|
 2016.06.10.
Magyarország
folytatja eddigi aktív Latin-Amerika politikáját
A hazai cégek egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a kubai
lehetőségek iránt is
A
magyar kkv-szektor pozícióit szeretnénk megerősíteni a világban,
az Európán kívüli térségekben, és segíteni akarunk a kis-és
középvállatoknak abban, hogy teret nyerjenek azokban a régiókban,
ahol kevéssé vagyunk jelen – közölte Bus Szilveszter. A déli
nyitásért felelős helyettes államtitkár közölte, hogy
Latin-Amerikában az exportnövekményünk tavaly 18.4%, az export
összege körülbelül 1 milliárd euró volt. Ez még mindig
alacsony összeg, de elmozdultunk a holtpontról.
Május közepén hivatalos látogatás tett Havannában.
Kubát kommunista országként ismerjük. Hogyan tudjuk az üzleti
szférát előtérbe helyezve fejleszteni kapcsolatainkat Kubával?
–Kuba nemzetközi kapcsolatrendszerének alakulása nagyon
érdekes folyamat, s ezen belül a magyar-kubai viszony is sajátos
jelleggel bír. Fontos fejlemények zajlanak mind Kubában, mind
Kuba körül. Gondoljunk az Egyesült Államok és Kuba, vagy Kuba
és az EU közti kapcsolatrendszerre; az utóbbit illetően vélhetően
hamarosan aláírjuk az új politikai együttműködési és dialógus-megállapodást.
Ezek a fejlemények mind befolyásolják Kuba nemzetközi mozgásterét,
s hatással vannak a mi lehetőségeinkre is. Meggyőződésem,
hogy egy hozzánk hasonló európai országnak kedvező, ha Kubát
minél jobban integrálják a nemzetközi és regionális
kapcsolatrendszerbe, hiszen ez növelheti az interakciók számát
és bizonyos mértékben a ráhatások esélyeit is. A
magyar-kubai együttműködésen belül a gazdasági-üzleti
kapcsolatokra összpontosítunk, képviselve a magyar kis-és középvállalatok
s általában a piaci szereplők érdekeit. Májusban azért
utaztam Havannába, mert a Magyar-Kubai Üzleti Tanács meghívott
IV. ülésére, ahol beszédet mondtam, és külön is találkoztam
azon magyar cégek képviselőivel, akik részt vettek a rendezvényen.
Az ülésen jelen volt a kubai kereskedelmi miniszter-helyettes
asszony is. Szintén meghívást kaptam a kubai külügyi tárcától
a soros kétoldalú konzultációk lefolytatására, így természetesen
megbeszéléseket folytattam külügyi és külkereskedelmi kormányzati
vezetőkkel is. Az elmúlt egy évben is több hasonló
kontaktusra került sor miniszter-helyettesi és helyettes államtitkári
szinten. Azt érzékeljük, hogy mind a magyar, mind a kubai
oldalon folyamatosan növekszik az érdeklődés a gazdasági-kereskedelmi
együttműködés iránt. Ebben perspektívákat látunk, de nyilvánvalóan
ez egy fokozatos építkezés és olykor „rögös út” lesz.
Feladatunk, hogy megteremtsük azokat a kedvező feltételeket, körülményeket,
amelyek segítik a magyar üzleti szereplők kubai pozíciónyerését,
és erősítsék az alapjait egy kölcsönösen előnyös együttműködésnek.
Az új kubai lehetőségeket látva jól érzékelhetően
megindult a verseny a nagy európai szereplők között, de
emellett a visegrádi partnerek is meglehetősen aktívak a kubai
relációban, s mindez gyakran politikai tónusváltással is együtt
jár. Kuba állami és politikai berendezkedése, szövete
tudvalevően gyökeresen eltér a magyarországitól, s így van
ez több más ország egymáshoz való viszonyában is.
Mindemellett elveinket megőrizve s bizonyos elvi célokat követve
arra törekeszünk, hogy a jövőbemutató területekre összpontosítva
pragmatikus kapcsolatrendszert építsünk ki a szigetországgal.
A magyar-kubai gazdasági kapcsolatok formálása, fejlesztése
során - figyelembe véve a kubai prioritásokat is, amelyek például
az infrastruktúrafejlesztéshez, a turizmushoz és általában
azokhoz a szektorokhoz kötődnek, amelyek komoly technológiai
tudással és hozzáadott értékkel rendelkeznek -, igyekszünk
beazonosítani azokat a magyar üzleti szereplőket, akik potenciálisan
részt vehetnek az együttműködésben, és segíteni azoknak is,
akik már korábban felevették a kapcsolatot a kubai üzleti körökkel.
