vissza a főoldalra

 

 

 2016.07.08. 

Nem hagyjuk, hogy szőnyeg alá söpörjék a magyarellenességeket

Az uniós tagállamok kisebbségvédelme hidegen hagyja az Európai Parlamentet

A március 13-án Ungváron történt szélsőséges ukrán nacionalista szervezetek felvonulása és magyarellenes megnyilvánulásai kapcsán Bocskor Andrea, Pelczné dr. Gáll Ildikó és Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselői, írásbeli választ igénylő kérdést intéztek az Európai Bizottsághoz. Bocskor Andrea kárpátaljai európai parlamenti képviselő: amint kiderült a Federica Mogherini alelnök asszony által írt válaszból, nemcsak, hogy a Porosenko elnök által vállalt kötelezettségek és az alkotmány szerint illene betartani a kisebbségek jogait, hanem a társulási szerződés része is, hogy az emberi jogokat, és az alapvető szabadságjogokat – ebbe beletartoznak a kisebbségek jogai is – tiszteletben tartják Ukrajnában.

 Az incidens márciusban történt. Miért vártak a kérdés megfogalmazásával több mint két hónapot?

 –A kérdés megfogalmazásával nem vártunk ilyen sok időt, a válasz érkezett meg két hónap elteltével. A kérdést és a tájékoztatást az esetről megírtuk az Európai Bizottságnak az incidenst követő héten. Március 15-én Kárpátalján tartózkodtam, s akkor értesültem erről a szégyenteljes rendezvényről, s azután határoztunk úgy, hogy mindenképpen az uniós döntéshozóknak is tudniuk kell erről az eseményről.

 Ungvár utcáin szélsőséges ukrán szervezetek fáklyás felvonulást tartottak Kárpát-Ukrajna 1939. évi kikiáltásának alkalmából, melynek során a résztvevők durva, magyarellenes jelszavakat skandáltak, megfélemlítve ezzel a járókelőket. Egy ilyen rendezvényt miért engedélyezett a rendőrség?

 –Hivatalosan bejegyzett szervezetekről van szó. Paramilitáris nacionalista szervezetek, köztük a kárpátaljai Karpatszka Szics, a Jobboldali Szektor, az Azov és Ajdar katonai uniformist viselő mintegy száz aktivistája vett benne részt.  Arra kértek engedélyt, hogy felvonulást tartsanak március 15. kapcsán. Március 15. az ukránok szempontjából a Kárpát-Ukrajna nevű állam kikiáltásának emléknapja. 1939-ben Volosin Ágoston és elvbarátai Huszton kikiáltották Kárpát-Ukrajnát, ami nagyon rövid életű államalakulat volt,  az I. bécsi döntést követő területi revízió során a magyar honvédek ezen a napon bevonultak Kárpátaljára,  a Volosin-féle kormány elmenekült és megtörténik a terület visszafoglalása. Ezen eseménnyel kapcsolatban Kárpátalján az ukránok rendszeresen felvonulást, megemlékezéseket rendeznek. A központi rendezvényt Ungváron vagy a Huszt melletti Vörös Mezőn tartják. Ennek kapcsán mindig megkapják a rendőrségtől az engedélyt. Az, hogy a rendezvény magyarellenes atrocitássá fajul-e, a helyszínen dől el.

 Elképzelhető, hogy egyes ukrán politikusok összejátszanak a magyarellenes szervezetekkel?

 –Ezt nehéz bizonyítani. Valószínűleg vannak olyan ukrán politikusok, akik ezekhez a szélsőjobboldali pártokhoz és szervezetekhez kapcsolódnak, hisz az ukrán parlamentben is bent ülnek szélsőjobboldali nézeteket valló képviselők.

 A rendőrség nyomoz az ügyben?

 –A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség feljelentést tett a megyei szerveknél, hogy vizsgálják ki az ügyet és vonják felelősségre azokat, akik miatt ilyen incidensek történek. Később ez a feljelentés a legfelsőbb szintig is eljutott. Brenzovics László a KMKSZ elnöke, ukrajnai parlamenti képviselő, képviselői beadványt is írt az ügyészségnek és a belügyminiszternek, hogy vizsgálják ki ezt az ügyet. A Képviselő Úrhoz eljuttatott válaszban annyi szerepel, hogy elindult a vizsgálat, és tart még a folyamat.

Ukrajna a következő öt évben teljesíteni fogja az EU-csatlakozás minden feltételét” –mondta egy évvel ezelőtt Petro Porosenko elnök. A feltételekhez nem tartozik az őshonos kisebbségek védelme?

