2016.06.24.
Migránsügyi munkacsoport jött létre a
kormányzaton belül
Trócsányi László
igazságügyi miniszter vezetésével létrejött a kormányzaton
belül egy migránsügyi munkacsoport, amelyben az igazságügyi tárca
mellett a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség vesz részt
- közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter
az 54. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel
tartott közösen. A munkacsoportban részt vevő három
miniszternek a jövő pénteki kormányülésre kell jelentést készítenie
a bevándorlás jogi szabályozásával kapcsolatos aktuális
helyzetről az Európai Unió és Magyarország viszonylatában.
Megvizsgálják majd például az EU jogalkotási folyamatát - például
a kötelező kvótával kapcsolatban -, a V4-es együttműködést
és a népszavazási kilátásokat is - tájékoztatott Lázár János.
"Magyarországon
nem fogadunk be senkit sem, Magyarországon nincs szükség bevándorlásra"
- ismételte meg a kormány álláspontját.
A Franciaországban
zajló labdarúgó Európa-bajnokságra kitérve megerősítette
azt a külügyi közlést, amely szerint nem övezi kiemelt veszély
a Magyarországgal kapcsolatos rendezvényeket, ugyanakkor az egész
Eb fokozott veszélynek van kitéve.
A kabinet nyári munkarendjéről Lázár János úgy
fogalmazott, a kormány nincs szabadságon, és nem is tervezi,
hogy szabadságra megy.
A háziorvosi béreket firtató kérdésre a miniszter
elmondta: a háziorvosok praxisára fordított összeget idén is
növelik, az erre szánt pénz, 10 milliárd forint rendelkezésre
áll. A tárgyalások a szaktárca és a kamara között arról
folynak, hogy a háziorvosok egyformán kapják az emelést vagy
differenciáltan, illetve arról is egyeztetnek, hogy az állami
szakrendelőkben dolgozó fogorvosok és a védőnők hogyan részesülhetnek
emelésben.
Arra a felvetésre, eldőlt-e már, hogy a középfokú végzettségű
bölcsődei dolgozók jövőre mekkora béremelést kapnak, a
Miniszterelnökség vezetője azt közölte: eldőlt, bérkiegészítést
kapnak, ami országos szinten 7 milliárd forintot tesz ki.
Az adózás egyszerűsítése az őszi jogalkotási program
része
Az őszi jogalkotási program fontos részének nevezte az
adózás egyszerűsítését a Miniszterelnökséget vezető
miniszter. Lázár János elmondta: jövő héten tárgyalnak a
Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával erről, és azzal
kapcsolatban is kikérik a véleményüket, hogyan gyorsítható
az uniós források kifizetése.
Beszámolt arról: a bürokráciacsökkentés jegyében
mintegy 80 törvény módosítását kezdeményezik ősszel.
Emlékeztetett: mintegy 40 háttérintézménnyel
kapcsolatban hozott döntést a bürokráciacsökkentés keretében
múlt héten a kormány. Az ezek tárcákba olvadásával
kapcsolatos feladatokat a nyár komoly kihívásának nevezte a
miniszter, rámutatva: a minisztériumoknak 20 százalékos költségcsökkentéssel
kell számolniuk, ez azonban dologi és személyi kiadásokból is
megspórolható. Hangsúlyozta: a tárcavezetők döntése, hogy
ezt hogyan valósítják meg, ő azonban mintegy háromezer ember
elbocsátását tartja kívánatosnak.
Mint mondta, a jogszabályok legfeljebb hathavi fizetést
biztosítanak végkielégítésként az elbocsátottaknak,
emellett azok a munkaadók kaphatnak járulékkedvezményt, aki számukra
munkát biztosítanak. Úgy fogalmazott: alul maradt abban az álláspontjában,
hogy magasabb végkielégítéssel engedjék el azokat, akik vállalják,
hogy nem térnek vissza a közigazgatásba, hanem saját maguk
foglalkoztatóivá válnak.
