2016.07.15.
Két kormánykabinet jön létre
A miniszterelnök
döntése nyomán a kormányzat munkája két kormánykabinetbe,
egy gazdasági és egy stratégiai kabinetbe tagozódik a jövőben
- mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az
57. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel
tartott közösen. A tárcavezető kifejtette: mindkét kabinetet
miniszter vezeti majd, döntéshozó és -előkészítő szervekről
van szó, Orbán Viktor döntése alapján témák, ügyek
tartoznak majd a kabinetekhez.
A változás célja,
hogy több idő maradjon a két kabinetben jelentős döntések előkészítésre,
egyeztetésekre, és hatékonyabb legyen a kormányzati tevékenység,
jobb legyen a kormányzás - magyarázta Lázár János.
Úgy vélte, a két kormánykabinet felállítása elsősorban
a miniszterelnök munkáját segíti, ezek lesznek a vélemények
ütköztetésének helyszínei, mert bizonyos témák kitárgyalására
a kormányülés nem alkalmas. Mint mondta, személyi változást
miniszteri szinten nem tervez a kormányfő. A Miniszterelnökségen
az államtitkári változásokat lezártnak tekinti Lázár János,
de helyettes államtitkári szinten még lehet változás.
A két kabinet nem egy "beszélgető fórum" lesz,
hanem egy formális döntéshozó fórum, jogi relevanciával bír
a tevékenysége. A személyes sorsát illető felvetésre úgy
fogalmazott: "nekem úgy tűnik, hogy több munkám lesz,
mint eddig, (...) érintett vagyok a két kabinet tevékenységében".
Kérdésre azt is elmondta: a kabinetekre vonatkozó személyi döntések
ismertetése a miniszterelnök kompetenciája. A miniszter tájékoztatása
szerint a strukturális kérdésekről a következő, július 20-i
kormányülésen tárgyalnak.
Magyarországnak a biztonság a legfontosabb
Lázár János hangoztatta: Magyarországnak a biztonság a
legfontosabb, ennek rovására semmilyen kompromisszum nem képzelhető
el. Kiemelte: ellenőrzés nélkül nem jöhet senki, csak olyan,
akit Magyarország beenged a határon és hozzájárul a tartózkodásához.
Meg kell védeni a jogunkat, hogy eldönthessük, kit engedünk
be, meg kell védeni a határokat, ezért volt szükség az erre
vonatkozó jogszabályok átalakítására - magyarázta.
Hangsúlyozta: méltánytalan európai politikusok és
nemzetközi szervezetek részéről Magyarországot vádolni,
szolidaritást számon kérni rajta. Mi lenne az igazi szolidaritás,
ha nem az, hogy Magyarország - nagyrészt saját forrásból - védi
Európa határait, és megpróbálja feltartóztatni azokat, akik
kontroll és papírok nélkül akarnak idejönni? - tette fel a kérdést.
Arra is kitért, hogy a kormány megtárgyalta Áder János
köztársasági elnök döntését a népszavazás kiírásáról,
mert a kormányzathoz tartozó szervezetek felelősek a referendum
előkészítéséért és lebonyolításáért, továbbá mert a
kormány kezdeményezte a népszavazást.
Azt kérik minden választópolgártól, hogy menjen el
voksolni, mondja el a véleményét, erősítse meg a kormányt a
küzdelmében, amelyet most is folytat. Magyarország és Európa
védelme ugyanis ma a magyar kormány feladata, ezért is alakították
át a vonatkozó jogszabályokat - magyarázta.
Lázár János kérdésre válaszolva megismételte múlt héten
közölt magánvéleményét, amely szerint "tiszta szívvel"
nem tudna az EU-ban maradás mellett dönteni. Mint mondta, az elmúlt
egy hétben több kritikát és észrevételt kapott, amiért világosan
elmondta a kételyeit. Úgy fogalmazott, pesszimista abban a
tekintetben, hogy a jelenlegi uniós intézményrendszer megjavítható-e,
egyúttal felhívta a figyelmet, hogy Európa nem egyenlő az Európai
Bizottsággal vagy az Európai Unióval. Úgy vélte, ami az uniós
intézményekben zajlik, nem az előnyére válik Európának, és
a bizottságnak is köszönhető, hogy az egyik legfontosabb tagállam
kilép. Ahogy ma a bizottság és az EU működik, az taszítja az
embereket - mondta. Hozzátette: mindez azonban fideszes
politikusként a véleménye, és nem a kormány álláspontja.
A miniszter arra is kitért, hogy Nagy-Britannia a világ
legsikeresebb nemzetei közé tartozott az elmúlt évszázadokban,
és súlyos tévedés elítélni azokat, akik a Brexitre
szavaztak.
