|
 2016.07.15.
Vissza
kell adni a nemzeti kormányoknak a döntés jogát
Gyurcsány Brüsszel magyar hangja
Gyurcsány Ferenc minden eszközt bevet, hogy megakadályozza a kényszerbetelepítés
elleni népszavazást. A brüsszeli bevándorláspárti politika
sodorta bajba Európát, és erre adott válasz a brit népszavazás
eredménye. A britek ugyanis nem kérnek egy olyan Európából,
ahol nem hallgatják meg a polgárok véleményét – mondta
Hollik István.
Meglepte a brit népszavazás
eredménye, vagy számított rá?
–Ha a várakozásaimból indulok ki, akkor meglepett, mert
azt szerettem volna, ha britek bent maradnak az Európai Unióba,
hiszen ők nagyon komoly szövetségesei voltak az unión belül
Magyarországnak az EU megreformálásának kérdésében. Ha
viszont az Európai Unió jelenlegi helyzetét vizsgálom, akkor
nem lepődtem meg a kilépés-pártiak győzelmén. Abból a
szempontból sajnos nem kell csodálkozni, hogy a brit állampolgároknak
elegük lett abból, hogy nem a saját maguk urai, látván, miként
vezetik Brüsszelből az uniót. Azt sem tudták elfogadni, hogy
az uniós bürokraták rájuk akarják kényszeríteni, hogy
kikkel éljenek együtt. David Cameron is a bevándorlást jelölte
meg a legégetőbb problémaként, és egyre többen mondják azt,
hogy a migráns-kérdés volt az, ami a briteket arra sarkalta,
hogy kilépjenek az Európai Unióból. Tehát egyfelől
meglepett, másfelől viszont nem.
Lapunk címoldalán olvasható, hogy az
angol válogatott kapitánya lemondott, mert csapata kiesett az
EB-ből. Az angol miniszterelnök is lemond, mert a nép
kiszavazta az országot az EU-ból. A vezetők a demokráciában
felelősek tetteikért. Mit gondol, Junckert nem terheli a felelősség
azért, mert ilyen helyzetet teremtett?
–Dehogynem! Az angol választók azt üzenték
a világnak, hogy Európa nem Brüsszel. Márpedig ma a brüsszeli
döntéshozók akarják irányítani kontinensünket, s ebből nem
kértek a britek. Fel kell tenni a kérdést, hogy vajon jó irányba
halad-e az Európai Unió? A britek szerint nem. Ha viszont nem
halad jó irányba, akkor az egyértelmű, hogy a jelenlegi európai
vezetés felelőssége. Ezért nekik is el kell gondolkodniuk
azon, hogy az az ideológia, ami alapján vezették az EU-t, s ez
a tényleges föderáció ideológiája, ami egyértelműen az
„Európai Egyesült Államok” irányába vezet, jó út
volt-e. A kormány és a Fidesz-KDNP határozott véleménye, hogy
ez nem jó irány. Éppen ezért kezdeményezzük a népszavazást
a kényszerbetelepítésről, mert ezzel is üzenetet akarunk küldeni
Brüsszelnek, hogy rossz úton járnak. Ugyanis mi nem kilépni
szeretnénk az unióból, hanem azt belülről megreformálni.
Ehhez pedig az kell, hogy legalább a népszavazáshoz hasonlóan
erős üzeneteket küldjünk Brüsszelnek, hogy végre észrevegyék,
vissza kell adni a nemzeti kormányoknak a döntés jogát, és
nem mehetünk el a föderációs Európa felé, hiszen azt senki
nem fogadja majd el - de ezt mutatja a brit népszavazás is.
Tehát vissza kell térni ahhoz
a gondolathoz, hogy az Európai Unió alapját a tagállamok adják,
nem pedig az uniós intézmények?
–Ezt szeretnénk elérni. Európa most még 28 tagállamból
áll, és ezek alkotják a legfontosabb részét, nem pedig az uniós
intézményrendszer. Gondoljuk bele, hogy mikor az Európai Uniót
létrehozták, három fontos alapértéket jelöltek meg. Az egyik
a szubszidiaritás elve – ezt a csúnya szót nem szeretem – ,
ami hozzájárul ahhoz, hogy a döntések meghozatalára az állampolgárokhoz
lehető legközelebbi szinten kerüljön sor. Amit az elmúlt években,
és amit a migrációra adott brüsszeli válaszban látunk, az
mind ennek ellentéte. Nem azt mondják az EU vezetői, hogy
minden tagállam maga döntse el, hogy be akar-e fogadni migránsokat,
s hogy saját hatáskörben döntsenek arról, hogy átléphetik-e
az országuk határát migránsok tömkelege, hanem kényszerbetelepítést,
kötelező mechanizmust akarnak ráerőltetni Európára. A június
végi Európa Tanács üléseinek konklúzióiban is szerepel a kényszerbetelepítés,
tehát a brüsszeliek nem mondanak le erről a tervről, így ez
továbbra is valós veszély hazánk számára. Éppen ezért
fontos a magyar népszavazás, mert ezzel nyomást tudunk
gyakorolni Brüsszelre, hogy végre adja oda a döntések jogát a
nemzetállamoknak.