Beszélt arról is, hogy a magyar feldolgozóipart és élelmiszer-kiskereskedelmet
meg kell erősíteni, a kormány ennek megvalósításáról társadalmi
egyeztetést kezdeményez az agrár- és az iparkamarával,
valamint más ágazati érdekképviseletekkel.
Lázár János úgy fogalmazott: a multinacionális nagyvállalatok
egy részének ideje volna elhagyni az országot ahelyett, hogy
"Magyarországra zúdítja Európa élelmiszer-ipari szemetét".
A miniszter szerint a magyarországi agrártermelés akkor
tudna boldogulni, ha a feldolgozóipar magyar kézben lenne, és a
magyar feldolgozók szempontjai érvényesülnének a
kiskereskedelemben. Az ország egyik legsúlyosabb versenyhátrányának
tartja ugyanis, hogy az agrártermelők ki vannak szolgáltatva a
kiskereskedelemnek, miután maga a feldolgozóipar is kiszolgáltatott
"a multinacionális, külföldi kézben lévő
kiskereskedelemnek".
Közölte: a feldolgozóipar megerősítésére 100 milliárd
forintot különítenek el a gazdasági és innovációs európai
uniós pénzekben, 20 milliárd forintot pedig megnyitnak a közepes
és nagyvállalatok előtt a vidékfejlesztési operatív
programban.
A kormány meg
fogja tárgyalni a tejágazat helyzetét is - tette hozzá,
megjegyezve, erős lobbi zajlik azért, hogy az UHT tej áfáját
is csökkentsék.
Az idei költségvetés kiállja az idő próbáját
Lázár János kitért az idei és a jövő évi büdzsére
is. Azt mondta, az idei költségvetés kiállja az idő próbáját,
jövőre pedig fontos cél lesz az adósság csökkentése, a
gazdaság növekedése mellett.
Beszámolt arról is: szeptemberben kerül a Ház elé az a
törvényjavaslat, amely az állami földek eladásából származó
bevételekről dönt. Mint mondta, egy elképzelés szerint ezt a
forrást is az államadósság csökkentésére költenék.
Az építésügyi könnyítésekkel kapcsolatban azt emelte
ki: idén májusig 13 ezer lakás- és házépítést jelentettek
be, míg tavaly egész évben hétezret. A szerződésállomány
folyamatosan növekszik - fűzte hozzá.
A kormány a jövő heti ülésén véglegesíti a 2022-ig
megépülő vagy fejlesztendő közutak és vasútvonalak körét.
Elmondta: cél, hogy az autópályák az országhatárig érjenek,
de az is, hogy a megyei jogú városokat bekössék a fontosabb úthálózatba.
A fontosabb közlekedési csomópontok fejlesztéséről is szólt.
Az eldöntendő nagy kérdések körébe sorolta még az elővárosi
vasútépítést, vagy az M3-as metró felújításának kérdését.
A kormány egy balatoni körvasút építéséről is döntést
hoz - fűzte hozzá. 500 milliárd forintból korszerűsítenék
mind az északi, mind a déli part hálózatát - mutatott rá.
Megemlítette egyúttal, hogy a kormány múlt héten
elfogadta a buszgyártási stratégiát, amelynek célja a magyar
buszgyártás talpra állítása, valamint az, hogy a gazdasági növekedés
a járműgyártás egy új területével erősödjön. Minden állami
vagy önkormányzati vállalat, amely Magyarországon autóbuszt
üzemeltet, adjon esélyt a magyar buszgyártóknak -
szorgalmazta.
Tudatta ugyanakkor, hogy a kormány nem döntött a
budapesti közlekedés kérdéseiről, várják Tarlós István főpolgármestert
a kabinet jövő heti vagy júliusi ülésére.
Azzal
kapcsolatban, hogy a földtörvény miatt bírósági keresetet
indított Magyarország ellen az Európai Bizottság, a miniszter
kifejtette: a brüsszeli testület és Magyarország között vita
alakult ki a földhöz kapcsolódó haszonélvezeti jog törvényi
megszüntetése ügyében. Az előzmény - mondta -, hogy az osztrák
határnál osztrák gazdák "fiktív szerződésekkel és
haszonélvezeti joggal manipulálva próbálták magyar földterületek
tulajdonjogát megszerezni", erre válaszul a magyar törvényhozás
ezeket érvénytelenné nyilvánította. A bírósági eljárás -
nyilván osztrák panaszra - mintegy 200 gazda ügyében zajlik -
tette hozzá.
