|
 2016.07.15.
Fejleszteni
kell a közlekedési folyosókat
Hiába jó a cél, ha az egész folyamat megreked
A holland soros
elnökség égisze alatt Rotterdam városa ad otthont június 20-a
és 22-e között az idei TEN-T közlekedési korridor napoknak.
Deli Andor kifejtette: ahogy a folyók nem állnak meg az EU határain,
úgy a közlekedési útvonalak sem érnek véget az országhatárokon.
A délvidéki európai parlamenti képviselőt a közlekedés
fenntarthatóságáról, a magyar-szerb határ mentén élő árufuvarozókat
érinti nehézségekről is kérdeztük.
Elsőként legyen kedves olvasóinkkal megértetni, hogy
mit jelent TEN-T folyosók fogalma?
–Felismerve, hogy a közlekedés létfontosságú Európa
számára, az Unió létrehozta a Transzeurópai Közlekedési Hálózatot,
az úgynevezet. TEN-T hálózatot. Kilenc fő közlekedési folyosó
(ún. törzshálózat) és az erre kapcsolódó útvonalak célja
egy összeurópai hálózat létrehozása, amely nélkül Európa
gazdasága nem növekedhet és az egyes régiók elszigetelődnek.
Magyarország területén 3 törzshálózati folyosó halad
keresztül, a Mediterrán, a Kelet-Mediterrán és a Rajna-Duna
folyosó. A folyosókat vasútvonalak, közutak, repülőterek,
vízi útvonalak (folyók, tengerek), kikötők, vasúti-közúti
terminálok alkotják.
Kik és milyen témában keresték a háromnapos rendezvényen
a megoldásokat?
–A háromnapos rendezvény kitűnő lehetőség,
platform egyrészt a politikusok, az EU intézmények tisztviselői,
EP képviselők, az egyes tagállamok miniszterei, másrészt
pedig a közlekedési ágazat képviselői, közlekedési cégek
számára, a lényegi és őszinte eszmecserére. A fő
programpontok mellett rengeteg ágazatokat tömörítő találkozó
is zajlik, kiegészítve ezeket kiállításokkal, szakmai fórumokkal
és konkrét tematikus egyeztetésekkel. Magyarországról is számos
vállalat képviseltette magát. A rendezvényen az Európai Unió
jogalkotói és a közlekedési szakma képviselői a fenntartható
és multimodális közlekedés jövőjére keresték a megoldást.
A nyitóbeszédek folyamán Maroš Šefčovič energiaügyi
biztos, az Európai Bizottság alelnöke, Violeta Bulc közlekedési
biztos és Melanie Schultz van Haegen, a holland környezetvédelmi
és infrastruktúráért felelős miniszter is ismertették véleményüket
a témában. A délutáni intézményközi vitán, melyen az uniós
intézmények képviselőin túl a tagállamok miniszterei és államtitkárai
voltak jelen, a jövőbeni kihívásokról és lehetőségekről
folyt az eszmecsere. Ez egy rövid panel volt, mely során reakciókra
nem volt lehetőség, inkább meghallgattuk egymás véleményét
a megadott témákkal kapcsolatban azzal a meghagyással, hogy az
elhangzott vélemények figyelembevétele fontos mind az Európai
Bizottság és az európai parlamenti képviselők, mind pedig a
tagállamok részéről.
Hogy-hogy ön volt Rotterdamban az Európai Parlament
egyetlen magyar résztvevője?
–Magyar európai parlamenti képviselők közül én
voltam az egyedüli, aki részt vett a rendezvényen.
Korrekt, rövid, lényegre törő válasz…Miként érhető
el a közlekedés fenntarthatósága?
–Erre próbáltuk Rotterdamban is és a múltban is megtalálni
a választ. Több különböző kezdeményezés van folyamatban,
mint például a Shift2Rail, vagyis a vasúti közlekedés felélénkítésére
irányuló projekt. A közúti közlekedés területén is keressük
a megoldásokat, hogyan lehetne tisztább és fenntarthatóbb a jövőben,
például az elektromos vagy hibrid járművek segítségével.
Mintegy egy hónappal ezelőtt például kezdeményeztem egy
tanulmány kidolgozását a tengerjáró-hajók kibocsátását és
légszennyezését illetően, hiszen a nagy turistahajózás az
egyik leggyorsabban fejlődő turistaág, miközben ezeknek a
tengeri óriásoknak hatalmas károsanyag-kibocsátása van.
Képviselő urat idézem: „a közlekedési útvonalak
nem érnek véget az országhatárokon, ezért elengedhetetlen
azok mielőbbi bővítése, illetve a szűk keresztmetszetek megszüntetése.”
Mit ért a szűk keresztmetszetek alatt?
–Abból kell kiindulnunk, hogy hiába határozzuk meg a
folyosókat az Északi-tengertől a Fekete-tengerig, ha van két-három
olyan pont, ahol az egész folyamat lelassul, megreked. Ilyenek
lehetnek például a határmenti vasútvonalak, hiszen gyakran éppen
a határon hiányzik csupán néhány kilométernyi vasútvonal,
de ilyen például az egyvágányú vasúti vonalak, vagy az eltérő
nyomtávok esetei is. Mindezek akadályozzák az úgynevezett.
