|
 2016.06.24.
A megőrizve megújítás
szellemében
Új vásárcsarnok és kulturális központ épül Újpesten
Május 23-án került
sor az Újpesti Vagyonkezelő Zrt. megbízásából épülő Újpesti
Piac, Vásárcsarnok és Kulturális Rendezvényközpont alapkőletételére
a Szent István téren. Wintermantel Zsolttól, Újpest polgármesterétől
megtudtuk, hogy a piac megújítása az újpestiek igényei
szerint valósul meg. Kérésüknek megfelelően a piac megmarad
Újpest szívében, és az új építése közben egyetlen napra
sem zárják be a vásárcsarnokot.
Az Újpesti Piac, Vásárcsarnok és Kulturális
Rendezvényközpont egy épületkomplexumban lesz?
–A jelenleg működő piac és vásárcsarnok is egy épületben
működik. Ez azt jelenti, hogy létezik a klasszikus értelemben
vett, kitelepülős piac, ahol őstermelők kínálják portékáikat,
és a vásárcsarnokban lévő üzletekben szintén élelmiszerkereskedelem
folyik. A kulturális rendezvényközpont pedig a másik egységet
jelenti a jövőben. A legalsó szinten lesz az árufeltöltő rész
és a mélygarázs, ahonnan fel lehet jutni a földszinti és első
emeleti piacra és a vásárcsarnokra. Liftekkel a parkolóból
feljuthatunk majd a második és harmadik emeleten lévő kulturális-és
rendezvényközponthoz, amit az utcáról külön is megközelíthetünk.
Tehát szinte egymásra épül a két funkció, aminek praktikus
oka az optimális helykihasználás. Újpest városközpontja
mindig is a helyi közélet agórája, centruma volt. A Szent István
téren találjuk a katolikus főplébánia templomot, a református
templomot, a városházát, a kormányablakot. S itt működik a
piac is. Évente kikérjük az újpestiek véleményét a
fontosabb témákról, s az volt a kérésük, hogy mindenféleképpen
Újpest szívében maradjon a piac. Szintén az emberek kérésének
teszünk eleget azzal, hogy az építkezés alatt nem zárjuk be a
régi piacot. A hajdani plébániaépület helyén lesz az új
piac, a jelenlegi szomszédságában. Bár nagyon szeretjük és a
szívünkhöz nőtt a mostani piac és vásárcsarnok, mára
teljesen elavulttá vált a régi, acélszerkezetes, csak részben
fűtött épület, ami a szigorú élelmiszerbiztonsági szabályoknak,
higiéniai előírásoknak csak komoly erőfeszítések árán képes
megfelelni. Pánikra nincs ok, mert biztonságos a piac épülete,
de két-három éven belül már képtelen lesz a szabályokban rögzített
színvonal elérésére. Azért is döntöttünk egy új építése
mellett, mert a felújítás sokkal több forrást venne igénybe,
ráadásul a munkálatok alatt a piacot be kellett volna zárnunk.
Az új épület a kor követelményeinek és szabályainak
megfelel, s büszkék vagyunk rá, hogy zöldenergiával oldjuk
meg a létesítmény fűtését, hűtését. A piac mellett húzódik
a mélyben a nagy szennyvíz főgyűjtő -csatorna, így a
komplexum energiaellátását a szennyvíz hulladék-hőjének
hasznosításával oldjuk majd meg, ahogy a régi-és új városháza
és egyéb környékbeli épületek fűtését és hűtését is.
Tehát Újpest lakói igénylik a hazai, egészséges élelmiszereket,
egy nagyvárosi piacot, mikor sokan a plázákban vásárolnak,
mert az a divat?
–Meggyőződésünk, –nekem személyesen is, mint az újpesti
piac állandó vásárlójának – hogy a városvezetésnek nem
csak a közparkok, utak, járdák rendben tartása, felújítása
a feladata, hanem annak a szellemiségnek a továbbvitele is, ami
Újpestet jellemezte. Újpest nagyon erős identitású város; önálló
település volt, egészen, míg a fővároshoz csatolták. Ezután
is, bár jogilag a főváros IV. kerülete vagyunk, az itt élők
újpestinek mondják magukat. Az Újpest város kifejezés mind a
mai napig él a köztudatban. Ez a város önállóan eltartotta
magát üzemeivel, kisiparosaival, kereskedőivel. Mi ezt szeretnénk
megőrizni, oly’ annyira, hogy a jelenlegi piacra is nem
hivatalos tanulmányi kirándulás keretében rendszeresen kijárnak
óvodás csoportok, a pékségben formálnak maguknak egy kis kalácsot,
perecet, amit kisütnek a pékek, emellett megismerkednek a
hallgassak, különféle gyümölcsökkel, zöldségekkel. Abban bízunk,
hogy a kicsinyek felnőve piacra járók lesznek, és szüleiket,
kis élménybeszámoló után, is kicsábítják piacunkra. Hiszen
teljesen más a hangulata egy piacon és egy hipermarkertben zajló
kereskedésnek.
