad önöknek, hogy Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete?

 –Ha híres, ismert személyiségek részt vesznek munkánkban, jelen vannak egy-egy fejlesztésnél, jó hírünket, segélyszervezetünk értékrendjét terjesztik az országban, az hatalmas segítséget jelent számunkra.

 Most miért éppen Kaposvárra esett a választásuk?

 –Szita Károly polgármester kereste fel segélyszervezetünket, mivel értesült gyermekfejlesztő tevékenységünkről. Lehel Lászlóval, a segélyszervezet elnök-igazgatójával tárgyalt polgármester úr, s felajánlotta számunkra, hogy a város Pécsi úti közösségi házában végezzünk a település adottságainak megfelelő tevékenységeket. Helyszíni szemlét tartottunk, beszélgettünk a városban és környékén dolgozó civil szervezetek vezetőivel, az önkormányzat munkatársaival, a gyermekvédelmi észlelő-és jelzőrendszer tagjaival, s észrevettük, hogy hiánypótlásként a 0-5 év közti gyerekek fejlesztését kell bevezetnünk Kaposváron. A közösségi ház környékén sok hátrányos helyzetű család él, így optimális helyre kerül szolgáltatásunk.

 Milyen fejlesztéseket szerveznek a kicsinyek számára?

 –Főleg a részképességek fejlesztésére fókuszálunk. Meg kell vizsgálni, hogy a nem megfelelően működő idegpályák kezelésére a szakemberek milyen külön-külön személyre szabott mozgásfejlesztő programokat dolgozzanak ki. A gyermekeknek tehát mozgásterápiát, gyógypedagógiai fejlesztéseket szervezünk. A foglalkozásokat a szülő jelenlétében tartjuk. A fejlesztések keretében mondókát, gyermekéneket is tanítanak, melyeket sokszor nem is ismer a szülő, s ezért kérjük arra, hogy otthon is minél többet énekeljen gyermekének. A fejlesztés másik része a játék, illetve az élményátadás. Hiszen a játék önmagában is fejleszt. A szülők számára pedig tematikus foglalkozásokat tartunk a higiénéről, a családvezetéséről, a magzattal való kommunikációról, az egészséges táplálkozásról. A kaposvári programba egy éven belül húsz családot, negyven gyermeket szeretnénk bevonni.

 Olvasóink, mikor megtudták, hogy Önnel készítek interjút, ragaszkodtak, hogy kérdezzem meg: mi a tapasztalatuk, mennyire nehéz megszólítani a szülőket?

 –Nem könnyű, mert amikor elkezdünk beszélgetni egy édesanyával, mert látjuk, hogy gyermekének szüksége lenne valamilyen fejlesztésre, akkor nagyon sokszor arra gondol, hogy rossz anyának véljük, amiért azt tanácsoljuk, hogy pszichológushoz, vagy fejlesztő pedagógushoz kéne vinni a gyermekét. Ezért nagyon fontos a közös hang megtalálása, a bizalmi légkör létrejötte, és, hogy fokozatosan elérjük a szülőnél, hogy saját maga jöjjön rá arra; akkor válik még jobb édesanyává, ha igénybe veszi szolgáltatásunkat.

 Prózai kérdés: milyen forrásból tudják megvalósítani ezeket a programot?

 –Szolgáltatásaink egy részét állami normatív támogatásból, a kormány által biztosított működési forrásból valósítjuk meg. Évente meghirdetjük a „Felhőtlen gyermekkor” adománygyűjtő programot, melyhez a 1353-as adományvonal hívásával egészen június 30-áig lehet csatlakozni. A befolyó összeget mindig a gyermekekre és fejlesztésükre fordítjuk. Nemzetközi, uniós pályázatokon is indulunk, hogy az elnyert forrásból újabb gyermekfejlesztő központot, szolgáltatást tudjunk létesíteni, nyújtani. Ezen kívül cégek, magánszemélyek támogatják programjainkat.

 A szegénységnek vannak olyan aspektusai, melyeknek hosszú távon negatív következményei lehetnek. Gondolok a közösségi élmények, a szabadidős programok, a nyaralás elmaradására. Ezeket tudják-e biztosítani?

 –Ez helyszín és szolgáltatásfüggő. A családok átmeneti otthonában egész évben, iskolai szünidő alatt is szükségszintű, teljes körű szolgáltatást nyújtunk. Esélyt kínálunk a felzárkózásra a szegénységből kiutat kereső családok számára, támogatjuk a szülők munkaerő-piaci elhelyezkedését. A segélyszervezet napközis táborokat is szervez. Balatongyöröki táborunkba bántalmazott gyerekeket viszünk el nyaralni. Kaposváron pedig példamutató civil összefogás jött létre, így be tudunk kapcsolódni egy olyan már működő napközis tábor munkájába, ahol még nem dolgozik fejlesztőpedagógus. Több helyen az önkormányzatokkal működünk együtt. Erre kiváló példa Olaszliszka, ahol gyermekfejlesztő központot működtetünk, s több éve 70-80 gyermek nyári étkeztetést az önkormányzattal közösen szervezzük meg.

Medveczky Attila