A baloldal szerint a népszavazással
az Orbán-kabinet zsarolja Brüsszelt. Mi erről a véleménye?
–Ennél még durvábbakat is mondanak, hiszen
Gyurcsány Ferenc azt állítja, hogy fújja le a kormány az őszre
tervezett kvótareferendumot, különben Magyarország is kívül
találhatja magát az Európai Unión. Ez félrevezetés,
ijesztgetés, hazugság. Mi azt mondjuk, hogy éppen az ilyen népszavazásokkal
lehet a legerősebb üzeneteket küldeni Brüsszel számára. Ez a
népszavazás nemhogy kilépeti hazánkat az EU-ból, hanem az unió
megreformálásának célját szolgálja. A brüsszeliek a kényszerbetelepítést
erőltetik. Gyurcsány Ferenc és pártja pedig egyértelműen Brüsszel
magyar hangja, Brüsszel bevándorláspárti politikáját képviseli.
Teljesen világos, hogy Gyurcsány, a hazai baloldal, Szigetvári
Viktor és Fodor Gábor, egyformán arról győzködi a kormányt,
hogy fogadja el az uniós megoldási javaslatot. Ők mind Brüsszel
magyar hangjai. Mi pedig velük ellentétben a magyar emberek
magyar hangja szeretnénk lenni, ezért tartjuk fontosnak a népszavazást.
A visegrádi országok is érdekeltek ebben reformálási
folyamatban?
–Nem csak a V4-ek, hanem egyre több ország ismeri fel,
hogy ami ma Brüsszelben zajlik, nagyon rossz irányba vezet. Azt
is be kell látnia az uniónak, hogy amit Nigel Farage, az Egyesült
Királyság Függetlenségi Pártjának képviselője utolsó európai
parlamenti beszédében mondott, hogy a briteket még több ország
is követheti, az abban az esetben valós veszéllyé válik, ha
Brüsszel nem változat mostani egységesítő politikáján.
Amennyiben a brüsszeli vezetők továbbra sem képesek meghallani
az európai emberek hangját, akkor nagyon rossz irányba mozdíthatja
az uniót. Mi ezt nem szeretnénk, mert érdekünk, hogy az Európai
Unió újra sikeres legyen. Ennek viszont alapfelvétele, hogy a döntés
jogát adják vissza a nemzeti kormányoknak, a tagállamokban élőknek,
mert csak így lehet Európa újra erős és sikeres.
Bár ez történelmietlen kérdés, de ha most lenne hazánkban
az EU-s népszavazás, akkor nehezebben tudná meggyőzni választóit
arról, hogy igennel voksoljanak?
–Annak ellenére, hogy hiszek az EU megreformálhatóságában,
bizony nehezen – ám ez valóban történelmietlen kérdés. Ha
az unió 2004-es és a 2016-os helyzetét vetjük össze, akkor
egyértelmű, hogy nem ugyanazt az Európai Uniót látjuk.
2004-ben az EU gazdasági prosperitást, fejlődést és biztonságot
tudott adni az európai állampolgároknak. Így akkor
kifejezetten vonzó volt az unió tagjává válni. Azonban ma Brüsszel
alig tud gazdasági előnyöket biztosítani, és képtelen garantálni
az európai emberek biztonságát – gondoljunk a szörnyű
terrorcselekményekre.
Ha az unió bürokratái
megfogadták volna a magyar javaslatot – amely szerint a határnál
fel kell tartóztatni mindenkit, és az EU-n kívül kell elbírálni
a bevándorlási kérelmeket –, akkor egész Európa olyan
biztonságban lenne, mint Magyarország?
–Mi a kerítésépítéssel eleget tettünk a schengeni
egyezményben foglaltaknak, és ha minden tagállam ezt tette
volna, akkor Európa nagyobb biztonságban lenne, és nem állna
akkora kihívás előtt, mint jelenleg.
Medveczky
Attila
|