 –Amint kiderült a Federica Mogherini alelnök asszony által írt válaszból, nemcsak, hogy a Porosenko elnök által vállalt kötelezettségek szerint illene betartani a kisebbségek jogait, hanem a társulási szerződés része, hogy az emberi jogokat, és az alapvető szabadságjogokat – ebbe beletartoznak a kisebbségek jogai is – tiszteletben tartják Ukrajnában. Az ígéretekből és a kötelezettség-vállalásokból mára nem sok minden valósult meg. Remélem, ha az EU fokozottabban számon kéri rajtuk ezeknek a vállalásoknak a teljesítését, akkor az ukrán vezetés is jobban odafigyel a kötelességére, hisz ha Európához akar tartozni, mint deklarálta, akkor az emberi és szabadságjogok védelmét szavatolnia kell.

 Nem naivitás abban bízni, hogy az ukrán vezetés odafigyel a kisebbségek jogaira?

 –Ezt nem nevezném naivitásnak. Jól ismerjük a mondást: „a remény hal meg utoljára.” Ha kellően sokan és magas szintről mondják az ukrán vezetésnek, hogy tartsák tiszteletben az európai normákat és a kisebbségek jogait, s ha nem hagyjuk, hogy szőnyeg alá söpörjék az ehhez hasonló eseményeket, akkor egy idő után kénytelenek lesznek erre odafigyelni.

 Mit tartalmaz az a válasz, amit Federica Mogherini alelnök asszony fogalmazott meg az EB nevében?

 –Vázolta, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok – ideértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait – alapvető elemeit képezik az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodásnak. Az Európai Unió figyelemmel követi a társulási megállapodást, a társulási ütemtervet, továbbá az együttműködés konkrét prioritási területeit is meghatározza, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak biztosítását illetve tiszteletben tartását. A történteket az ukrán hatóságokkal fennálló kétoldalú kapcsolatokon keresztül nyomon követik, rákérdeznek erre az incidensre, és biztosított, hogy az EU és Ukrajna közötti június végi emberi jogi párbeszéd következő ülésén is napirendre kerül az eset.  

Elégedettek ezzel a válasszal?  

–A válaszban leírtakat reményteljesnek tartjuk, egy jó első lépésnek, de meglátjuk, történnek-e további, konkrét lépések ezután. Tisztában vagyunk azzal, hogy az Európai Unióban a kisebbségi jogvédelem nem tartozik a fő prioritási területekhez, sőt a migránsválság most még inkább háttérbe szorította az európai polgárok problémáit. Mégis úgy gondolom, hogy egy ilyen incidensnek meg kell ütnie az Európai Unió ingerküszöbét, és ha valódi demokratizálódást és változásokat akarnak elérni Ukrajnában, akkor nem szabad szemet hunyniuk az ilyen eseményeknél.

 Vannak olyan uniós tagállamok, ahol sok esetben semmibe veszik a kisebbségek jogait, ilyen például Szlovákia, Románia. Ebben a két országban a migránsválság előtt is így tettek. Ezekben az ügyekben sokszor szervezett közmeghallgatást Brüsszelben két európai parlamenti képviselő, Tőkés László és Csáky Pál, de hiába.

 –A társulási és csatlakozási folyamatban részt vevő országok esetében az EU elvárja az alapvető emberi jogok és szabadságok, ezen belül a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, de miután egy ország uniós tagállammá válik, már nincs effektív EU-s normakontrollja a kisebbségi jogvédelemnek. Azt hangsúlyozzák, hogy tagállami kompetencia a kisebbségvédelem, s emiatt nem avatkoznak be semmilyen szinten. Az EU és Ukrajna közti társulási szerződés, a fokozott kétoldalú párbeszéd és a kelet-ukrajnai háborús konfliktusra való fókuszálás elősegíti azt, hogy Brüsszel odafigyeljen arra, ami Ukrajnában történik. Az Európai Parlamentben nagyon sokan szeretnék azt – és a kárpátaljai magyaroknak is ez az érdeke – ha minél hamarabb sor kerülne az ukrán állampolgárokkal szembeni vízumkényszer feloldására. Ennek számos feltétele volt, melyeket Ukrajna teljesített is, így a megvalósítás remélhetően már csak néhány hónap kérdése. Ukrajna lakossága szempontjából ez egy igen fontos szimbolikus gesztus lenne, mely azt az üzenetet hordozza: „Fontosak vagytok Európának, érdemes kitartani az európai értékek és elvek útján”. Ez azonban csak a kezdete kell legyen annak a folyamatnak, hogy Ukrajna közelebb kerüljön Európához és valóban a demokratizálódás útjára lépjen. Ezért még most kell „ütni a vasat”, mert még odafigyelnek az EP és az Európa Bizottság politikusai Ukrajnára.

 

Medveczky Attila