A Magyar-Kubai Üzleti Tanács
hasznos keretet biztosít, de ezen kívül is vannak még
feladataink. Kapcsolataink egy másik
vonulata lehet saját transzformációs tapasztalataink átadása.
Jeleztem Havannában: nem kioktató jelleggel, mert ez nem a mi
sajátunk, és csak akkor, ha erre a kubai oldalon van nyitottság,
készek vagyunk például a gazdasági és szociális átalakulás
tapasztalatainak átadására, megosztására.
Konkrétan mit tudunk Kubának adni?
–A kubai partnerek, amint
már említettem, mindenekelőtt technológiákat, például bio-
vagy mezőgazdasági technológiákat szeretnének tőlünk átvenni.
Úgy vélem, hogy emellett előre kell mozdítanunk a klasszikus
kereskedelmet is – alapvetően a magyar agrárgazdaságra
gondolok, amelynek érdekeit a latin-amerikai térségben is
igyekszünk hatékonyan képviselni. A magyar élelmiszeripari
termékeknek nagyon jó a hírük Latin-Amerikában s Kubában is.
Minden bizonnyal megerősödik a szigetországban az
idegenforgalmi szektor, s ez komoly lehetőségeket kínál a
magyar üzleti szereplőknek is. Nemzetgazdasági szinten 324
projektet jelölt ki a kubai vezetés, és elkészült az új
befektetési törvényük. Ez a projektlista és az említett törvény
adja meg azokat a főbb kereteket, amelyek között külföldi üzleti
szereplők fejleszthetik kubai gazdasági kapcsolataikat.
Április 19-23. között Déli Nyitás Diplomata Napok néven
a Külgazdasági és Külügyminisztérium ötnapos programot
szervezett latin-amerikai országok Európáért, köztük
Magyarországért felelős, külügyi szakmai vezetői számára.
Mi volt a program célja?
–Erre a programra a
minisztérium újszerű kezdeményezése nyomán került sor, korábban
ilyenre nem volt példa. Az volt az elképzelésünk és célunk,
hogy Budapestre invitálunk olyan latin-amerikai külügyi középvezetőket,
akik jelenleg is Magyarországgal, vagy a közép-európai térséggel
foglalkoznak, a következő években még nem mennek külszolgálatra,
s ezáltal biztosított, hogy hasznosítani tudják azt a tudást,
tapasztalathalmazt, amit hazánkban, hazánkról szereztek. Mivel
vendégeink közül többen nem jártak Magyarországon, ezért az
volt a célunk, hogy korszerű formában, tartalommal, nem kötött
szemináriumok sorozatával, hanem modernebb eszközökkel
bemutassuk nekik hazánkat, politikánkat, gazdasági eredményeinket,
működésünket, azt, hogy mit gondolunk a fontosabb nemzetközi
és regionális kihívásokról, s mit tudunk kínálni külgazdasági
téren.
A déli nyitás stratégia meghirdetésével mennyire kaptak
új lendületet a Latin-Amerikával ápolt kapcsolataink?
–A kormány 2015 tavaszán hirdette meg a déli nyitás
stratégiát. Ezzel - gazdasági érdekeinket szem előtt tartva -
a magyar külpolitika és külgazdaság kiemelt területei közé
emeltük a latin-amerikai és az afrikai térséget is.
Latin-Amerika tehát ennek a megújult külpolitikának, stratégiának
egyik fókuszrégiójává vált. Ez fizikai jelenlétünket is érintette,
a szavak mögött tettek állnak: érdemben bővítettük diplomáciai
hálózatunkat. Újranyitottuk nagykövetségünket Santiago de
Chilében, Ecuadorban, valamint a főkonzulátust Sao Paulo-ban,
amely Dél-Amerikai legnagyobb gazdaságának, Brazíliának üzleti-pénzügyi
központja, és számottevő magyar közösség is él ott. Középtávú
terveink között szerepel még egy-két további térségbeli
misszió újranyitása is. Emellett szintén bővítjük a
tiszteletbeli konzuli hálózatunkat. Természetesen törekszünk
a gazdasági vonal koncentrált erősítésére, így több helyen
hoztunk létre magyar kereskedőházat, és további partnerirodákat
kívánunk nyitni a perspektivikus latin-amerikai országokban.
Megerősítettük a külgazdasági attaséi hálózatot. Már
minden térségbeli magyar misszión dolgozik külgazdasági kérdésekkel
foglalkozó diplomata. A déli nyitás politikájának égisze
alatt rendeztük meg 2015 októberében a II. Magyarország -
Latin-Amerika Fórumot is, amely kormányzati, gazdasági és
tudományos-oktatási tematikai pillérre épült. Akkor 14 országból
a politikai, gazdasági, üzleti, tudományos élet 53 képviselője
jött Magyarországra. Kormányzati eseményen ennyi
latin-amerikai delegált még nem járt egy időben Budapesten.
