|
 2016.06.24.
Apaszerep-férfimodell
Azok a férfiak, akik harmonikus családi környezetben élnek, egészségesebbek
A kormány lehetőséget
kínál az apáknak, hogy ugyanolyan aktívan vegyék ki részüket
a gyermeknevelésből, mint az anyák – közölte Novák
Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, s
hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy „legyen trendi édesapának
lenni”.
A magyar férfiak elenyésző százaléka marad az anya
helyett otthon a picivel az első három évben, vagy ennek egy részében.
Melyek azok a családtámogatási intézkedések, amelyek által
az apák ugyanúgy vehetik ki részüket a gyermeknevelésből,
mint az édesanyák?
–A családtámogatások teljes spektruma hozzáférhető
az édesapák számára is Magyarországon. Talán kevesen tudják,
hogy ahogy az édesanya, ugyanúgy elmehet az édesapa is GYED-re,
GYES-re, igénybe veheti a családi pótlékot, használhatja a
családi adókedvezményt – ezt a szülők meg is oszthatják
–és gyermekápolási táppénzre is jogosult. A gyermekét
egyedül nevelő édesapa igényelheti a CSOK-ot, az otthonteremtési
támogatást. Egyetlen egy kivétel van: a CSED (csecsemőgondozási
díj), amely az első hat hónapban jár – ha nincs valami rendkívüli
indoka annak, hogy az édesapa maradjon otthon a gyermekkel –
alapvetően az édesanyáknak szól, az anyák és gyermekeik közötti
kötődés miatt. Az életszerűséget próbáltuk tehát a szabályozásban
is megjeleníteni. Így az apukák számára a lehetőségek
nyitva állnak. A legfontosabb annak biztosítása, hogyha kívánják,
és meg tudják ezt tenni, akkor ők is igénybe vehessék a támogatási-,
távolléti-, és szabadságformákat. Ezáltal ők is aktívan részt
vehetnek gyermekük nevelésében. Ezek a jogszabályi változtatások,
de önmagukban nem elegendőek, mert a szemléletmód is lényeges.
Az, hogy mennyire támogató a munkahelyi környezet, a társadalom
– mennyire reagálunk pozitívan arra, ha egy édesapa
pelenkázza a gyerekét, vagy sétál vele, óvodába, iskolába
viszi. Tehát aktívan kiveszi a részét a gyermekneveléssel járó
örömteli feladatokból is.
Dr.
Kopp Máriával (1942-2012) többször is készítettem
interjút, s azt mondta, hogy még a pelenkázás közben is,
amikor a kisgyermekünkhöz érünk, boldogsághormon szabadul fel
bennünk. S azoknak a férfiaknak, akiknek jó a kapcsolatuk a
gyermekeikkel, négyszeres esélyük van arra, hogy a 69. évüket
túlélik. Ez is azt mutatja, hogy a babakocsiban apró újszülöttet
tologató, álmodozó szemű férfit a Duna-parton, a játszótéren,
vagány kisfiával önfeledten mászókázó édesapákat nem kell
kigúnyolni?
–Kopp Máriának volt egy ilyen mondása: „Pelenkázz,
tovább élsz!’ – és ez elsősorban az apukáknak szólt. Aki
gyakorló édesapa, pontosan tudja, milyen hihetetlen boldogságforrást
ad a gyermekekkel való együttlét, s hogy mennyi pozitív
visszajelzést, szeretet kaphat. Azt is, hogy mennyire örül, és
büszke akkor a szülő, amikor látja, hogy gyermeke egészségesen
fejlődik, és tudja is támogatni fejlődésében. A gyermeknevelés
örömteli pillanatai ezenfelül további gyermekek vállalására
is ösztönzőleg hatnak. Fontos tudatosítanunk, milyen sokat
adhatunk gyermekeinknek azzal, ha apamintát is látnak, illetve
minőségi időt tölthetnek el édesapjukkal. Látják, hogy egy
adott helyzetre apukájuk miként reagál, ha férfimodellt is látnak.
