vissza a főoldalra

 

 

 2016.06.24. 

Műfaji sokszínűség a Gárdonyi Géza Színházban

A katarzis örök érvényű, soha nem évül el

Tizenhárom bemutatót tervez a következő évadra az egri színház. A megtartva - továbblépni elvét kívánom követni – fogalmazott Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója, aki szólt a népszínházi színházeszményről, a bérletesek számának kimagasló növekedéséről, az örökérvényű katarzisról, a társulatépítésről és a műsortervről.

 Idén kezdte meg második ciklusát az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatójaként. Továbbra is a hagyományokra szeretnének építkezni?

 –Második igazgatói pályázatomban úgy fogalmaztam, hogy a megtartva – továbblépni elvét szeretném a következő ciklusban folyatni. Hiszen az első periódusban, amely 2011. február 1-jétől 2016. január 31-éig tartott, megalapoztam, megalapoztuk a társulattal egy olyan népszínházi színházeszmény lehetőségét, amely a gyakorlatban sikeres lett. Első pályázatomban úgy fogalmaztam: klasszikus-konzervatív értékeket sugárzó, eszközeiben modern, nemzeti népszínházat szeretnék létrehozni. Ez sikerült is.  A közönség szereti és jelenlétével pártolja színházeszményünket, s annak gyakorlati megvalósulását. Évados műsorterveinkben a különböző műfajok sokszínűsége és kiszámítható egymásutánisága jelenti azt a harmóniát, amely vonzza nézőinket. A prózai-, s  a zenés műfajok, a tánc- a gyermek- és ifjúsági előadások ritmusa, váltakozása kiegyensúlyozott, megfelel közönségünk igényeinek. 2011 és 2013 között a színház életben maradásáért kellett küzdeni, Demoklész kardjaként lebegett fejünk fölött a „megszűnés réme”. A veszélyt elhárítottuk, megerősödtünk,s kivívtunk egy nagyon karizmatikus és karakteres helyet magunknak a magyar színházi palettán. Előadásaink más színházakéval összetéveszthetetlenek, sajátos karakterük van, mely ízlésemet, szemléletmódomat tükrözi. Azok a mutatók, amelyeket a társulattal a nehéz kezdetektől a mai napig elértünk, önmagukért beszélnek. Alig 6000 bérletes nézőről indultunk, s most már 13.700 fölé nőtt a bérletesek száma. Látogatottságunk tavaly 103,7 százalékos volt, a 2015-2016-os évad összegzése után ez 95 és 100 százalék között várható. Előadásszámunk a kezdeti 180-ról tavaly 350-re emelkedett, idén ez a szám megközelíti a 320-at. Nem volt cél, hogy azokat a statisztikai mutatókat, melyeket munkatársaink igen nagyfokú leterheltsége mellett tavaly elértünk, túlszárnyaljuk, ezt a hozzávetőleges szintet azonban mindenképpen tartani kell, s emellett tovább emelni előadásaink minőségét, művészi és színpadtechnikai értelemben egyaránt.

 Lehet-e még hatni a nézőre a drámák erejével, a katartikus véghatás eszközeivel, vagy ez már a múlté?

 –Örökérvényű esztétikai fogalmat említett. A katarzis olyan megrendítő, lelket formáló élmény, az örömnek és a megtisztulásnak olyan elegye, amely mélyen emberi és soha nem évül el. Azért szeretjük a színházat, mert erre a felemelő érzetre vágyunk, amely boldoggá tesz. Nem kedvelem azt a színházi megnyilvánulást, vagy gyakorlatot, amelyik a katarzis kiiktatására törekszik. Sajnos van rá példa bőven. S az efféle színházi, szakmai beállítottság egyeduralomra tör és egyfajta ízlésterrort alkalmazva vindikálja magának a kizárólagosságot. Ez a fajta színház csak az értelemre hat, és csak logikai úton érinti meg a nézőt. Hiányzik belőle az érzelem, a megtisztító örömérzet. Mi pedig éppen ezt a katartikus örömérzetet kínáljuk nézőinknek. Ez a fő oka annak, hogy mára egri, s Heves megyei nézőink mellett más megyékből, sőt, határon túlról is vannak bérleteseink.

