|
 2016.07.08.
A
gyermekszegénység visszaszorítása
Jelentősen bővítettük az ingyenesen étkezők körét
A „Legyen
jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság
június 10-ei ülésén a hazai és uniós finanszírozású
programokról, a Családi otthonteremtési kedvezményről,
valamint az Egyenlő esélyt a gyermekeknek című jelentésről
egyeztettek a bizottság tagjai. A rendezvényen részt vett és
beszédet mondott Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi
felzárkózásért felelős államtitkár, akit többek közt
arról faggattunk, , hogy beváltotta –e a hozzá fűzött reményeket
az öt éve elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkózási
Stratégia, milyen intézkedésekkel érhető el, hogy csökkenjen
a szegény családban felnövekvő gyermekek száma, s melyek a
„Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia céljai,
elemei.
Az UNICEF (az Egyesült Nemzetek Nemzetközi
Gyermek Gyorssegélyalapja) 2012. májusi felmérése szerint
minden harmadik magyar gyerek nélkülöz. Négy év alatt sikerült-e
ezen a helyzeten változtatni?
–Természetesen. Minden gyerek egyaránt számít, de a
legnagyobb segítség azoknak kell a felemelkedéshez, akik a
legnyomorúságosabb körülmények között nevelkednek. A
komplex szemlélet mellett alapvető szempont, hogy minél korábbi
életkorban eljuttassuk a leghátrányosabb helyzetű gyerekekhez
a valódi esélyteremtő lehetőségeket. A támogatási lánc a
születéstől az egyetemi évekig tart, az életutat folyamatosan
végigköveti. Az egyes korosztályoknak szóló programok úgy épülnek
egymásra, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára minél
erősebb védőhálót biztosítsanak, s lehetőségeket adjanak a
felemelkedésre.
Beváltotta-e a hozzá fűzött
reményeket az öt éve elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkózási
Stratégia?
–
A kormány számos összehangolt társadalmi felzárkózást segítő
intézkedéssel igyekszik támogatni a magyar családokat. Az öt
éve elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia
eredményei már szemmel láthatóak: a jövedelmi szegénység
68-ról 63 százalékra, az úgynevezett munkaszegénységi ráta
43-ról 27 százalékra, a deprivációs ráta pedig 78-ról 68 százalékra
mérséklődött. Felzárkózási szempontból fontos változás a
köznevelés rendszerén belül, az óvodába járás a korábbi 5
év helyett már 3 éves kortól kötelező. Éppen ezért lényeges,
hogy a kormány folyamatosan bővíti az ingyenes gyermekétkeztetés
körét. 2015-ben a hatévesnél fiatalabbak számára sikerült
jelentősen kibővíteni az ingyenesen étkezők körét, amely így
92 ezerről 320 ezerre, 3,5-szeresére növekedett.
Kik vehetnek részt a 15
milliárd forint összértékű integrált térségi
gyermekprogramokat támogató pályázaton?
–2016. január 1-jétől a települési önkormányzatoknak
kötelező feladatként kell biztosítaniuk valamennyi rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre jogosult hátrányos és halmozottan
hátrányos helyzetű gyermek ingyenes étkeztetését minden
iskolai szünet (tavaszi, nyári, őszi, téli szünet) és a bölcsőde,
óvoda ennek megfelelő zárva tartása idejére eső
munkanapokon, ami az iskolai szünetek esetében 2016-ban összesen
70 napot jelent. A gyermekszegénység visszaszorítására, megelőzésére
és a szegény családban élő gyermekek, a tartósan rászorulók
számának csökkentésére fókuszál az integrált térségi
gyermekprogramokat támogató, 15 milliárd forint összértékű
kiemelt pályázat, amelyen az ország 31 leghátrányosabb
helyzetű járásának gyermekjóléti központjai és az azokat
fenntartó önkormányzatok vehetnek részt. A nyertes pályázók
350 és 500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásban
részesülnek. 2007 és 2013 között már volt egy ehhez hasonló
program, akkor 23 hátrányos helyzetű kistérségben sikerült
olyan együttműködéseket kialakítani, szolgáltatásokat kiépíteni,
amelyekre eddig nem volt példa. Az említett program 80 ezer
gyermeken segített. A program folytatása, az EFOP 1.4.2 -16.
integrált térségi gyermekprogramok c. felhívás 2016. április
22-én jelent meg, célja pedig az, hogy a kedvezményezett járásokban
megteremtse a gyerekekre, gyerekes családokra irányuló hiányzó
szolgáltatásokat, a meglévők pedig bővüljenek. A fejlesztések
célja a gyermekszegénység visszaszorítása, megelőzése,
mellett a tartós rászorultságban
élők számának csökkentése a helyi igényekre és szükségletekre
reagálva. A pályázattal lehetőség nyílik egy fenntartható
modell megvalósítására, középpontban a család- és gyermekjóléti
szolgáltatással. Ez a felhívás a 2007-2013 közötti programozási
időszakban indított integrált térségi gyermekprogramok továbbfejlesztését,
újabb célterületekre való kiterjesztését teszi lehetővé. A
keretösszeg 15 milliárd forint.
Miért éppen a roma lányokra
fókuszált a 151 millió forintos kormányzati program?
–Roma lányok
korai iskolaelhagyásának megelőzését célzó, százötvenegymillió
forintos program célja, hogy minél több roma lány folytassa a
tanulmányait az általános iskola elvégzése után. A 26
nyertes pályázó egyház, szociális szolgáltató, civil
szervezet ebben segít. A pályázat feltétele volt, hogy a
nyertes szervezetnek jól kiépített kapcsolata legyen az adott
település közösségével, másrészt rendelkezzen megfelelő
tapasztalattal ahhoz, hogy miként lehet bevonni egy ilyen
programba a roma lányokat, hogyan lehet meggyőzni ennek hasznáról
a családokat. A nagy érdeklődésre való tekintettel a program
2016 őszén folytatódik, a rendelkezésre álló keretösszeg idén
135 millió forint. A roma nőknek csak a 20 százaléka dolgozik,
mert általában hamar családot alapítanak, de miután a
gyerekek felnőnek, a nők végzettség híján nem tudnak
elhelyezkedni. Bár a felnőttoktatásba való bevonásukra is
vannak programok, jobb a megelőzés: meg kell győzni őket arról,
hogy a jövőjüket az garantálja, ha megfelelő tudást
szereznek. Míg a többségi társadalom 16-24 éves fiataljainak
11 százaléka hagyja ott az iskolát, a roma fiúk és lányok körében
ez az arány 38 százalékos, pedig ezek a lányok nagyon vágynak
a biztos jövőre, éppen ezért „akkor kell nekik segíteni,
amikor még álmaik vannak”.
Mi a „Legyen
jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia célja, s melyek az
alapelvei?
–A „Legyen
jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia célja, hogy csökkentse
a szegény családban felnövekvő gyermekek arányát, felszámolja
azokat a mechanizmusokat, amelyek újratermelik a szegénységet
és a szociális kirekesztést.
Medveczky
Attila
|
