|
 2016.07.15.
Adorján Boldizsár író, költő újrafelfedezése
Az életmű felkutatására Bettes István vállalkozott
Az irodalmi köztudatban
szinte már feledésbe merült, hogy Gömörből származik az a
bizonyos Adorján Boldizsár, aki annak idején Vörösmarty Mihálynak
és Petőfi Sándornak is jó barátja volt. Ami életrajzát
illeti, Adorján Boldizsár Gortvakisfaludon (Rimaszombattól 10
kilométerre) született 1820. május 2-án, és ugyanott halt meg
1867. július 13-án.
A költő az
1840-es évek elején Pesten ügyvédi irodát vezetett, és ebben
az időben költeményeket írt a Parthenon zsebkönyvbe (1837),
majd az Emlénybe és Nemzeti Almanachba (1840–42); dolgozott az
Athenaeumba (1839–43.); a Regélő-, Pesti-Divatlap- és Életképekbe,
ahová nemcsak verset írt, de beszélyeket is. Az utóbbi
divatlapban 1844-ben jelent meg Az elfelejtett nő című beszélye
Ivánfy Malvina álnév alatt. Pestről azonban visszavonult Gömörbe.
Szörényi
László irodalomtörténész így ír költőről: „Igen nagyra
tartotta Adorján Boldizsárt a reformkor fél magyar irodalma, főleg
a Fiatal Magyarország köre. Ezt nemcsak a neki címzett és igen
bensőséges, barátságos hangnemű levelek bizonyítják, hanem
két olyan óriásnak a versei is, akik mindenáron meg akarták
őt költőnek tartani, az után is, hogy Pesten végzett jogi
tanulmányait követően visszavonult Gömörbe, várgede-kisfaludi
kúriájába, és immár csak családjának és a gazdálkodásnak
élt. A két óriás: Vörösmarty és Petőfi. Vörösmarty Mihály
Emléksorok címmel állított össze 1842. októberében az előző
másfél év alatt írott 7 epigrammát, ezek közül a harmadik címe:
Adorján Boldizsárnak.”
Az Adorján
Boldizsárnak c. epigramma így szól:
„Költő lenni,
ha vágysz, költs el búbánatot és bajt,
S tartsd meg örömdíjul,
amit az élet ajánl:
Én másoknak adám
örömét rövid életidőmnek,
S rajta nevet
szerzék, és örök életű kínt.”
Az Országos Levéltárban
az Adorján-Szeleczky családi levéltárban verseinek katalógusa
és néhány írása kéziratban megtalálható. Sajnos Adorján
Boldizsár munkái nincsenek összegyűjtve, és hátrahagyott
iratait a Gömör-megyei Levéltárban helyezték el. Ezért vállalkoztam
a költő és neje, Lemouton Emília életművének felkutatására,
és ennek kiadását egy év múlva, a költő halálának 150. évfordulójára
tervezem.
Egyébként Lemouton Emília is író volt. Elbeszéléseket,
műfordításokat készített. Többek között William
Shakespeare egyik első magyar fordítója. A Shakespeare-életműből
1845-ben A szélvész, A két veronai nemes, A windsori víg nők,
a Viola és a Szeget szeggel címűeket magyarította. 1846-ban
ment feleségül Adorján Boldizsárhoz, és 1849 után férjével
Rimaszombatban, 1867-től özvegyen férje birtokán
Gortvakisfaludon élt.
Adorján Boldizsár 1849 után már nem írt, és törvényszéki
ülnök volt Rimaszombatban. Pár éve a kéziratait lapozva
megtaláltam az Á la Petőfy című versét, melyet itt közzéteszek:
Á la Petőfy
Orromban á
harangozó pénz
Élet! hozzá
semmi közöm
Maholnap ez árnyékvilágból
Körülbelül kiköltözöm
Az emberekhez
semmi szóm nincs
Őtőlök könnyen
búcsúzom
Kivévén hitelezőimet
Nekik mivel sem
tartozom
Több lesz kontóm
az Úristennél
Amíg azt letisztázhatom
És bejuthatnék a
mennyországba
Előtermében a
pokolban
Kissé tán majd várakozom.
Kisfalud
Én magam levéltáros szakon végeztem a pozsonyi Comenius
Egyetemen, így alkalmam nyílt utána nézni a rokoni
kapcsolatoknak. Megállapítottam, hogy Adorján Boldizsárral a
családfán 9. ősünk volt közös. Ez is ösztönöz abban, hogy
a kutatást elvégezzem. A Nemzeti Kulturális Alap irodalmi kollégiumának
a pályázatát 2016. szeptemberében írják ki. Szeretném összegyűjteni
és kiadni Adorján Boldizsár és Lemouton Emília kéziratait.
(A szerző szintén költő. Jelenleg Zádorházán
(Rimaszombati járás) él és alkot. A versírás mellett nyári
kedvtelése lett a szénnel és virágszirmokkal festett grafikák
rajzolása. Több mint tíz verseskötete jelent meg, legutóbbi
Haikukorikú címmel.)
Bettes István
(felvidek.ma)
|
