|
 2016.06.17.
A baloldal most sem támogatná a családokat
A gyermekek mellett a kormány sokkal többet tud fordítani a bölcsődei
dolgozókra is
Több jut a bölcsődei,
óvodai és iskolai étkeztetésre. 2017-ben a rendszerváltozás
utáni legnagyobb összeget, 74 milliárd forintot fordítanak
erre a célra. Az elmúlt évek legnagyobb otthonteremtési
programja zajlik hazánkban. 211 milliárd forintot különített
el erre a jövő évi költségvetés – sorolta a változásokat
Dunai Mónika. Az országgyűlési képviselő megemlítette, a
családi adórendszer 2010-es bevezetése óta minden évben több
pénz marad a magyar családok zsebében.
Lapunkban már
foglalkoztunk azzal, hogy a jövő évi költségvetés kedvez-e a
vállalkozásoknak. A 2017-es büdzsé mennyit fordít a családok
támogatására?
– Az otthonteremtés és adócsökkentés költségvetésének
szoktuk nevezni, ez nem véletlen. A kétgyermekes családokban
gyermekenként 15 ezer forintra nő a havi adókedvezmény, összesen
277 milliárd forintot fordítunk erre a célra. Továbbá a sertéshús
után a tej, a tojás és a baromfihús áfájának 5%-ra való csökkentése
miatt is csökkentek a családok kiadásai. Jó hír az internetezőknek,
hogy az internet áfáját is csökkentjük jövőre, 18%-ra.
Mindezek, valamint az alacsony személyi jövedelemadó további
pozitív változásokat hoznak majd a családi költségvetésben.
Az otthonteremtési program is szélesedik?
– Az elmúlt évek legnagyobb otthonteremtési programja
zajlik hazánkban. 211 milliárd forintot különített el erre a
célra a jövő évi költségvetés. A támogatás szélesítése
három pilléren alapul: a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény),
az államilag támogatott kedvezményes hitel és az új lakásokra
vonatkozó áfacsökkentés.
A CSOK-ról néhány kistelepülés polgármestere úgy véli,
hogy azt főleg a nagyvárosokban és az agglomerációkban élők
tudják igénybe venni. Osztja ezt az álláspontot?
– A támogatás nem tesz különbséget településtípusok
között. Új és használt lakásra is felhasználható. Úgy
gondoljuk, ez a kedvezmény nagyban segíti a kistelepülések
megtartó képességét, a CSOK-kal a kisebb lélekszámú
faluszerkezetű térségekben is olcsóbbá és elérhetőbbé válik
a lakásvásárlás. Reményeink szerint ez a munkahelyteremtést
is ösztönzi.
Bangóné Borbély Ildikó a minap felvetette: „ha nem
építtetne erkélyt Orbán Viktor magának a Budai Várban, annak
az árából könnyedén folytatni lehetne az iskolatej-programot,
sőt akár ki is lehetne terjeszteni úgy, hogy minden diák
valamennyi iskolai napon kaphasson legalább egy pohár tejet. A
Fidesz-kormány azonban nem törődik gyerekek tízezreivel”. Mi
erről a véleménye?
– Az államnak felelős magatartást kell tanúsítania az
állami, tehát saját tulajdonú, rossz műszaki állapotban lévő
ingatlanjaival kapcsolatban is. Különösen fontos a kulturális
örökségünk részét képező műemlék jellegű épületek megőrzése,
ezért dolgozta ki a kormány a Nemzeti Hauszmann Tervet. Ebben
szerepel egy palotarekonstrukciós csomag, melynek elemei között
a Királyi Palota, a Sándor-palota és a karmelita kolostor felújítása
egyaránt szerepel. A kormány számára emellett kezdetektől
fogva kiemelt feladat a gyermekétkeztetés kiszélesítése. 2010
óta 14%-ról 71%-ra növeltük az ingyenes bölcsődei étkeztetésben
résztvevő gyermekek arányát, az óvodákban 28%-ról 75%-ra.
Ez azt jelenti, hogy míg 2010 előtt 92 ezer gyermek részesült
ebben, mára ez a szám 318 ezer. A gyermekétkeztetési program
finanszírozása a jövő évi költségvetésben 2,2 milliárd
forinttal még tovább emelkedik, 74 milliárd forintos keret áll
rendelkezésre. A szocialisták 2010-ben ennek töredékét – 29
milliárd forintot – fordították csupán erre a célra. Azt
gondolom, a számok önmagukért beszélnek. Az ellenzéki pártok
számon kérik most rajtunk azt, amit nekik eszük ágában sem
volt megcsinálni, amikor lehetőségük lett volna rá.
A balliberálisok azt hangoztatják, hogy a gyermekvállalás
magánügy, ne szóljon bele az állam. Miként látja, a mostani
demográfiai helyzetben az államnak is ösztönözni kell a családokat
abban, hogy lehetőségük szerint minél több gyermeket vállaljanak?
– A keresztény-konzervatív értékrendű emberek azt
vallják, hogy a társadalom legfontosabb alapegysége a család.
A Fidesz–KDNP frakció úgy gondolja, hogy a demográfiai
gondokat a gyermekvállalás támogatásával, ösztönzésével
lehet orvosolni. Ebből következik, hogy számos intézkedés középpontjában
a család, a gyermek, a gyermekvállalás áll. A kormány minden
segítséget megad, hogy a családokat „helyzetbe hozza” és
fokozza a gyermekvállalási hajlandóságot. A már fentiekben
említett adócsökkentési és otthonteremtési programok szélesítése
is ezt a célt szolgálja.
