vissza a főoldalra

 2016.07.01. 

Későn ébredt Brüsszel

Elutasítjuk a legális bevándorlás támogatásának összekapcsolását az illegális migráció megállítására tett javaslatokkal

Egész Európa biztonsági helyzete megváltozott, senki nem tudja megmondani, hány terrorista érkezett a bevándorlókkal. A párizsi és a brüsszeli terrortámadások után egyértelművé vált, hogy a terrorizmus a bevándorláshoz is köthető – nyilatkozta lapunknak a belügyi tárca miniszterhelyettese. Kontrát Károly leszögezte: valós veszélyekről van szó, és azt is világosan kell látni, hogy ez a kérdés nem választható el az illegális bevándorlástól.

 Részt vett a Bel- és Igazságügyi Tanács luxemburgi ülésén. Mi volt a június 10-ei tanácskozás fő témája?

–A terrorizmus elleni küzdelem és annak összehangolása volt az egyik fő téma. Az ülésen elhangzott, hogy a migránsok között terroristák is érkeztek Európába, ezért a bevándorlás és a terrorizmus között összefüggés van. Erre tekintettel is alapvető cél az EU-ba irányuló migrációs nyomás csökkentése: ez a kezdettől hangoztatott magyar álláspont egyik alapeleme is. A magyar kormány a megváltozott európai biztonsági helyzetre tekintettel terrorizmus elleni akciótervet készített, amelynek végrehajtásához szükséges törvényeket is elfogadta a parlament. Minden tagállam számára kihívást jelent a Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformja. A magyar álláspont ezzel összefüggésben az Orbán Viktor miniszterelnök úr által meghirdetett Schengen 2.0 tízpontos akciótervben rögzített célok és intézkedések megvalósítását húzza alá, és elutasítja a javasolt kötelező elosztási mechanizmust, vagyis a kényszerbetelepítést, a migráció legalizálását, valamint a kényszerbetelepítést elutasító tagállamok pénzügyi büntetését is. A bevándorlást meg kell állítani, mert az növeli a terrorveszélyt Európában. Elfogadtuk a „fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló jelenlegi tanácsi irányelv” módosításának általános megközelítését, mely lehetővé teszi a háromoldalú tárgyalások elindítását az Európai Parlamenttel. Támogattuk azt a holland elnökség által készített ütemtervet, mely a rendőri és terrorizmus ellenes információcsere rendszerek javítását célozza. Ennek tagállami és intézményi végrehajtásától egységesebb és hatékonyabb európai információcsere infrastruktúra kialakítását várjuk. A migráció területén megtárgyaltuk a 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásának helyzetét és a Földközi-tenger középső térségében tapasztalható fejleményeket. Magyar részről pozitívnak értékeljük, hogy az Európai Bizottság új közleményéből nagyon sok elem megegyezik a Schengen 2.0 akciótervünkkel, azonban elutasítjuk a legális migráció támogatásának összekapcsolását az illegális migráció megállítására tett javaslatokkal.

 Azt, hogy a migránsok között terroristák is érkeztek Európába, azt a magyar kormány régóta hangoztatja. Későn ébredt az EU?

 –Igen, későn ébred Brüsszel. Egész Európa biztonsági helyzete megváltozott, senki nem tudja megmondani, hogy hány terrorista érkezett a bevándorlókkal. A párizsi és a brüsszeli terrortámadások után egyértelművé vált, hogy a terrorizmus a bevándorláshoz is köthető. Valós veszélyekről van szó, és azt is világosan kell látni, hogy ez a kérdés nem választható el az illegális bevándorlástól, mert ezzel a folyamattal együtt terroristák is érkeznek az Európai Unió területére. Az elmúlt időszakban európai szinten jelentős erőfeszítések és intézkedések történtek annak érdekében, hogy a különböző tagállami, európai és nemzetközi rendszerek és szervezetek egymással hatékonyabban tudjanak információkat cserélni, de ekkora migránstömeget ellenőrizni egyszerűen egyik európai szerv sem képes.

 Miként lehet csökkenteni az Európába irányuló migrációs nyomást?

 –A kormány álláspontja szerint a bevándorlási válság megoldásához meg kell védeni a határokat, ezért a kabinet a schengeni rendszer megerősítésére tesz javaslatot. Magyarország vitatja, hogy a gazdasági és demográfiai problémákra megoldás lehet a bevándorlás, és azt gondoljuk, hogy az erről szóló döntésnek nemzeti hatáskörben kell maradnia. Magyarország hozzá szeretne járulni ahhoz a párbeszédhez, amely az Európát érintő problémák megértéséhez vezethet annak érdekében, hogy így mindenki számára elfogadható megoldások születhessenek. A bevándorlást a kiinduló országokban kell megállítani, ott kell tartani az embereket a saját hazájukban.

 Milyen fő elemeket tartalmaz a magyar kormány terrorizmus elleni akcióterve?

 –A magyar emberek mindennapi biztonságát garantálja az Országgyűlés által elfogadott alaptörvény-módosítás és a Belügyminisztérium terrorellenes csomagja. A terrorellenes törvénycsomag hatálybalépésével a magyar emberek biztonsága jelentősen megnő. Hangsúlyozni kell, hogy a kormány olyan törvénycsomagot terjesztett elő, amely semmivel sem kért több eszközt a hatóságok, a rendvédelmi szervek és a Terrorelhárítási Központ számára, mint ami Nyugat-Európában is ezeknek a szervezeteknek a rendelkezésére áll. A törvénymódosítások nyomán egyrészt a rendőrség és a belügyi szervek megkapják azokat a forrásokat és háttérszervezeti egységeket, amelyek alkalmassá teszik őket, hogy megfeleljenek a terrorizmus kihívásainak, másrészt az alaptörvény és az ehhez kapcsolódó honvédelmi törvények módosításával lehetővé válik, hogy Magyarországon a honvédség is fel tudjon lépni a terror-veszélyhelyzet esetén. Az elfogadott törvénycsomagból ki kell emelni a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) létrehozását, amely 130 fővel alakul meg a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ bázisán.

