|
 2016.06.10.
A
fenntartható, környezetbarát gazdálkodásért
Nemfémes ásványi nyersanyagok kiválóan alkalmasak a termőföldek
talajjavítására
Nagy
István kifejtette: az elmúlt 50 évben a mezőgazdasági területeken
olyan mértékben gyengült a talajok tápanyaggal való ellátottsága,
ami nem tartható fenn tovább. A Földművelésügyi Minisztérium
parlamenti államtitkára kérdésünkre elmondta, hogy az engedély
nélkül forgalmazott termékek toxikus elemeket, mikrobiológiai
vagy szerves szennyezőanyagokat tartalmazhatnak, s ezen kívül
hatóanyagtartalmuk sem garantált.
Nemrég azt nyilatkozta, hogy kiaknázatlan az ásványi
nyersanyagok mezőgazdasági hasznosítása. Melyek ezek a
nyersanyagok, és mi az előnyük a műtrágyával szemben?
–A mezőgazdaságban talajjavításra használható ásványi
nyersanyagok közül a legismertebbek például a mészkő, a
dolomit, az alginit, a tőzeg, a lignitpor, a perlit, a zeolit,
stb. Ezek az anyagok pozitív változást okoznak a talaj
szerkezetében, kémhatásában, víz-levegő gazdálkodásában
és a talajéletben, amely változások hatására a talaj és a műtrágyák
tápanyagtartalma könnyebben felvehetővé válik a növények számára,
jobban hasznosul, amely végső soron nagyobb, biztonságosabb és
gazdaságosabb termésátlagok elérését teszi lehetővé.
Igaz, hogy az
istállótrágyák jelenlegi kezelésével, kijuttatásával nincs
biztosítva a megfelelő szerves anyag utánpótlás?
–Az állatállomány csökkenése következtében
kevesebb istállótrágya trágya keletkezik, mint a korábbi években.
A rendelkezésre álló istállótrágya jelentős része mégsem
kerül szántóföldi kijuttatásra. Az évente szervestrágyázott
terület a szántó tíz százalékát sem éri el. A jelenleginél
jóval több istállótrágya felhasználása volna kívánatos és
lehetséges, még akkor is, ha figyelembe vesszük a környezetvédelmi
szempontból megállapított, szervesanyaggal maximálisan
kijuttatható
170 kg
nitrogén/hektár korlátot. Talajaink szerves anyag tartalmára
az istállótrágyán kívül egyéb anyagok, mint például a zöldtrágya,
a különféle komposztok, a szalma, a szármaradványok, vagy a
visszamaradó növényi részek beforgatása is kedvező hatást
gyakorol. A talaj szerves anyag tartalom csökkenésének megakadályozását
leginkább az erózió és a defláció megakadályozásával érhetjük
el. Erózió és defláció következtében a víz lemoshatja, a
szél pedig elhordhatja a talajszemcséket, így csökken a talaj
szervesanyag tartalma. Ezért törekedni kell a talajok mindnél
hosszabb ideid tartó növénytakaró általi fedettségére. Kerülni
kell a túlzott művelést is, amely rombolhatja a
talajszerkezetet, porosít, így az ilyen talaj a szél romboló
hatásának kevéssé képes ellenállni. Ezen kívül jó eredményeket
lehet elérni a szintvonalas talajművelés alkalmazásával és a
vízfogás céljából telepített füves, cserjés sávokkal,
fasorokkal, erdősávokkal. Ugyanakkor a magas szervesanyag
tartalmú, jó szerkezetű talajok jobban ellenállnak a deflációnak
és az eróziónak is. Viszont az elmúlt 50 évben a mezőgazdasági
területeken olyan mértékben gyengült a talajok tápanyaggal
való ellátottsága, ami nem tartható fenn tovább.
A talajok krónikus szerves anyag hiánya mennyiben okoz
nagymérvű szerkezetromlást?
–A szerves anyagok közül döntő szerepük a
humuszanyagoknak van a talaj szerkezetének kialakulásában. A jó
minőségű humuszanyagok meghatározzák a talajok szerkezetét,
tápanyag-gazdálkodását, hő- és vízgazdálkodását. A
humuszanyagok kialakulásához több száz vagy ezer évre van szükség.
Ugyanakkor a szerves anyag a talajba állandó változásban van,
az új szerves anyagból humusz képződik, a humusz anyagok ásványosodása,
lebomlása is folyamatosan történik. Mindkét folyamatot
mikroszervezetek végzik, amelyek életfeltételeit a környezet
befolyásolja. A humusztartalom időbeni változása lassan megy végbe,
valamint a talajok szerkezet romlását más tényezők is
okozhatják, így egyértelmű ok-okozati hatást nagyon nehéz
kimutatni. Magyarországon a talajok 70%-a a humuszból számított
nitrogén ellátottság tekintetében a jó és igen jó kategóriába
tartozik.
A szabadföldi kertészetben, zöldségtermesztéshez, a
házikertekben, a parkfenntartáshoz valamennyi hazai tőzegtípus
alkalmas?
–Valamennyi forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező tőzeg,
és tőzeg tartalmú virágföld, vagy bármely más termésnövelő
anyag alkalmas házikertekben vagy nagyüzemekben történő
felhasználásra. Az engedély nélkül forgalmazott termékek
toxikus elemeket, mikrobiológiai vagy szerves szennyezőanyagokat
tartalmazhatnak, ezen kívül hatóanyagtartalmuk sem garantált.
A szennyezőanyagok kockázatot jelenthetnek a környezetre és az
ember egészségére, ezért nagyon fontos, hogy csak engedéllyel
rendelkező termésnövelő anyagot szabad felhasználni.
Miként
lehet megőrizni a vegyszermentes növénytermesztés alapját
jelentő talaj termőképességét?
–Vegyszermentes gazdálkodáson
az ökológiai gazdálkodást értjük. Ökológiai gazdálkodás
megközelítően 130.000 hektáron folyik Magyarországon. Ez csupán
2,5 %-a a mezőgazdasági területnek. Kívánatos lenne az ökológiai
gazdálkodásba vont terület növelése, azonban a teljes mezőgazdasági
terület ökológiai gazdálkodásba történő bevonását nem reális
megcélozni. A cél a fenntartható, környezetbarát gazdálkodási
módok elterjesztése, melyben kellő szerepet kap a talajvédelem.
Ebben épp úgy helyük van az ásványi talajjavító anyagoknak,
mint a többi, engedéllyel rendelkező termésnövelő anyagnak.
A leglényegesebb elem ebben a folyamatban a szakszerűség, az
adott hely talaj és klimatikus viszonyaihoz alkalmazkodó
termesztéstechnológia.
A gazdáknak is megéri majd műtrágya helyett
nemfémes ásványi nyersanyagokat alkalmazni? Ezek használata
nem lesznek drágábbak?
–A talajjavító anyagok nem helyettesítik a műtrágyákat.
Ezek az anyagok kedvező hatást fejtenek ki a talajok tulajdonságaira,
a műtrágyák pedig a növények számára tápanyagokat szolgáltatnak.
Mindkét anyag okszerű, szakszerű használata szükséges a
megfelelő mennyiségű, és minőségű növényi termékek
termesztéséhez.
Medveczky Attila
|
