vissza a főoldalra

 2016.06.10. 

Viadukt épül, és felújítják a színházat a Királynék Városában

A fejlesztésekkel a térség többi települése is megerősödik

„Történelmi léptékű gazdaságfejlesztési megállapodást” írt alá a Modern városok program keretében Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere és Orbán Viktor miniszterelnök. Porga Gyulát a megállapodás tartalmáról, a fejlesztésekről kérdeztük.

 Polgármester úr szerint miért lényeges a nagyvárosok fejlesztése, mert sokan felteszik a kérdést, miért nem a kisebb településeket részesülnek nagyobb támogatásokban?

 –A kormány elhatározott célja az erős Magyarország megteremtése. Ebben a kormány stratégiai partnerként első körben a nagyvárosokat nevezte meg. Ennek oka, hogy egy –egy térség gazdasági ereje főleg a nagyvárosokban összpontosul. A nagyvárosokat azért is kell támogatni, mert ezzel a térségek fejlesztését segítik. Több környékbeli polgármester közölte, hogy azért nem csökken a lakosságszám településükön, mert Veszprém megfelelő munkahelyet és közszolgáltatásokat biztosít. Így a térségünkben lakók nem is gondolnak arra, hogy elköltözzenek máshová, mert optimális a lakáshatási- és életfeltételük, és a nagyváros az egyéb igényeket is képes kialakítani. Nem véletlen, hogy nagyon sokan dolgoznak a környékbeli települések lakói közül Veszprémben, ahol szórakozási és sportolási lehetőségekhez is jutnak. Amikor a sajtótájékoztatón történelmi jellegű megállapodásról beszéltem, azt is elmondtam, hogy a fejlesztések Veszprém közvetlen környezetét is erősítik. Megyei jogú város vagyunk, s ez meggyőződésem szerint nem csak jogot, hanem kötelezettséget is jelent. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy 2020-tól jóval kevesebb uniós forrás áll majd rendelkezésünkre. Ezért nekünk úgy kell felkészülnünk azokra az évekre, hogy addig gazdaságilag még jobban megerősödjünk. A fenntarthatóság a mostani időszak prioritása, így olyan fejlesztéseket, beruházásokat kell végrehajtanunk, amelyek ennek megfelelnek. Nem engedhetjük, hogy stagnáljon a veszprémi, és a környékbeli gazdaság. Tehát ezeket a forrásokat az előbb vázolt szemlélet figyelembevételével kell elköltenünk.

 Szavaiból kiderül, hogy mennyire erős az állam és az önkormányzati szektor szövetsége. Akkor vajon a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége miért kritizálja a kormányt?

 –Eddig stratégiáról és nem napi politikai ügyekről beszéltem. Az önkormányzati érdekszövetségek nem a fő stratégiai irányt kritizálják, hanem azokat a nehézségeket emlegetik, melyek a kisebb településekre, a nem megyei jogú városokra jellemzők. Sok kritika fogalmazódik meg azzal kapcsolatban, hogy csorbulnak az önkormányzatok lehetőségei, mert bizonyos feladatokat átvesz az állam. Ez viszont egy nagyon lényeges stratégia mentén történik: az állam szétválasztotta az állami és az önkormányzati feladatokat. Korábban vegyes rendszer működött, s most az állam azt is felvállalja, hogy ami az ő feladata, azt finanszírozza is. Emlékszünk még arra az időszakra, mikor az önkormányzatok tömérdek feladatot kaptak, amihez viszont csekély forrást biztosítottak. Éppen emiatt sokan eladósodással küzdöttek. A jelenlegi kormány és az önkormányzatok közti szövetség eredője a feladatok szétválasztása és az adósságátvállalás volt. Az igazi szabadságkorlátozást az jelenti, amikor gazdasági béklyótól szenvednek az önkormányzatok, mert minden költségvetésben megjelenik a hiteltörlesztés. Az új önkormányzati törvény nem a működtetést hangsúlyozza, hanem a fejlesztést jelöli meg első számú feladatként.

 Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, és már Géza fejedelem korában létezett. Miként lehet megőrizni, és egyben gyarapítani is Veszprém értékeit?

 –A sajtótájékoztatón is kiemeltem, hogy éppen ez az erős történelmi tradíció, és az elődeink értékteremtő munkája kötelez arra, hogy az értékeket továbbfejlesszük, mégpedig ugyanazzal a dinamizmussal, ahogyan azt korábban megtették. Városfejlesztési terveinket a város adottságainak megfelelően dolgozzuk ki. Nem akarjuk, hogy a ’60-as évekre jellemzően, teljesen más irányba haladjon Veszprém fejlődése. Hiszen városunk évszázadokra visszamenőleg oktatási, tudományos, egyházi, közigazgatási, központi szerepet töltött be. A hagyományra alapozzuk a megyeszékhely jövőjét. Erre nem csak múltunk kötelez, hanem a büszke veszprémi polgárság is ezt várja a városvezetéstől.