„folyosó effektus” kiaknázását és szűk
keresztmetszetekhez, brüsszeli terminológiával élve „bottleneck”-ekhez
vezetnek. Ezek megszüntetése az egyik legfontosabb feladat a
folyamat során.
Milyen módszerekkel lehet befektetéseket és új tőkét
bevonni a közlekedési fejlesztésekhez?
–Több lehetőség is mutatkozik, melyekről gyakran nem
is tudunk. Itt van például a tavaly útjára indított Európai
Stratégiai Befektetések Alap (EFSI), amely nagyobb volumenű
projektek finanszírozásának elősegítését hivatott támogatni
főként magántőke segítségével. Ehhez kapcsolódóan három
héttel ezelőtt Jirky Katainennel, az Európai Bizottság alelnökével
tartottam bilaterális megbeszélést.
A finn származású biztos a Bizottságon belül a
munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és
versenyképessségért felel és hozzá tartozik az előbb említett
EFSI is. Elsősorban a közlekedési beruházások pénzügyi
vonatkozásairól, a közlekedési infrastruktúrára nyújtandó
pénzügyi keretről, a közép- és kelet-európai tagállamok,
valamint a nyugat-balkáni tagjelölt országok számára elérhető
pénzelési lehetőségekről és infrastruktúra-fejlesztéséről
egyeztettünk.
Hogyan látja, hogy a délvidéki magyarok által sűrűbben
lakott térségekből mennyire nehéz árut, szolgáltatást
kijuttatni az EU-ba?
–Jól ismert tény, hogy a délvidéki magyarság túlnyomó
többsége a határmenti régióban él és dolgozik. Ezt előnyként
kezelhetjük, hiszen a határon átívelő programok számos lehetőséget
kínálnak. Ugyanakkor a határvonalak, határátkelők sokszor szűk
keresztmetszetet jelentenek az árú- és szolgáltatásforgalom
szempontjából. Számos esetben, például Csehország-Németország
vonatkozásában a mai napig fennmaradtak hiányzó kapcsolódási
pontok, szakaszok a határvonalak mentén. Ezért nagyon fontos,
hogy már a csatlakozási folyamatban meginduljon a gondolkodás,
a tervezés ezek felszámolására. Hiszen közösségünk számára
csak így biztosítható hosszútávon is a versenyképesség növelése.
Kiknek meghozni azokat a döntéseket, hogy Szerbiát
sikeresen rá lehessen kapcsolni a fő európai közlekedési hálózatokra?
–Az úgynevezett Berlini-folyamat keretén belül,
amelynek során a Nyugat-balkáni térség vezetői és az Európai
Bizottság egyeztettek, s a tavalyi, Bécsben megtartott
konferencián megrajzolásra kerültek a térséget érintő útvonal-vázlatok,
amelyek szervesen kapcsolódnának az uniós TEN-T törzshálózathoz.
Sajnos ez a folyamat most egy kicsit lelassulni látszik. Ezért
is lesz fontos az idei párizsi tanácskozás, amely remélhetőleg
új lökést adhat a történetnek. Szerbiának és a térség többi
országának pedig tovább kell dolgozni egy olyan szabályozási
háttér létrehozásán, amely ösztönzőleg hathat további
befektetések bevonzására. Az EU intézményei, elsősorban az
Európai Bizottság segítsége és támogatása pedig rendkívül
fontos.
Az árufuvarozók is sokat nyerhetnek a közlekedési
folyósok fejlesztésével?
–Természetesen, hiszen ők a gazdasági folyamatok tényleges
mozgatói. Ezért is olyan jelentős a szűk keresztmetszetek leküzdése,
hogy ezt minél gyorsabban, olcsóbban és hatékonyabban tehessék
meg.
A közlekedési hálózat kibővítésével mennyire
javulhat a dunai és adriai-tengeri régió versenyképessége?
–Nagyon fontosnak tartom a hálózatbővítést ezekben a
makro-régiókban. Hiszen ez a térség, földrajzi fekvését
tekintve, Európa szívében van és egyúttal csomópontját képezi
a kelet-nyugati, észak-déli áruszállítási vonalaknak. A hálózatok
bővítésével és fejlesztésével pedig sikeresebben tudjuk növelni
a versenyképességünket más régiók viszonylatában.
A TEN-T-napokon felvetett problémákat orvosolják majd
a jövőben?
–Ez egy nagyszerű fórum, ahol találkozhatnak a szakma
érdekeltjei és az európai törvényalkotók, és a jövő kihívásairól
egyeztethetnek. Mi sem bizonyítja jobban az éves rendezvény létjogosultságát,
minthogy az idei, eddigi legnagyobb szabású TEN-T napok több
mint 3000 résztvevővel zajlottak le. A véleménycsere, egymás
érdekeinek, céljainak megértése pedig csakis segíthet azon,
hogy a meglévő problémák mielőbb megoldódjanak.
Medveczky Attila
|
