|
 2016.06.17.
Ferencvárosé az Év Kiállítása 2015
díj
József Attila életműve elválaszthatatlan kerületünktől
A Pulszky Társaság
– Magyar Múzeumi Egyesület huszadik alkalommal hirdette meg pályázatát
Az Év Múzeuma és hatodik alkalommal Az Év Kiállítása címre.
Az Év Kiállítása pályázat célja, hogy kiemelje a
legeredetibb, magas színvonalon megvalósított állandó vagy időszaki
kiállítást, egyben jó példákat mutasson fel a hatékony,
korszerű kiállítási kommunikációra, és javítsa a
magyarországi múzeumok közötti szakmai kapcsolatokat, együttműködést.
Losonczy Attilát, a ferencvárosi József Attila Emlékhely vezetőjét
kértük föl egy rendhagyó tárlatvezetésére.
Az Eszmélet című kiállítással nyerték el a díjat,
amihez szerkesztőségünk nevében gratulálunk! Mit kell tudni
erről a kiállításról?
– A kiállítás
először 1964. április 11-én nyílt meg az első hivatalos költészet
napi megemlékezésen. A megnyitóbeszédet Kassák Lajos mondta
– ő szorgalmazta, hogy április
11. a
Magyar Költészet Napja legyen. Kassák és számos költő,
irodalomtörténész szerint József Attila teremtette meg a
modern magyar költészetet, ezért esett a választás az ő születése
napjára. Az emlékhely, amely a Ferencvárosi Művelődési Központ
része, több fel- és megújítást követően (1975, 1995 és
2002) tavaly április 11-én nyerte el jelenlegi állapotát. A
Ferencvárosi Önkormányzat uniós forrásból és az Új Széchenyi
Terv keretéből – a József Attila Terv alapján – minden
eddiginél nagyobb teret biztosított a költő emlékének ápolására.
A Pulszky Társaság – indoklása szerint – azért szavazta
nekünk az Év Kiállítása fődíjat, mert viszonylag kis területen,
egyetlen kiállítótérben egy egész élettörténetet mutatunk
be igényesen, átláthatóan, a legkorszerűbb interaktív eszközök
segítségével.
Milyen tárgyakkal, írásokkal találkozhat az,
aki betér a Gát utca 3-as számba?
–József Attila után kevés tárgyi emlék maradt fenn.
Kiállítóterünkben zsebóráját, egyik töltőtollát, levéltárcáját,
cigarettatárcáját, pénztárcáját őrizzük a kéziratok és
fényképek mellett, melyek úgynevezett nemes másolatok, azaz az
eredetivel tökéletesen megegyezőek. A Petőfi Irodalmi Múzeum
munkatársai – H. Bagó Ilona, Széki András és Kemény Gyula
– a költő családjáról, szerelmeiről és pályatársairól
megdöbbentően sok fotográfiát válogattak össze. A látogatók
érintőképernyős monitoron, egy, az 1900-as évekből származó
Ferencváros-térképen, helytörténeti tájékoztatót és József
Jolán emlékezéseit olvashatják. A kiállítótér közepére
egy szintén érintőképernyős „életfa” került – egy
stilizált farönkről van szó –, amelyen négy témában találhatnak
információt az érdeklődők. Évgyűrűin a megjelölt pontokat
és vonalakat megérintve megjelennek József Attila életének
fontosabb eseményei, szakaszai, korhű dokumentumok által
illusztráltan. Megismerhetjük a költő számára legfontosabb
nyolc nőalakot fényképekkel és életrajzi adatokkal. Játéklehetőségekről
is gondoskodik az életfa; szóhalmazokból verseket lehet összeállítani,
ismert szólásokat és idézeteket lehet beazonosítani egy-egy
programban. A falakon hét audiopont található, ahol hatvan József
Attila verset és néhány írást hallhatnak, neves színművészek
és előadók tolmácsolásában.
Milyen a kapcsolatuk a Petőfi Irodalmi Múzeummal?
– A Petőfi Irodalmi Múzeum jelenti számunkra a szakmai
hátteret. A kiállítás anyagát a múzeum munkatársai állították
össze. H. Bagó Ilona írta az irodalmi forgatókönyvet, Kemény
Gyula a látványtervet készítette el, az arculattervezés és
tipográfia pedig Széki András munkája. A belsőépítészeti
terveket Mag Ildikó készítette.
Múzeumpedagógiai foglalkozásokat is szerveznek?
– Az emlékhelyhez kapcsolódó múzeumpedagógiai
foglalkozások fő célja a Ferencvárosban született költő
gyerekkorának, életkörülményeinek, munkásságának
felfedeztetése, József Attila verseinek megismerésére, megértésére,
és a helytörténeti ismeretek bővítése. Külön tartunk
foglalkozásokat az általános és a középiskolások számára,
a korosztályok igényeinek megfelelően, amelyre telefonon lehet
előzetesen bejelentkezni.
Tudtommal a ferencvárosi diákoknak a belépés díjtalan.
Elérték, hogy minél több IX. kerületi iskola látogassa meg
ezt a nívós emlékhelyet?
– Természetesen. Nagyon nagy az érdeklődés, amit úgy
értünk el, hogy megerősítettük kapcsolatainkat a kerület
iskoláival. Rendezvényeinkről külön értesítést küldünk,
de nemcsak a ferencvárosi, hanem a többi fővárosi és a vidéki
iskoláknak és tankerületeknek is. Így mára országos hírűvé
vált az emlékhely. A tavalyi megnyitó óta közel 7000 látogatónk
volt Levél községtől Gödön át Szegedig szinte minden megyéből.
Az érdeklődők túlnyomó többségét persze a diákcsoportok
alkotják. Ezt az interaktív kiállításnak köszönhetjük, a
fiatalok számára kevésbé vonzó a passzív szemlélődés.
Igaz, hogy drámapedagógiával is foglalkoznak?
– Drámajátékokat, irodalmi drámaórákat szervezünk különböző
korosztályoknak, amelyeket Z. Mezei Erzsébet vezet. Ő a kerületi
Medáliák Művészeti, Kulturális és Oktatási Egyesület elnöke,
akinek nevéhez több irodalmi rendezvény is fűződik, többek közt
az „Így írtok ti” pályázat. A foglalkozásokon a diákok röviden
megismerik József Attila életét, Ferencvárosban eltöltött éveit,
s ezt követik a játékos feladatok.
Medveczky Attila
|