 Akkor Egerben nem a zenés produkciók a leglátogatottabbak?

 –Egy népszínházként működő vidéki teátrumban minden nézői réteg igényét ki kell elégíteni.

Zenés előadásainkban is műfaji hűségre törekszünk, s igen látogatottak. Ám a prózai előadásokat hasonló sikerrel játsszuk, mint a zenéseket – már ez önmagában rendkívüli eredmény. Természetesen a közönség leginkább a zenés műfajok iránt érdeklődik, de ez nem jár a prózai előadások nézőszámának csökkenésével.

 Mit vettek figyelembe a következő évad műsortervének összeállításakor?

 –Az elmúlt időszakok sikeres gyakorlatát. Kiegyenlített az arány a prózai-, a zenés-, a tánc-, a gyermek-  és ifjúsági előadások tekintetében. Mindez a stúdiószínpadra is vonatkozik.

 Hány bemutatót tartanak?

 –Tizenhármat. A nagyszínpadon Shakespeare Hamlet c. tragédiáját mutatjuk be elsőként, október 7-én – az előadást én rendezem. Szintén októberben kerül sor Huszka Jenő Lili bárónő c. operettjére, amit Dávid Zsuzsa állít színpadra. Ezt gyermekelőadás követi: Az ördög három aranyhajszála, Grimm meséje, Baráth Zoltán rendezésében, a Babszem Jankó Gyermekszínházzal koprodukcióban. Decemberben, nagyszínpadunkon Peter Shaffer Black Comedy című vígjátékát mutatjuk be Kiss József, a szolnoki Szigligeti Színház művészeti vezetőjének rendezésében. A 2017-es évet ifjúsági előadással nyitjuk. A Legyetek jók, ha tudtok c .ismert filmet Vajda Katalin dolgozta át színpadra, s a színmű rendezője Moravetz Levente lesz. Február elején újra a legkisebbeknek kedveskedünk Hedry Mária Tündér Míra című zenés mesejátékával, Baráth Zoltán rendezővel és a Babszem Jankó Gyermekszínházzal együttműködve, ahogy az Öreg néne őzikéje c. előadás esetében is. Február második felében tánctagozatunk, a GGTánc Eger, a Miskolci Balettel közösen állítja színpadra Velekei László koreográfiájában, Lev Tolsztoj műve alapján az Anna Kareninát. Az évadot a nagyszínpadon Dale Wassermann, Mitch Leigh és Joe Darion musicalja, a La Mancha lovagja zárja, rendezésemben.. A Stúdióban Kocsis István Tárlat az utcán című drámáját Beke Sándor állítja színpadra, ősbemutató lesz a Kamaszok c. táncjáték, melynek koreográfiáját Grecsó Zoltán készíti. Székhelyen kívüli gyermekelőadásaink is lesznek; Szőke Andrea Eredeti eredet című mesejátékával és Arany János A fülemüle című zenés tréfájával járjuk – mobil színpadtechnikával – az iskolákat, községeket. Így olyan nézőkhöz is eljutunk, akik nem tudnak eljönni hozzánk.

 Említette, hogy két darabot is rendez. Színészként is láthatjuk?

 –Az új évadban továbbra is műsoron marad az általam rendezett Görgey című dráma, melyben Kossuthot játszom. Az igazgatói és rendezői feladataim mellett elég nehéz a következő évadban folyamatos színpadi jelenlétet elképzelni. A színpadi lét felfogásom szerint egész embert kíván, s egy előadásra egész nap  kell készülni.

 A jövő évadban új színészek is szerződnek az egri színházhoz?

 –A következő évadban a társulatunkban idén vendégként szereplő színészkollegák lesznek színházunk állandó tagjai, például Nagy Lóránt, aki a József és a színes szélesvásznú álomkabát egyik narrátora volt, és a másik narrátort játszó Nagy Szilvia. Folytatódik a társulat építése, új fiatal tagokat is szeretnék szerződtetni. S a későbbiekben olyan alkotó- teameket szeretnék kialakítani, amelyben egy-egy rendező köré dramaturg, díszlet-és jelmeztervező munkatárs kapcsolódik. Ezeknek a teameknek a felkutatása és a társulatba építése a következő évek feladata.

 

Medveczky Attila