 Milyen fontosabb elemeket tartalmaz az a megállapodás, amit miniszterelnök úrral kötöttek?

 –Az első nagyobb „csomag” a gazdaságfejlesztési elemeket tartalmazza, hiszen ez a hosszú távú fenntarthatóság alapja. A gazdaságfejlesztés ipari, infrastruktúrafejlesztési feladatokat foglal magában. Szükséges megépíteni bizonyos kiegészítő infrastruktúrákat. Veszprémre a munkaerőhiány jellemző; csupán 2,5-3% -os a munkavállaló. Sok munkakörben a fejlődés gátja, hogy nincs elegendő számú munkaerő. Ennek orvoslására kísérleti tanműhely programot szeretnénk elindítani, amit miniszterelnök úr támogatott. Helyi vállalkozók jelezték, hogy anyagilag is támogatnák a szakképzés megerősítését, hogy munkaerőigényüket az iskolarendszerből kikerülő fiatalokkal folyamatosan pótolhassák. Az utak építése is szervesen kapcsolódik a gazdaság fejlesztéséhez, hiszen, ahol az úthálózat állapota leromlott, elavult, ott az ipar sem képes megfelelő szinten teljesíteni. A veszprémi belső körgyűrű építését 25 éve tervbe vették, s most miniszterelnök úr megígérte, hogy a magyar állam segít az ehhez szükséges forrás előteremtésében. Ez igen attraktív beruházás lesz, mert egy új völgyhídról is szó van. A veszprémi viaduktot 1938-ban építették, a jövőben ennek a párját építjük meg. Emellett nagyon fontos egy olyan város számára, mely kulturális örökséggel rendelkezik, és meg is fogalmazta, hogy 2023-ban Európa kulturális fővárosa szeretne lenni, hogy fejlessze a kulturális infrastruktúrát. 1908-ban épült a Veszprémi Petőfi Színház – közadakozásból. Ezért úgy újítjuk fel a színházat, hogy annak eredeti állapotát állítjuk helyre. Ezt a feladatot a kormány vállalja. Nem csak az épület újul meg, hanem a teátrum körüli színházkertet is rehabilitáljuk. A sportlétesítményünket is fejlesztjük, bővítjük a Veszprém Arénát, ami Magyarország második legnagyobb vidéki sport- és rendezvénycsarnoka. Összesen 3000 fővel tudjuk növelni ezzel a fejlesztéssel a befogadóképességet. Emellett 50 méteres sportuszodát építünk a miniszterelnök úrral történt megállapodásnak megfelelően. Zenei kultúránkra is büszkék vagyunk; a tavaly 100. születésnapját ünneplő Csermák Antal Zeneiskolát is felújítjuk.

 Szükséges az ipari park bővítése?

 –Az ipari park infrastruktúráját szeretnénk megerősíteni. Veszprémben nincs klasszikus értelemben vett önkormányzati tulajdonú ipari park. Ipari övezettel rendelkezünk, ahol a város nagyobb beruházói működnek. Veszprém Szentkirályszabadja egyik területén korábban repülőtér működött, s ez kellő távolságra fekszik a lakott övezettől, így alkalmas arra, hogy a később betelepülő vállalatoknak adjon helyet. Már rendelkezünk olyan területtel, ami alkalmas arra, hogy ott jelentős ipari fejlesztést hajtsunk végre. Ennek a fejlesztéséről is megállapodtunk miniszterelnök úrral.

 Ahogy olvastam: felújítják a stadiont 1,2 milliárdért….Már szinte hallom a balliberális szólamot, hogy sportlétesítmények építése, fejlesztése helyett, miért nem egészségügyre költenek.

 –Nagyon leromlott a városi stadion épületének állaga, de a stadion fogalma alatt itt ne csupán futballpályát értsünk. A veszprémi sportélet meghatározó szereplője a Veszprémi Egyetemi és Diák Atlétikai Club, többek között ennek a klubnak köszönhetjük Kiss Balázst, aki Atlanta olimpiai bajnoka. Stadionunk ad helyt ennek a klubnak, ezért is szükséges a futópálya felújítása, egy dobócentrum kialakítása; a szabadidősport infrastruktúráját is megújítjuk; műfüves kispályás futballpályákat építünk. A gyerekeket foglalkoztató tornaklub épületét is teljesen felújítjuk. Így ez a stadion az élsportot, az atlétikát, a tömegsportot és az utánpótlás kinevelését szolgálja a jövőben. Ha megkérdeznék veszprémieket a fejlesztés szükségességéről, biztos vagyok benne, hogy legalább 85%-uk azt mondaná, hogy a stadion felújítása indokolt, hiszen több ezerre tehető az utánpótlás-korú gyermekek száma, s ők jelenleg olyan létesítményeket használnak, melyek nem felelnek meg a kor kihívásainak. Ebben az esetben sem csupán stadionrekonstrukcióról beszélhetünk, hanem, mivel a komplexum az egyetemi városrészben található, így ezt a területet is rehabilitáljuk.

Medveczky Attila