vissza a főoldalra

 

 

 2016.07.15. 

Az orosz embargó az export közel felét érintette

Magyarországnak sikerült az egyéb piacokon adódó lehetőségek kihasználásával az agrártermékek kivitelének növelése

A magyar–orosz mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködés helyzetét, valamint a további együttműködés lehetőségeit vizsgálta meg Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese és Jevgenyij Vasziljevics Gromiko, az Oroszországi Föderáció Mezőgazdasági Minisztériumának miniszterhelyettese Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban. Dr. Nagy István miniszterhelyettes leszögezte: az élő állatok, a gabona és olajos magvak, a hús-, gyümölcs- és zöldségkonzervek, a zsír, az ásványvizek, a fűszerek, valamint a takarmány nem esnek az embargó alá. Az oroszok a magyar vetőmagok, kertészeti szaporítóanyagok, illetve tenyészállatok iránt érdeklődnek. A bor, az élő pulyka, kacsa és liba esetében Oroszország potenciális felvevőpiac lehet.

 Az EU-orosz embargót nem érinti az, hogy hazánk Oroszországgal mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködéseket köt?

 –Nem, az embargós termékek kereskedelmét ez nem érinti. A két ország közötti gyümölcsöző együttműködés töretlen az érvényben levő kereskedelmi korlátozások mellett is. Az a célunk, hogy a közös munkánkat elmélyítsük és elősegítsük a kereskedelmi forgalom növekedését a törvényileg adott kereteken belül. A tilalmi listán nem szereplő termékek kereskedelme továbbra is szabad. Az élő állatok, a gabona és olajos magvak, a hús-, gyümölcs- és zöldségkonzervek, a zsír, az ásványvizek, a fűszerek, valamint a takarmány nem esnek az embargó alá. Az oroszok a magyar vetőmagok, kertészeti szaporítóanyagok, illetve tenyészállatok iránt érdeklődnek. A bor, az élő pulyka, kacsa és liba esetében Oroszország potenciális felvevőpiac lehet.

 Mennyire ért egyet azzal, hogy az orosz embargó ráadásul megmutatta, mennyire egyoldalúan exportfüggő az EU mezőgazdasága, és mennyire fenntarthatatlan a jelenlegi közös európai agrárpolitika, egy olyan kontinensen, ahol csökken az agráriumból származó termékek iránti kereslet?  

–Az EU a világ egyik legnagyobb élelmiszer exportőre, Oroszország jelentős exportpartnere. Az EU mezőgazdasági termékeinek Oroszországba irányuló kiviteléből kiindulva kijelenthetjük, hogy a tilalom életbe lépése az export közel felét érintette, így ezeknek a –több milliárd euró értékű kivitelt jelentő – termékeknek hirtelen más piacot kellett találni. Ez egyrészt elkerülhetetlen árcsökkenéshez vezetett a Közösség belső piacán, ugyanakkor megnyitotta az export diverzifikáció előtt a lehetőséget. Az embargó bevezetése óta átrendeződött az EU export iránya is, nagyrészt kiváltva az embargós orosz piacot. Az embargó miatt kialakult árcsökkenést részben mérsékelték az Európai Bizottság közvetlen piaci intézkedései, illetve az ebből fakadó tagállami kiegészítő intézkedések, továbbá a hosszú távú stabilizáció szempontjából fontos, az EU Bizottság általi, agrárpromóciós intézkedésekre fordítható összegek emelkedése. Ez utóbbi is hozzájárult ahhoz, hogy az EU tagállamainak – köztük Magyarországnak is – sikerült az egyéb piacokon adódó lehetőségek kihasználásával az agrártermékek kivitelének növelése.

 Többen azt mondják, hogy az unió belső piacán megjelentek azok az áruk, amelyeket az embargó miatt nem lehet bevinni az orosz piacra. Ez a túlkínálat mekkora gondot okozott a magyar gazdálkodóknak?  

 –Az orosz behozatali korlátozás óta az orosz piacról kiszoruló mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket el lehetett helyezni új piacokon is. A kormány és a Földművelésügyi Minisztérium az embargó bevezetése óta még fokozottabban törekedett a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportpiacainak kiterjesztésére. Folyamatosan dolgoztunk és dolgozunk a beviteli korlátozások által érintett termékkör alternatív piacainak elérésével. Az exportból kieső termékkör számára, és más termékkörök esetén is az Európán kívüli térségekben látunk lehetőségeket, elsősorban azon közel-keleti és távol-keleti piacok irányában, amelyek fellendülőben vannak és a magyar termékek tekintetében fogadó készek. Az Európai Bizottság által hozott válságintézkedések és a magyar válságkezelésre vonatkozó intézkedések hatására az embargó hatásai fokozatosan gyengülnek. Persze a belső piacon továbbra is érezzük a hatásokat, különösen a tejágazat esetében.

 Miért lényeges az állategészségügyi és növény-egészségügyi felügyelettel kapcsolatos kérdések?

 –Ezek a kérdések azért lényegesek, mert a nemzetközi előírások alapján az élő állatok és az állati termékek, illetve a növények és növényi termékek exportja kizárólag az importőr országok állat- és növényegészségügyi importelőírásainak történő megfelelése esetén lehetséges. Jelenleg számos korlátozó intézkedés sújtja a magyar állati és növényi eredetű termékek orosz piacra irányuló exportját. Emellett a politikai embargó következtében állati és növényi eredetű élelmiszerek kiszállítása tiltott. Az embargó nem állat- és növényegészsügyi jellegű korlátozás, ettől függetlenül számos állati és növényi eredetű élelmiszer kereskedelmét akadályozza.

 Oroszország nagy ívű importkiváltási programot hirdetett. Ebbe miként tudnak bekapcsolódni a hazai termelők?

 –Oroszország sokat fordít a belső kapacitásbővítési intézkedésekre. Ebben a magyar vállalkozások befektetésekkel, illetve az orosz partnerekkel vegyes vállalati formában tudnak részt venni, melyekre Oroszország nyitott, sőt, kezdeményező. A Magyar – Orosz Mezőgazdasági Munkacsoport ülésén kértük az orosz felet, hogy az együttműködni kívánó magyar cégek esetében vizsgálja meg a kooperáció lehetőségét.

 Tehát a minőségi termékekre vevők?

 –Az orosz vásárlók az évtizedek óta ismert, megszokott, kiváló minőségű magyar borokat, pezsgőket, kolbászokat, szalámikat keresik. Az Oroszországgal szembeni embargó megszűnésével a hungarikum jellegű élelmiszerek piacának élénkülésével számolunk.

 Felkészült Magyarország arra, hogyha egyszer véget ér az embargó, akkor rögtön megjelenjünk az orosz piacon?

 –Az orosz piac nagy hangsúlyt helyez az élelmiszeripari termékek minőségére. Csak a jó minőségű termékek képesek megmaradni a prémium termékek terén igényes orosz vásárlók miatt. Kitűnő minőségű prémium borokat, mézet, gyümölcsöket termelünk, ezért a minőséggel nincs probléma, inkább az orosz piac által igényelt mennyisége miatt fontos, hogy a jellemzően kis üzemméreti keretekben működő magyar gazdálkodók konkrét, célzott elképzelésekkel rendelkezzenek a termékek elhelyezésekor. Ebben sokat segítenek a szakvásárok, kiállítások, ahol lehetőség van egy-egy kereskedőlánc vagy régió képviselőivel közvetlenül tárgyalni.

 

Medveczky Attila