Újpest több kulturális intézménnyel is rendelkezik.
Ott van például a Tavasz utcai Újpest Színház, az Újpesti
Kamaraszínház, az Újpesti Kulturális Központ Ifjúsági Háza,
melyben zeneiskola is működik. Miért érezték fontosnak egy
kulturális rendezvényközpont létrehozását?
–Pontosan azért, ahogy ön is említette: három különböző
helyen működnek az Újpesti Kulturális Központ Nonprofit Kft.
egységei. Nagyon büszkék vagyunk az Ady Endre Művelődési Központ
kultúra-közvetítő szerepére, de az épületre már nem, mert
elavult, vasbeton monstrum, és külseje abszolút nem imponáló.
Ezért döntöttünk úgy, hogy újat építünk, egy minőségit.
Terveink szerint a kulturális rendezvényközpont 1250 álló és
521 ülőhellyel rendelkezik, míg a kistermek –melyekben kiállításokat
rendezünk, foglalkozásokat tartanak– befogadóképessége 240
fő. A teljes épület 4160 fő befogadására lesz alkalmas. A központ
a későbbiek során egy promenáddal is kiegészül. Elképzelhető,
hogy a gyermekeknek szóló foglalkozásoknak továbbra is az Ifjúsági
Ház ad otthont, de a másik kettő, a felnőtteknek szóló
kulturális részt össze szeretnénk vonni ebben a modern létesítményben.
Az alapkő mellé egy időkapszulát helyeztek el. Mit üzen
benne a jelenlegi városvezetés az utókornak?
–Fő üzenetünk, hogy ennek a nagy beruházásnak
szimbolikus értelme is van. Méghozzá az, hogy erősek és képesek
vagyunk arra, hogy önállóan egy ilyen volumenű fejlesztést
megvalósítsunk. Azok után, hogy saját költségből építettünk
egy önkormányzati tulajdonú uszodát, felújítottuk iskoláink
nagy részét, teljesen megújítottuk a szakorvosi rendelő intézetet,
az összes gyermek-és háziorvosi rendelőt felújítottuk. Azt
üzenjük, hogy hiszünk a jövőben, mert legalább két évig
zajlanak a munkálatok, és utána a piac akár 100 évig is szolgálja
az újpestieket. Ha esetleg néhány száz év múlva ez az időkapszula
elő kerül a föld mélyről, akkor hiszünk benne, hogy akik
egyszer felnyitják, a mi leszármazottaink lesznek, magyarul beszélnek,
és abban is, hogy újpestinek vallják majd magukat. Minden
fejlesztésünk esetében, így a Szent István tér és a piac
megújítása során is alapvető szempont, hogy megőrizzük
mindazt, amit szeretünk, s amit elődeink ránk hagytak.
Ha már a fejlesztéseket említette; mire szeretnének pályázni
a jelenlegi uniós ciklusban?
–Budapest a központi régióba tartozik, ezért nagyon szűkösek
a pályázati lehetőségek, de igyekszünk azokat is kihasználni.
Az elmúlt ciklusban több energetikai pályázaton nyertünk. Így
újítottuk föl iskoláinkat, s azok közül kettőben bioenergiával
fűtenek. A szakorvosi rendelő tetejére szintén uniós pénzből
szereltettünk föl napkollektorokat. A humán szférába
tartoznak a szervezetfejlesztési és az áldozatsegítői
programok. Egy hete nyújtottunk be VEKOP pályázatot, ami a városrehabilitációra
fókuszál. Sajnos Újpest egyes részeinek épületei annyira
leromlottak, hogy állapotukon részlegesen nem lehet javítani. Bízunk
benne, hogy erre kapunk uniós forrást, mert önerőből ezt a
rehabilitációt képtelenek vagyunk megvalósítani.
Medveczky Attila
|