A magyar álláspontot védhetőnek tartja, jelezte
ugyanakkor, hogy készek elszámolni az érintett gazdákkal, arra
viszont nincs lehetőség, hogy külföldi állampolgár földet
szerezzen Magyarországon.
Csökken, ám újratermelődik a kórházak adósságállománya
Az egészségügy rendbetételét firtató kérdésre
fontosnak tartotta, hogy a finanszírozás és az ellenőrzés az
egészségügyért felelős miniszter kezében legyen.
Lázár János megismételte: a kormányzati struktúra
egyszerűsítéseként a minisztériumok stratégiai döntéseket
hoznak, és a jogalkotást készítik elő, míg a végrehajtást
"kormányzati ügynökségekre" kell bízni, például a
Magyar Államkincstárra, amely a nyugdíjaktól a segélyeken át
az uniós forrásokig a kifizetéseket végzi majd. A hatósági
feladatokat pedig a járási és kormányhivatalok látják el.
Lázár János kérdésre a kórházak idei adósságállományát
50-60 milliárd forintra becsülte, amely ugyan tendenciájában
csökken, ám mindig újratermelődik - jegyezte meg. Hangsúlyozta:
az állam vállalja az adósság kifizetését, ám fontos kivizsgálni
azt is, az mitől keletkezik.
A Brexitre vonatkozó kérdésre Kovács Zoltán kormányszóvivő
úgy felelt: a költségvetés tartalékából fedezhető minden
olyan lépés, amellyel a döntés kezelhető. Lázár János ezt
azzal egészítette ki: a britek döntést - bármilyen irányba
is mozdulnak el - tiszteletben tartja Magyarország.
A miniszter megerősítette:
Orbán Viktor, ahogy naptára engedi, minden megyei jogú városba
ellátogat a Modern városok program keretében.
Kijelentette azt is: a jelenleg a Néprajzi Múzeumnak
helyet adó, ám a Kúriának létesült épületet vissza kell
adni a Kúriának. Zajlanak a tárgyalások a Politikatörténeti
Intézet kiköltözéséről, ám ezek eddig még nem vezettek
eredményre.
Egyes sajtóorgánumok esetleges tulajdonosváltásával
kapcsolatos értesülésekre - kérdésre - Lázár János úgy
reagált: a kormány nem foglalkozik a magyar sajtótermékek sorsával,
ez egy szabad médiapiac, mindenki azt csinál, amit akar.
A Spéder Zoltán FHB-vezetővel szembeni eljárásokat
firtató kérdésre Lázár János azt felelte: nem kíván
kommentálni folyamatban lévő nyomozásokat, büntetőeljárásokat.
Annyit mondott, hogy a kormány fontosnak és sikeresnek tartja a
takarékszövetkezeti integrációt.
Egy másik kérdésre közölte: három olyan ügyről tud,
amelyben nyomozás zajlik, és amelyben FHB-érdekeltségek felmerültek.
Azért van erről tudomása - folytatta -, mert a minisztériumához
tartozó Magyar Postától történt adatigénylés. A rendőrség
azokat az iratokat kérte be, amelyek a posta pénzszállító cégének
értékesítésével kapcsolatosak - tájékoztatott, kijelentve,
hogy a törvényi előírásokat betartva adták el a társaságot.
"A Miniszterelnökséghez vagy a Magyar Fejlesztési
Bankhoz tartozó állami vállalatoknál bárki bármit bármikor
megvizsgálhat. Amikor gazdasági lépéseket tettünk, kormányfelhatalmazással
és a magyar törvények betartásával tették az ott dolgozó
kollégák" - fejtette ki, hangsúlyozva, hogy minden döntésükért
vállalják a felelősségüket.
(MTI)
|