vissza a főoldalra

 

 

 2016.06.10. 

Két pályázat az önkormányzatok számára

A támogatásokból ingatlant is lehet vásárolni

Idén is 12,5 milliárd forint áll rendelkezésre fejlesztésekre az adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatoknak – közölte a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. Pogácsás Tibor a Magyar Fórumnak elmondta: a lakosságszámtól függ, hogy egy-egy önkormányzat mekkora támogatást kap.

 2011-ben döntött a kormány az önkormányzatok adósságkonszolidációjáról. 2014-ig mennyi önkormányzat adósságát vállalta át az állam és milyen mértékben?

 –Több mint kétezer önkormányzat 1369 milliárd forintnyi adósságát vállalta át az állam. Négy ütemben történt a konszolidáció. Először a megyei, később a települési önkormányzatok adósságának átvállalása történt meg. 1176 – többnyire kisebb– települések hitelfelvétel nélkül gazdálkodtak, ezért döntött úgy a kormányzat, hogy ezek összességében 50 milliárd forintos keretet erejéig juthassanak fejlesztési támogatáshoz. Ezt hirdetjük meg évről évre 12,5 milliárd forintonként.

 Működési, vagy fejlesztési hitelről van szó?

 –Az önkormányzati adósságállományban a fejlesztési hitelek domináltak. S a hitelátvállalást követően, a törvényi szabályozásnak megfelelően az önkormányzatok költségvetési éven túli hitelt már csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel, és azt csak fejlesztésre fordíthatják. Egy éven belüli, úgynevezett rövid lejáratú hitelt vehetnek föl likviditási helyzet javítására, fejlesztési hitelt azonban kizárólag az állam jóváhagyásával. Tehát nem használhatják föl ezt a pénzt működésre. Az összeg, amelyre most pályáznak, a fejlesztésekben kell, hogy megjelenjen.

 Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke a következő nyilatkozta: „ha valaki a hitelt a kötelező feladatok ellátására, bevétel növelésére, kiadás csökkentésére használta föl, azt okosan tette. Volt, ahol pénzintézeti tevékenységet is folytattak a felvett hitellel, ami tilos. A MÖSZ javaslata ezért az volt, hogy a konszolidációt csak a teljes hitelállomány átvilágítása után kezdjék meg. Javaslatunkat nem fogadták el.” Mi erről a véleménye?

 –Amikor a hitelátvállalásról döntött a kormányzat, akkor két alapvető célt fogalmazott meg. Az első: vissza kell adni az önkormányzatok „szabadságát”. Hiszen 2008-2010-ben a rendkívül nagy hitelállomány miatt sem a pályázati önrészek előteremtésére, sem önerőből történő fejlesztésekre nem volt az önkormányzatoknak 2008-2010-ben erejük és lehetőségük. Másfelől a nagy arányú hitelkamatok – sok esetben svájci frank, vagy euró alapú adósságteher volt a jellemző – és az árfolyamveszteség miatt a működés is egyre nehezebbé vált az önkormányzatoknál. Így a fejlesztések szabadságságának visszaadása és a működés megkönnyítése volt a célunk. Az egész országra kiterjedő egyértelmű közgazdasági cél pedig az volt, hogy a deviza alapú hitelek az önkormányzatoknál is kivezetésre kerüljenek. Annak a vizsgálata, hogy a hitelek felvétele mennyire volt célszerű vagy szakszerű felvetődött, de a kormányzat megállapította, hogy alapvetően az önkormányzatok igyekeztek a törvények betartásával és a települések érdekében működni. Az Állami Számvevőszék évről évre leírta, hogy a 2003 és 2010 közti időszakban mintegy 1500 milliárd forintot vont el az állam az önkormányzatoktól. Ez nagyjából megegyezik az 1360 milliárdos hitelállománnyal. Mindez azt mutatja, hogy az önkormányzatok hitelfelvételből azt próbálták meg pótolni, amit az állam a mindennapi működésüktől vett el. Éppen ezért döntött úgy a kormányzat, elfogadva azt, hogy felelős települési vezetők gazdálkodnak az országban, hogy csak néhány kirívó esetben vizsgálja a hitelfelvétel célját, és annak hasznosulását. Ezzel azt is el kívántuk kerülni, hogy bárki azzal vádolhassa a kormányzatot, hogy politikai alapon szelektál a hitelek átvállalásakor Így összességében elmondhatjuk, hogy egységesen, minden magyarországi eladósodott település hitelét átvállalta az állam.

 Térjünk vissza a támogatásra. Mitől függ, hogy egy adott település mekkora forrást kaphat?

 – A lakosságszámtól függ, hogy egy-egy önkormányzat mekkora támogatásban részesülhet.  

Konkrétan mire fordíthatják az önkormányzatok az elnyert forrást?

 –Például önkormányzati utak, járdák, hidak építésére, önkormányzati tulajdonban lévő épületek felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, emellett vízelvezetésre, csatornahálózat építésére, településfejlesztésre is fordítható. Tehát minden olyan feladatra, ami a lakosság kiszolgálásának érdekében szükséges, működési célra azonban nem.

 Több önkormányzat megvásárolandó ingatlanra szerette volna a pénzt felhasználni. Erre nincs lehetőség?

 –Még ebben az évben változik a szabályozás, így lehetőség nyílik majd olyan idegen ingatlan megszerzésére is, amely a későbbiekben önkormányzati feladat ellátását szolgálja.

 Térjünk rá egy másik pályázatra. Idén 5 milliárd forintos keretet szánnak az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatására. Tudtommal ez a pályázat három részből áll. Mit kell erről tudni?

 –Ez szintén a Belügyminisztérium elsőhelyi szakmai felelősségébe tartozó forrás, a belügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter közösen határozta meg a pályázat feltételeit. Erre minden önkormányzat pályázhat, így nincs területalapú kizárás. A pályázat a szükséges feladatellátást segítő, illetve a minőségét javító fejlesztéseket támogatja. A kötelező önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó ingatlanok, létesítmények fejlesztésére legfeljebb 30 millió forintot nyerhetnek el az önkormányzatok. Ez az első rész. A pályázat második részeként óvodai, iskolai sportterületek, sportlétesítmények, utánpótlás-sportlétesítmények felújítására, fejlesztésére lehet pályázni, erre a célra legfeljebb 20 millió forintot kaphatnak az önkormányzatok. A keret harmadik elemeként településméret függvényében belterületi utak, járdák, hidak fejlesztésére lehet pályázni. Ebben az esetben a tízezer alatti lélekszámú települések 15 millió, az ennél nagyobb lakosságszámmal rendelkezők 30 millió, a megyei jogú városok 50 millió, míg a budapesti kerületek 100 millió forintra pályázhatnak..

 

Medveczky Attila