vissza a főoldalra

 2016.06.10. 

Kiiktatják a hamis étrend-kiegészítőket

Az alapprobléma a hibás uniós szabályozás

Együttműködési megállapodást kötöttek az étrend-kiegészítők forgalmazásában érintett szervezetek, amelynek célja egy olyan rendszer működtetése, amely a piaci szereplők számára egyrészt lehetővé teszi a biztonságos termékek akadálymentes piacra juttatását, másrészt csökkenti az egészségügyi szempontból kockázatot jelentő és megtévesztő jelöléssel ellátott termékek forgalomba kerülését. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke kiemelte: célunk, hogy a gyógyszertári minőséget garantálni tudják az összes gyógyszertárban kapható termékre.

 Miért volt szükség az együttműködési megállapodásra?

 – A gyógyszertárak 2011. január 1-je óta, törvényi felhatalmazás alapján, minden terméket egészségügyi feladatként kötelesek értékesíteni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egyfelől minőségi garanciát kell adniuk az értékesítendő termékekhez, melyek lehetséges körét miniszteri rendelet határozza meg. Másfelől azt is biztosítani kell, hogy a beteg, illetve a vásárló azzal a termékkel kapcsolatban, amit megvesz, minden információhoz hozzájusson. A kapott információnak valódinak, és nem „feldicsérőnek” kell lennie. Jó lenne, ha az étrend-kiegészítők minőségének a garanciáját egy hatósági engedélyezési eljárás biztosíthatná ugyanúgy, mint a gyógyszereknél, vagy a régebbi gyógytermékeknél. Azonban 2004. január 1-jétől, uniós belépésünk óta a magyar szabályozásnak is igazodnia kellett ahhoz az EU-s szabályrendszerhez, mely szerint az étrend-kiegészítőket nem egy hatósági engedélyezési eljárást követően lehet forgalomba hozni, hanem elég ahhoz egy egyszerű bejelentés, notifikációs eljárás. Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy az így forgalomba került étrend-kiegészítők minősége, és a hozzájuk kapcsolódó információ sok esetben bizonytalan volt, sőt nem egyszer hamisították is a termékeket. Mivel a gyógyszertár olyan bizalmi hely, aminek garantálni kell a termékek minőségét, ezt a bizonytalansági tényezőt ki kell zárni. Évek óta folyt ezért egyeztetés a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók szervezetével, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségével, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel és a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségével a Magyar Gyógyszerészi Kamara részéről, s most jutottunk el odáig, hogy egy olyan önszabályozó minőségtanúsítási rendszer kialakításáról meg tudtunk állapodni , melyen belül az említett garanciát biztosítani tudjuk a gyógyszertárban forgalmazott étrend-kiegészítők esetében. Az együttműködési megállapodást az említett szervezetek és a kamara írták alá, s az is a feladatunk lesz, hogy ezekhez a szervezetekhez kapcsolódó gyártókat, nagykereskedőket, illetve a kamarán keresztül a gyógyszertárakat bevonjuk ebbe az önkéntes rendszerbe, s ők vállalják azt, hogy csakis ezen a minőségtanúsítási eljáráson megfelelt étrend-kiegészítőket forgalmaznak, illetve a gyógyszertárakban értékesítenek. Ha ez megvalósul, akkor elmondható, hogy a gyógyszertárak a 2011 óta jogszabályban rögzített kötelezettségüknek erre a termékkörre vonatkoztatva is megfelelnek. Május 23-án az említett szervezetekkel egyeztettünk a továbbiakról, az operatív teendőkről. Mindenki megkapta az elkövetkező hetekre, hónapokra a feladatát, s remélem, hogy ősszel ténylegesen elindíthatjuk ezt a rendszert. Azt megelőzően tájékoztatjuk a betegeket, a vásárlókat arról, hogy miként tudják megkülönböztetni azokat a gyógyszertárakat, akik csatlakoztak a rendszerhez.

 Kik gyártják a hamis, vagy nem biztonságos étrend-kiegészítőket?

 –Erre szoktuk mondani: ez egy jó kérdés. Konkrét cég- vagy termékneveket hadd ne mondjak, mert nem akarok bíróságra járni. Azok, akik az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos minőségi problémákra, és a hamisítások nyomára bukkantak, nagyobb számban általában bizonyos étrend-kiegészítő csoportokhoz kapcsolódó hamisításokat fedeztek föl. Ilyenek például a fogyást vagy éppen izomerő növekedést ígérő, illetve a potencia-növelőként forgalmazott étrend-kiegészítők. És az interneten forgalmazott étrend-kiegészítők esetében is nagyobb a hamisítások valószínűsége. Elvileg az sem kizárható, hogy a gyógyszertárakba is kerültek kétes minőségű termékek, bár eddig egyetlen egy hazai gyógyszertárban sem találkoztunk ilyen problémával. Nekünk pedig elemi kötelességünk ezt a tiszta állapotot fenntartani, megerősíteni, és egyértelművé tenni minden szereplő felelősségét ebben az ügyben.

 A szervezetek megállapodásán túl szükséges-e valamilyen jogszabály módosítás?

 –Az étrend-kiegészítők forgalomba hozatalának feltétele hazánkban is uniós szabályokon alapszik, s az elmúlt években azok a próbálkozások, hogy ebben az esetben is hatósági engedélyezési eljárás legyen előírva, sajnos nem jártak sikerrel. Ezzel együtt a jelenlegi jogszabály is módosítható még, amellyel biztonságosabbá tehetnénk ezeknek a termékeknek a forgalmazását. Jó lenne ezen minél hamarabb túljutni. A másik probléma a már forgalomban lévő termékek hatósági ellenőrzésének rendszere. Egy évvel ezelőtt kerültek az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet kompetencia körébe ennek a termékkörnek az igazgatási feladatai. Jónak tartanám, ha a teljes hatósági felügyelet is minél hamarabb az ő kompetenciájuk lenne.  Ezek a változások komoly előrelépést jelentenének, sajnos azonban az alapvető problémát, az uniós szabályok elégtelenségét ezekkel sem lehet kivédeni. A bevezetés előtt álló önszabályozó mechanizmusra ezért ez után is szükség lesz.

 Ilyen termékek viszont nem csak gyógyszertárakban, hanem különböző drogériákban is kaphatók. Most már ők is kötelesek minőségi étrend-kiegészítőket forgalmazni?

 –Az együttműködési megállapodás rájuk nem terjed ki. A rendszert főleg a gyógyszertárak vonatkozásában dolgoztuk ki, a rájuk vonatkozó jogszabályi kötelezettség miatt. Viszont egy nyitott rendszert hoztunk létre, amihez bárki csatlakozhat. A csatlakozónak a megállapodásban rögzített követelményeket teljesíteniük kell.