Arról is beszélt, hogy az Európai Bizottságnak a paksi
atomerőmű építésével kapcsolatos eljárása a végéhez közeledik,
lezárultak az egyeztetések, remélhetőleg véget érhetnek a
kormány és az EU közötti egyeztetések, pont kerülhet az ügy
végére.
Megkérdezték arról is, hogy létesül-e új befogadóállomás
Kiskunhalason. A miniszter erre azt felelte: a kormány nem döntött
erről, és bármilyen döntés esetén a várossal konzultálnának.
Hozzátette, hogy ezen létesítmények kihasználtsága jelenleg
magas, de megítélése szerint a most bevezetett intézkedések -
a nyolc kilométeres mélységi ellenőrzés és a belépési
pontra szállítás - csökkenteni fogják a nyomást, nem lesz szükség
új állomásra. A kormány a bezárás pártján van -
hangoztatta.
Magyarország az Ausztriához fűződő kapcsolatok rendezésében
érdekelt
Lázár János szerint Magyarország az Ausztriához fűződő
kapcsolatok rendezésében, elmélyítésében érdekelt. Közölte:
folyamatosan konzultálnak az osztrák rendészeti szervekkel, és
Magyarország semmi olyat nem tesz, amely akadályozná a
magyar-osztrák együttműködést. Magyarország igyekszik
Ausztriával közösen megoldást találni a nehézségekre -
jelentette ki.
"Az osztrák-magyar konfliktusoknak komoly történelmi
hagyományuk van" - fogalmazott, hozzátéve: ezek a viták
mindig megegyezéssel végződnek. "Semmiféle válaszlépésben,
reakcióban nem szeretnénk részt venni" - jelentette ki, a
kapcsolatok javulása mellett kiállva.
Jelezte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök meghívta
Budapestre Christian Kern osztrák kancellárt, aki várhatóan a
következő hetekben ide látogat, és folyamatos belügyi együttműködést
alakítanak ki annak érdekében, hogy az elkerülhetetlen ellenőrzések
a legkisebb kellemetlenséget okozzák azoknak, akik az országhatárra
érnek.
A parlament foglalhat állást a földárverésekből
befolyt összegek felhasználásáról
Lázár János közölte azt is, hogy a kormány a parlament
állásfoglalását kéri szeptemberben a földárverésekből
befolyt összegek felhasználásáról. Az erről szóló törvény
még készül, emellett egy számadást készítenek az Országgyűlésnek
arról, hogy hányan, milyen értékben vásároltak állami földeket.
A földet a gazdáknak program várhatóan július 31-én zárul
le, eddig közel 40 ezren vásároltak, közülük 30 ezren 3 hektár
alatti területet. Az állami bevétel várhatóan 270 milliárd
forint lesz - ismertette.
Számos fővárosi
kulturális beruházásról döntött a kormány - jelentette be Lázár
János. Az 57. Kormányinfón ismertette, hogy - Tarlós István főpolgármester
jelenlétében - határoztak arról, felújítják az Országos Széchényi
Könyvtár főépületét, erre hivatalos tervpályázatot írnak
ki, emellett nagy raktárépületet kap az intézmény, várhatóan
Piliscsabán.
Döntöttek arról is, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum
"használatába ajánlják" a józsefvárosi
Palotanegyed több épületét - a Magyar Rádió régi székházának
használaton kívüli részeit, valamint az Esterházy- és a Károlyi-palotát
-, és ezek között visszaállítják, növelik a zöldfelületeket.
A projektre az intézmény főigazgatójától várják a koncepciót.
A miniszter azt is közölte, hogy mintegy 25 milliárd
forintból felújítják az Operaház főépületét
2017-2018-ban. Az intézmény művészei az Erkel Színházban és
valószínűleg az Eiffel-csarnokban fognak játszani a
rekonstrukció alatt. A kabinet emellett új központi épületet
keres a Természettudományi Múzeumnak.
A kormányülésen
megerősítették az állatkerti fejlesztések támogatását is,
a 25 milliárd forintos fejlesztési támogatás rendelkezésre áll
és a parkolási problémák megoldására is tesznek lépéseket
- tudatta a miniszter.
Elmondta azt is,
hogy a három nagy budapesti pályaudvar sorsáról még nem
hoztak döntést, további egyeztetés lesz róluk.
