vissza a főoldalra

 2016.07.15. 

Elie Wiesel bírálói

Elie Wiesel bírálója, Grüner Miklós (képen), a nyíregyházi holokauszttúlélő azt állította, életének több mint negyed századát azzal töltötte, hogy kiderítse: mi lett a sorsa az auschwitzi haláltáborban megismert barátjának, a Máramarosról elhurcolt, Lázár Wieselnek, és hogyan került az ő tetovált azonosító száma, az A–7713 ahhoz az emberhez, akit a világ Elie Wiesel néven ismert meg, s aki 1986-ban Nobel-békedíjat kapott…

Grüner Miklós életét a Wiesel-fivérek mentették meg a táborban. Amikor 1986-ban felhívták, hogy találkozzon régi barátjával, Lázárral, azaz Elie Wiesellel, örömmel ment, ám a találkozás csalódás volt számára, hiszen nem a keresett barát, a jótevője, hanem egy idegen férfi volt ott, aki magyarul nem is tudott. Tíz percen belül vége lett a találkozónak. Ezután Grüner nyomozásba kezdett, s ennek során arra jutott: a magát Elie Wieselnek nevező személy soha nem is volt koncentrációs táborban, mert nem szerepel a hivatalos nyilvántartásokban. A világhírűvé vált, Elie Wieselnek tulajdonított könyvet 1955-ben Lázár, Grüner egykori barátja adta ki Eliezer néven Párizsban A világ hallgat címmel. Ezt írták át 1958-ra La Nuit címmel franciára és Night címmel angolra Francois Mauriac (Nobel-díjas író) közreműködésével – de ekkor már a 250 oldalas eredeti könyv csak 115 oldal volt, és Elie Wieselt tüntették fel szerzőként. Ez lett világsiker, 10 millió példányt adtak el belőle, s 1986-ban Nobel-békedíjat is kapott érte Elie Wiesel! Egy sor elismerés követte ezt, Elie Wiesel megkapta többek között a Magyar Köztársaság Érdemrend Nagykeresztjét 2004-ben, lord lett Angliában. Mindeközben Grüner Miklós megmentőjének, barátjának egyszerűen nyoma veszett.

Grüner Miklós holokauszttúlélő azt állította, hogy „akit ma Elie Wieselként ismer a világ, ellopta az ő egykori auschwitzi barakktársa, Lázár Wiesel személyazonosságát.” Köves Slomó Elie Wiesel 2009-es magyarországi látogatásakor Grünert történelemhamisítással vádolta meg.

Grüner beperelte Kövest.

…a rabbi Grüner Miklós történészi tevékenységének minősítésekor – függetlenül az állítása valóságtartalmától és formájától – nem lépte át a véleménynyilvánítás szabadságát. Az ítélőtábla szerint Köves valóban erősen fogalmazott, ám a kijelenése nem volt gyűlölködő, sértő vagy megalázó. (A bíróság döntése a Grüner Miklós által indított perben)

A bíróság ítélete csalódást keltett Grünerben, mivel az sem első, sem másodfokon nem foglalkozott az általa felhozott – Wiesellel kapcsolatos – bizonyítékokkal, arra hivatkozva, hogy ezeknek az értelmezése a tudományra és a különböző hatóságokra tartozik. Érzése szerint a bíróság kibújt a felelősségteljes döntéshozatal alól, amivel nyitva hagyta az általa negyedszázada felvetett kérdést.

czyla