Mennyire eredményes a 2010-ben bevezetett családi adókedvezmény?
– A családi adókedvezmény
egyértelmű siker. A szocialista kormányzás után szemléletmód-váltásra
volt szükség. Mi azt a koncepciót támogattuk, hogy a bruttó
és nettó fizetések minél közelebb kerüljenek egymáshoz, minél
több pénz maradjon a családoknál. Családi adókedvezményt
2010 előtt csak a három, vagy annál több gyermekes családok
vehettek igénybe, ami gyermekenként mindössze 4000 forint volt.
A 2010-es kormányváltás óta kiterjesztettük ezt az egy- és kétgyermekes
családokra, értékét 10 ezer forintra emeltük gyermekenként,
a három- vagy többgyermekes családok esetében pedig 33 ezer
forintra. A kétgyermekes családok az évenkénti lépcsős emelések
után 2019-ben már 40 ezer forintra lesznek jogosultak havonta. A
kedvezmény előirányzatát 2010 óta több mint hússzorosára
emeltük. Azt szeretnénk, hogy a családok közvetlenül érezzék
a magyar reformok pozitív hatását.
Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése is
hozzájárul ahhoz, hogy a családoknál több pénz maradhasson?
– Egy átlagos
magyar családnál ez 35-40 ezer forintos megtakarítást eredményez,
összességében 100 milliárd forint marad a családoknál az élelmiszerek
áfacsökkentése következtében. Hangsúlyozom, hogy ez a nyugdíjasok
számára is fontos lépés, hiszen segíti a nyugdíjak értékének
megtartását.
Szeptemberben kezdődik az új tanév. Támogatja a kormány
azokat a családokat, akiknek gyermekei most kezdik meg az első
osztályt? Hiszen egy iskolatáska sem filléres tétel.
– Bevezettük az ingyenes tankönyvellátási programot,
amelyben minden tanévben egyre több gyermek kapja ingyen a tankönyvcsomagot,
az idén már 700 ezer tanuló: az alsó évfolyamosok, illetve a
felsőbb évfolyamokon a nagycsaládosok és a legrászorultabbak.
Az így megtakarított pénznek bizonyára lesz jobb helye is az
iskolakezdéskor.
Ha már iskola: csökkentik a bölcsődei, óvodai,
iskolai étkeztetés összegét?
– A kormány szándéka, hogy a lehető legtöbb magyar
gyermek étkezzen ingyen és egészségesen. Ezért jövőre a
rendszerváltás óta a legnagyobb összeget, 74 milliárdot
biztosítunk a gyermekek óvodai, iskolai étkeztetésére. Soha
annyi magyar gyerek nem kapott ingyen enni, mint most. A bölcsis
és óvodás gyermekek 90 százaléka naponta háromszor jut
ingyenes étkezéshez. Már idén is nemcsak a nyári, de a
tavaszi, őszi és téli szünetben is kaphatnak ingyenesen enni a
rászoruló gyermekek. Az új gyermekétkeztetési szabályokkal,
a mindennapos testneveléssel, az országszerte zajló iskolai
sportfejlesztésekkel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy minél
több egészséges gyermek legyen.
Bővítik is a bölcsődék számát?
– Jelenleg is zajlik regionális szinten bölcsődefejlesztési
program. Ennek egyik fontos eleme a férőhelyek számának növelése.
A 2014–2020-as fejlesztési ciklusban a bölcsődei és óvodai
férőhelyek bővítésére mintegy 100 milliárd forint áll
rendelkezésre, ennek megfelelően 2019-ig a jelenlegi, nagyjából
50 ezer bölcsődei férőhely 60 ezerre bővül.
De van-e ahhoz elég nevelő? Gyermekgondozó?
– Lesz. Kiemelten fontos, hogy gyermekeinkkel jól képzett,
felkészült, elhivatott bölcsődei gondozók foglalkozzanak. Ezért
bővülnek mind a szakirányú alapképzések, mind pedig a továbbképzések,
tanfolyamok által kínált lehetőségek.
A felsorolt intézmények nem működhetnek pedagógusok
nélkül. Növelik a bérüket?
– Az elmúlt években kezdődött és jelenleg is zajlik a
legnagyobb hazai pedagógus-bérrendezés, ebből nem maradnak ki
a bölcsődei dolgozók sem. A felsőfokú képzettséggel
rendelkező bölcsődei gondozók bekerültek a pedagógus életpálya-programba,
az ő bérezésükben ez 30-40%-os emelkedést eredményez. Ez az
intézkedés nemcsak bérrendezést, hanem szakmai továbbképzési
programot is magában foglal. A középfokú végzettséggel
rendelkező gondozók a szociális ellátórendszerhez tartoznak,
de 2014-ben és 2015-ben is részesültek bérpótlékból és bérkiegészítésből,
amely mintegy 20 ezer forintos béremelést jelentett. A jövő évi
költségvetés tárgyalásakor döntött úgy a kormány, hogy
rendezi a középfokú végzettségű, kisgyermeket gondozók bérét
is, jelenleg egyeztetések folynak erről a szakma képviselőivel.
A gyermekekkel foglalkozó nevelők, pedagógusok munkájának
megbecsüléseként a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógus-béremelést
hajtjuk végre, megkezdtük és folytatjuk a bölcsődei dolgozók
bérrendezését is.
Medveczky Attila
|