A városligeti beruházásról szólva Lázár János ismét
megerősítette, hogy a jelenlegi 60-ról 65-70 százalékra nő a
zöldfelületek aránya. Mint mondta, "megértéssel
kezelik", ha két év előkészítő munka után "őszinte
zöld csoportok", "valódi civilek"
és nem "politikai civilek" egy zöldfelület
vagy egy épület megmentéséért küzdenek, azonban tiltakozásra
szabályozott keretek között van lehetőség, a törvényeket
mindenkinek be kell tartani.
A rendszerváltás óta nem dolgoznak annyian, mint most
A minisztert kérdezték arról is, hogy Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter szerdán a Munkaadók és Gyáriparosok
Országos Szövetsége által benyújtott javaslatról azt mondta:
több pontjával egyetértenek, így azzal is, hogy igény esetén
biztosítani kell a harmadik országból érkező szakképzett
munkaerő hazai foglalkoztatását. Lázár János közölte:
tiszteletben tartja a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontját,
de elsősorban azoknak kell segíteni, akik itt élnek, a munkanélkülieket
kell támogatni. Három-négy olyan régió van az országban,
amelyet még ki kell aknázni, hogy munkát biztosítsanak az
ottani munkanélkülieknek - magyarázta. Úgy fogalmazott,
"egyetlen magyar emberről sem mondhatunk le azok javára",
akik külföldről jönnek ide.
Úgy vélte, amíg Magyarországon nincs teljes
foglalkoztatottság, nem lehet azt mondani, hogy megoldották a
problémát. Bár a rendszerváltás óta soha ennyien nem
dolgoztak, mint most, még mindig vannak régiók, ahol nincs
munka, nincsenek boldogulási lehetőségek - mutatott rá. Közölte:
nem lehet megbélyegezni azokat, akik elmennek az országból,
mert ők általában arra készülnek, hogy külföldön
megalapozzák az életüket, majd hazatérnek. Nagy gond, hogy a
legtehetségesebbek és legbátrabbak próbálkoznak ezzel, és azért
kell dolgoznia kormánynak, hogy úgy javuljanak a körülmények
az országban, hogy az emberek azt lássák, nem éri meg elmenni
innen - magyarázta.
Lázár János arról is beszélt, hogy a Miniszterelnökséghez
több konfliktusos, nehéz ügy tartozik, nem könnyű portfólióról
van szó. Mint mondta, nem veszi rossz néven, hogy ha egy ügy sínre
kerül, azt adott esetben már más működteti. A Sorsok Háza kényes
kérdés, amelyből nem lehet a magyar zsidóságot kihagyni - vélekedett.
Hozzátette: ha a konszenzus megteremtése öt évig tart, akkor
ez hosszú folyamat lesz, "amíg nem tudunk konszenzusra
jutni, addig nincs értelme sietni".
Megjegyezte: sajtótájékoztatója
után Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével egyeztet, és
találkozót készít elő a zsidó vezetők és Orbán Viktor között,
hogy áttekintsék a kormány és a zsidó közösség
kapcsolatait.
Lázár János közölte: 2016-2020 között a kormány 13
milliárd forintot ad szerzetesrendeknek, például a kormány
forrást biztosít a budai Szent Imre plébániatemplom és a székesfehérvári
Nepomuki Szent János plébániatemplom felújításához a
ciszterci rendnek, a csornai premontrei prépostság épületegyüttesének
felújítását is támogatja a kormány, segítik a jezsuiták
miskolci fejlesztését, a bencéseknek győri fejlesztéseikre
2,2 milliárd forintot biztosítanak, a ferencesek 1,3 milliárd
forintot kapnak fejlesztésekre, a pálos rend 200 millió
forintot, a karmelitáknak emlékhely kialakítására 400 millió
forintot adnak, a premontreiek fejlesztéseit 800 millió
forinttal támogatják, a domonkos rend kőszegi iskolájának felújításához
500 millió forinttal járulnak hozzá, a piaristák mosonmagyaróvári
iskoláját pedig 900 millió forinttal támogatják.
A tűzszerészek múlt heti balesetéről szólva a tárcavezető
azt mondta: gondoskodnak az elhunyt tűzszerészek családtagjairól,
gyermekeiről. A legutóbbi kormányülésen meghallgatták
Simicskó István honvédelmi miniszter rövid jelentését az
esetről, de a legfontosabb a támogatás megadása a hozzátartozóknak
- közölte.
Kiemelte: a honvédeket az államnak nem üzleti biztosítás
alanyának kell tekinteni, és most is, ha üzleti biztosítási
elv alapján rendeznék az elhunytak sorsát, a hozzátartozók
kevesebbet kapnának. Üzleti alapon nem lehet biztosítani a honvédség
tagjait, az államnak honorálnia kell azt az áldozatvállalást,
hogy készek feláldozni az életüket a hazáért - emelte ki.
(MTI)
|