 Ki deríti ki, hogy ki a terrorista?

 –A Terrorelhárítási Központ feladata azon törekvések megelőzése, felderítése és elhárítása, amelyek Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányulnak. A terrorizmus elleni küzdelem keretében a TEK szorosan együttműködik a terrorelhárításban résztvevő külföldi partnerszervezetekkel. A folyamatos kapcsolattartás és a naprakész információcsere különösen fontos annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék az olyan személyek megjelenésének lehetőségét Magyarországon és az Európai Unióban, akik terrorkockázatot jelenthetnek. A TEK a saját felderítésén és hírszerzésén túl az Európai Unió is összeállította azon személyek, csoportok és szervezetek jegyzékét, akikre, illetve amelyekre úgynevezett korlátozó intézkedések, azaz szankciók vonatkoznak, amely jegyzékben szereplő személyeket, csoportokat rendszeresen felülvizsgálják. (

 Hogyan történik a személyi állomány képzése?

 –Tekintettel arra, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központba kizárólag a vele együttműködő szerveknél hivatásos szolgálati viszonyban állók vezényelhetők, illetve az ott dolgozó kormánytisztviselők rendelhetők ki, a személyi állomány már a küldő szerv által rendszeresített képzésben részesül. Természetes a TIBEK-nél szolgálatot teljesítők további belső képzésben is részesülni fognak.

 És mi az utasadatrendszer működésének lényege?

 –A PNR, tehát az utas-nyilvántartási adatállomány a személyszállítást végző légifuvarozók által a foglalási rendszereikben gyűjtött olyan személyes és egyéb adatokból áll össze, amelyek segítségével az utasoknak a kiindulópontból a célállomásra juttatását a gyakorlatban megvalósítják. A szervezett bűnözésben és terrorizmusban érintett személyek utazási szokásai alapján bizonyos minták azonosíthatóak, amelyeknek a PNR- adatokkal való összevetése révén rendkívül hasznos, elsősorban a határon átnyúló jelleget öltő vagy az elkövetők mobilitását jellemzőként magukban hordozó súlyos bűncselekményekhez köthető operatív információk nyerhetők ki. Ez az elemzési tevékenység jelentősen megnövelheti a terrorista és súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését.

 Hogyan előzhető meg, hogy Magyarországon nagy létszámban tartózkodjanak illegális bevándorlók és csökkenjen a befogadó állomások leterheltsége?

 –Kiemelkedően fontosnak tartjuk a származási és a tranzit országokkal való együttműködést az embercsempészek elleni fellépés és az illegális migránsok visszatérítésének területén. Tennünk kell az illegális migrációt kiváltó okok ellen. Szoros együttműködésre van szükség a migránsokat kibocsátó és tranzit országokkal – legyenek a Földközi-tenger keleti vagy középső részén – annak érdekében, hogy megelőzzük a további tragédiákat. Kezdetektől konzekvensen azt támogattuk, hogy a nemzetközi védelem iránt kérelmet benyújtók kérelmének feldolgozását, így a „feldolgozó központokat” –nem az elnevezés a lényeg – EU határain kívül kell létrehozni, és a valódi menedékkérőknek kiválasztását már itt el kell végezni, hiszen az Unió határain már belépett tömeg esetén ez az elválasztás és a védelemre nem jogosultak visszatérése már nem, vagy sokkal kisebb hatékonysággal működik. Ezt az álláspontot a Schengen 2.0. álláspont Európai Unión kívül pontja is tartalmazza.

 Egyetért a kormány a Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformjával?

 –Az Európai Migrációs Agendában tavaly májusban a Bizottság részéről felvázolt megoldási javaslatok, és főként azok kezelése, nem szolgálták a válság megfelelő kezelését. A Közös Európai Menekültügyi Rendszer az első komoly próbatételénél megbukott, mert egyrészt nem számolt egy ekkora volumenű és intenzitású migrációs hullámmal, másrészt képtelen kezelni a vegyes migrációs áramlatokat – ahol tényleges menedékkérők és gazdasági bevándorlók keverednek–, harmadrészt képtelen kezelni azt a helyzetet, hogy maguk a menedékkérők nem működnek együtt a tagállami hatóságokkal, elutasítják a felkínált védelmet és ellátást. Európai megoldás kell, de egy teljesen új paradigma mentén.

 Valóban módosításra szorult a Dublini Rendelet?

 –Egyetértünk azzal, hogy dublini rendszer megfelelő működtetése uniós kötelességünk, ugyanakkor egyértelmű, hogy ez a rendszer csak akkor működhet megfelelően, ha minden tagállam teljes mértékben alkalmazza az uniós szabályokat. A migrációs válság hosszú távú megoldásához nem új szabályok elfogadására, hanem a meglévők teljes körű alkalmazására van szükség. Magyarország olyan megoldást tart szükségesnek, amely nem a tagországok megosztásán és a szankciókon, végső soron a tagországokra háruló terhek újraelosztásán alapuló rendszert hoz létre, hanem olyat, ami az Európára háruló terhek valamennyi tagország szempontjából való csökkentését eredményezi.