A latin-amerikai államok üzleti kultúrája mennyiben tér
el a magyarországitól? Ha egy közepes vállalkozó szeretné például
Havannával felvenni az üzleti kapcsolatot, akkor kihez
forduljon?
–A szubkontinens a sok hasonlóság ellenére azért
meglehetősen heterogén világ, s eltérő az egyes országok
fejlettségi szintje. A fejlődési irány előremutató, s bár a
gazdasági növekedés átlaga valamelyest csökkent, jelenleg
2%-os, Európából nézve nagyon perspektivikus. Egyes kisebb
latin-amerikai országokban például 3-4 %-os a gazdasági növekedés.
Délen Brazília, északabbra Mexikó a meghatározó állam.
Argentínában pedig az új adminisztráció hivatalba lépésével
igen izgalmas helyzet alakult ki. Nagy várakozásokkal tekint a
nemzetközi közösség Buenos Aires-re. A helyzet konszolidálását
követően vélhetően Argentína is komoly lehetőségeket fog kínálni
a kapcsolatfejlesztésre. A már említett heterogenitás miatt az
üzleti kultúra egyes vonásai is különböznek az egyes államokban.
Kiemelendő, hogy az Európán kívüli térségek közül történelmi,
vallási, kulturális okok miatt, valószínűleg a latin-amerikai
szubkontinens áll hozzánk a legközelebb. Igen hosszú ideig
eltart emellett az ottani üzleti kultúra kiismerése. A közös
nyelv viszonylag könnyű megtalálása mellett meg kell ismerni a
nüanszokat is ahhoz, hogy okos, eredményre vezető stratégiát
alakítsanak ki a magyar üzleti szereplők. Ebben is segítenek a
magyar külképviseletek, azokon pedig a külgazdasági attasék
jelentik a fókuszpontot a hazai vállalatok számára.
Mennyire sikeres a déli nyitás politikája, és min kéne
még fejleszteni?
–Mivel csak egy év telt el a stratégia meghirdetése óta,
korai még végleges mérleget készíteni. Az eddigi eredmények
ugyanakkor pozitívak és biztatóak. Tudjuk, hogy Magyarország
soha nem exportált annyit, mint 2015-ben. Ha az összforgalom növekedését
vizsgáljuk, akkor a hozzám tartozó területeken a forgalomnövekedés
tavaly 20.5%-ot érte el. Az éves forgalom 9.77 milliárd euró
volt. Latin-Amerikában az exportnövekményünk tavaly 18.4%-ot
tett ki, az export összege pedig körülbelü1 milliárd euró
volt. Ez még mindig viszonylag alacsony összeg, de elmozdultunk
a holtpontról. A mérleg pozitív, ám minden szegmensben növelni
kell ezeket a számokat. A déli nyitás stratégia meghirdetésének
egyik célja az volt, hogy felzárkózzunk azokhoz az európai uniós
országokhoz, amelyeknek kétszer-háromszor nagyobb a
kereskedelmi forgalma és az exportja a latin-amerikai
viszonylatokban. Összességében büszke vagyok a területemen elért
eredményekre.
Az LMP szerint megbukott a kormány keleti nyitás
politikája, a déli nyitás sikerre viteléhez pedig nem kereskedőházakra,
„átláthatatlan kufárkodásra”, hanem erős és fejlődőképes
magyar vállalatokra van szükség. Hozzátették: „a magyar
export csak akkor erősödhet meg, ha a kormány nem multinacionális
vállalatoknak és haveri cégeknek akar piacot szerezni, hanem a
magyar kis- és közepes vállalatoknak.” Mi erről a véleménye?
–Cáfolom a fenti kijelentést, hiszen egyik kiemelt célunk
és törekvésünk éppen a magyar kkv-szektor pozícióinak erősítése
a világban, az Európán kívüli térségekben. Minden erőnkkel
azon vagyunk, hogy segítsünk a magyar kis-és középvállatoknak
abban, hogy teret nyerjenek azokban a régiókban, ahol kevéssé
vagyunk jelen. Több száz elhivatott magyar diplomata erőfeszítéseit
pedig nem helyes kufárkodásnak nevezni. Természetesen vannak
olyan multinacionális vállalatok, amelyek a magyar gazdasági
szereplőkkel együtt keresnek piacot és kapcsolódási pontokat
a világban. Minden esetben a magyar érdekek érvényesítését
tartjuk szem előtt.
|
