2016.07.08.

Kilépés

A mögöttünk hagyott hét legfontosabb politikai eseménye természetesen a Brexit népszavazás volt, amelynek eredményeként eldőlt, hogy Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból. A kilépés melletti eredményt meglepőnek érezhetjük, különösen az előzetesen nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási adatok tükrében. Ám ha a brüsszeli aktakukacok által gyártott, elmebajosan képtelen szabályok tömkelegére gondolunk, már egyáltalán nem meglepő, hogy az egyszeri brit polgároknak elegük lett. Az olyan jogszabályokról van szó, mint például az, amely szerint a fagyasztott hering csomagolására külön keretben rá kell írni, hogy heringet tartalmaz.

Az Egyesült Királyságban több százezer magyar és több mint egymillió lengyel állampolgár él – az ő helyzetük, munkavállalási lehetőségük minden bizonnyal változhat a britek kilépése miatt. Nem csoda, hogy a lengyel belpolitika érzékenyen reagált a népszavazás végeredményére. Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke múlt pénteken sajtóértekezletet tartott a Brexit másnapján levonható tanulságokról. Mindenekelőtt kijelentette: a Brexitre adandó kézenfekvő válasz az lenne, ha gyökeresen átalakítanák az Európai Uniót, ezért egy új európai alapszerződés kidolgozására van szükség. Az EU-ban szükséges reformok bevezetése nyilván hosszabb, sokéves folyamat lenne, de ez egyfajta megoldást kínálhatna az Egyesült Királyság számára. Mármint az EU-ba visszatérésük számára. Kaczynski szerint a legfontosabb változtatás az lenne, ha az uniós intézmények végre nem önkényesen működnének, hanem szem előtt tartanák a szubszidiaritás, vagyis a helyi érdekű, ügyközeli döntéshozatal elvét. A konszenzus szélesebb körű alkalmazását megvalósíthatatlannak minősítette, az Európai Tanács döntéshozatala ahhoz túlságosan nehézkes. Ugyanakkor lehetséges lenne visszatérni a nagyobb egyhangúsággal meghozott döntésekhez. A lengyel politikus a joanninai-kompromisszum jelenleg korlátozottan alkalmazott módszerét hozta fel példaként.

A mélyen tisztelt hírügynökségek szívesen dobálóznak efféle politológiai szakkifejezésekkel – de a pontos jelentésüket elmulasztják megadni. A napi mókuskerékben robotoló újságírók, akik szintidőre okádják a betűket, adott méretű felületeket töltve meg, nem veszik sem az időt, sem a fáradságot a hangzatos frázisok megmagyarázására. Sajnos esetünkben az MTI is így tett. Pedig nem árt érteni is a szavakat, hogy valamicske értelme legyen a sok szövegnek. Éppen ezért kénytelen voltam jómagam utánanézni, mit jelent az, hogy joanninai-kompromisszum. Nos, a Lisszaboni Szerződés hetedik nyilatkozatának egyik rendelkezéséről van szó. Bármelyik tagállam kérheti az alkalmazását. Lényege, hogy a tagállamok egy csoportja abban az esetben is érvényre juttathatja az ellenkezését egy uniós törvényjavaslattal szemben, ha a csoport létszáma nem elegendő a blokkoló kisebbség létrehozásához. Ebben az esetben a tagállamok csoportjának jeleznie kell a Tanácsnak, hogy ellenzik valamely aktus elfogadását. A Tanácsnak ekkor minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy kielégítő megoldást találjon a tagállamok csoportja által felvetett aggodalmakat illetően. A Tanács ilyen irányú döntésének belátható határidőn belül és az uniós jog által meghatározott kötelező határidők sérelme nélkül kell megszületnie. A „joanninai-kompromisszum” tehát mindenekelőtt egy politikai egyezség, amelyben megnyilvánul a Tanács azon szándéka, hogy a fontos kérdésekben a lehető legtöbb tagállam számára kielégítő megállapodást sikerüljön elérni. Az Amszterdami és a Nizzai Szerződés nagymértékben kiterjesztette a minősített többségi szavazás alkalmazási körét, és a Lisszaboni Szerződés megerősíti ezt a törekvést. Például a minősített többségi szavazást olyan új területekre is kiterjesztették, mint a közös menekültpolitika, a kultúra vagy a sport. Tömören: a joanninai-kompromisszum jelentősége, hogy lehetővé teszi az uniós döntéshozatal során kisebbségben maradt tagállamok számára, hogy bizonyos időre elhalasszák a többség által megszavazott döntés végrehajtását.

Jaroslaw Kaczynski hangsúlyozta: Lengyelországban nem merült fel, hogy távoznának az EU-ból. Franciaországban viszont már felmerült, és Hollandiában is napi szinten beszélnek róla. Állítólag Ausztria és Csehország magas politikai köreiben is észlelhető a „nagyon erős unióellenes hangulat”. Nem túlságosan meglepő következtetés, hogy mindez a válság nagyon radikális elmélyüléséhez vezet. Magyarul: az Európai Unió rövid időn belül széthullhat. Kaczynski úgy véli: az EU ma is a nemzetállamok Európája. A nemzetek egybemosását célzó törekvéseket el kell utasítanunk. Az a forgatókönyv is hibás, amely szerint vissza kellene térni az úgynevezett kis unióhoz, vagyis az EU létszámát le kell csökkenteni hat országra: a hat alapítótag közösségére. Tehát most vissza a boldog kezdethez, a szilárd alapokhoz, és majd néhány év elteltével, lépésről lépésre kellene ismét tágítani a keretet.

Ha hazánk lengyelországi jelenlétéről, népszerűsítéséről beszélünk, minden magyar Tokajra (a tokaji aszúra), Budapestre vagy a Balatonra gondol. Pedig hazánk egyik legfőbb vonzereje Hajdúszoboszló, illetve a többi fürdőhely: Miskolc-Tapolca és Nyíregyháza-Sóstó. A lengyelek túlzás nélkül rajonganak a termálfürdőinkért, és betyár sok pénzt költenek nálunk. Persze Tokajt sem vetik meg – a lengyel turisták százai, ezrei nélkül a tokaji vendéglátósok már rég csődbe mentek volna. Persze a jó bornak is kell cégér, az érdeklődést soha nem árt csiholni. Ezért is örvendetes, hogy a dél-lengyelországi Bielsko-Biala városban június derekán négy napon keresztül tartott a Partnervárosok Fesztiválja, melynek díszvendége Nyíregyháza volt. A főtéren a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. faháza is helyet kapott, valamint a nyíregyházi állatkert is bemutatkozott. Nagy sikert aratott a helyi gyerekek körében az állatpark oroszlánjelmeze. A hangsúly az egészségturizmusra és a fürdőzési lehetőségekre helyeződött, de a lengyel sajtó megfogalmazása szerint „a felnőttek számára örömet szerzett”, hogy eredetvédett szilvapálinkát is kóstolhattak. A fesztivált idén tizenkettedik alkalommal tartották. A fellépő osztrák, cseh, szlovák és német zenekarokat megelőzve a nyíregyházi Folkfusion Band aratta a legnagyobb sikert. Amúgy Bielsko-Biala 430 kilométerre fekszik Nyíregyházától és 175 ezer lakosa van – tehát turisztikailag számottevő térség, érdemes figyelni rá. A sóstói strandon egyébként is évtizedek óta több lengyel vendég fordul meg, mint az összes többi európai országból együttvéve.

Zsille Gábor