Ha az édesanya és az édesapa kapcsolata kiegyensúlyozott,
akkor a gyermekek együttműködő nevelésében nőnek fel, ami
rendkívül sokat segít a fejlődésükben. Úgy látom, egyre
inkább trendi felvállaltan aktív édesapának lenni. Ha férfiak
találkoznak egymással a szülői értekezleteken, akkor már nem
érzik „csodabogárnak” magukat. Szerencsére ezen a téren
egyre inkább megjelenik Magyarországon a férfiközösség egymást
támogató attitűdje.
Több helyen olvasom, hogy az apáknak magasabb a
keresetük, így logikus, ha a családban az a fél marad továbbra
is a kenyérkereső, aki több pénzt tud hazavinni, és így az
egész családért anyagi felelősséget vállalni. Mi erről a véleménye?
–A családi költségvetés kiszámításakor a szülők
eldöntik, hogy melyikük jövedelmére van az adott helyzetben
nagyobb szükség. A GYED Extrára hívnám fel ezúton is az
olvasók figyelmét. Ez a lehetőség elsősorban azt segíti elő,
hogy az édesanyák úgy tudjanak visszatérni a munkaerőpiacra,
hogy közben nem esnek el a családtámogatástól sem. De bátran
elmehet egy férfi is GYED-re annak tudatában, hogy utána a GYED
Extrát is igénybe veheti. Ebben az esetben az a fontos, hogy
legyen olyan időszaka a GYED-nek, mikor tevőlegesen ő van a
gyermek mellett. Szintén nagy segítséget jelent a gyermekek után
járó pótszabadság kiterjesztése. Egy gyerek után évente
kettő, két gyerek után négy, három, vagy annál több gyerek
után hét nap pótszabadság jár. Ezt a lehetőséget korábban
csak az egyik szülő vehette igénybe. Jellemzően az édesanyák
tettek így, mert ők tudtak könnyebben elszakadni a munkahelyről,
de mi mindkét szülőre kiterjesztettük 2012-ben. A pótszabadság
idejének megduplázása megteremti annak a lehetőségét, hogy a
család a szabadságot együtt töltse el.
Mennyire irányadóak a
tradicionális szerepek? A magyar társadalom alapvetően még
mindig arra van berendezkedve, hogy a gyermek gondozása az anya
feladata?
–A gyermekgondozás bizonyos része valóban anyai
feladat, gondolhatunk a csecsemők körüli teendők egy részére,
a szoptatásra például. Ebben az időszakban az édesapa
foglalkozhat az idősebb gyermekekkel, és akár a háztartási
munkából is kiveheti a részét. Való igaz, hogy főként az édesanyák
veszik igénybe a GYES-t, a GYED-et, így a tradicionális
szerepek továbbra is irányadóak. Nem csak a társadalomban, a
munkahelyen is. Ma még furcsán néznek arra a férfi munkavállalóra,
aki bejelenti, hogy két évre GYED-re megy – de egyre több
ilyen esettel találkozhatunk. A családbarát munkahely pályázat
lényege is az, hogy a kormány elő kívánja segíteni a családi
és a munkahelyi élet összeegyeztethetőségét. Ezt az elvet a
munkaadóknak is érdemes lefordítaniuk a hétköznapokra. Akkor
családbarát egy munkahely, ha ott nem csak a munkavállalókat látják,
hanem a mögöttük álló családokat, a gyermekeket, az
otthonokat is. Az is meghatározó, hogy az az idő, amit az édesapa
a gyerekeire tud fordítani, mennyire intenzív, mennyire
tartalmas.
Amikor hat éves
kisfiammal játszom, együtt töltök vele egy hétvégét, sokkal
jobban feltöltődöm lelkileg. Mit mutatnak a felmérések, azok
az apák, akik relatíve több időt töltenek gyermekeikkel, mentálisan
kiegyensúlyozottabbak?
–Egyes kutatások, ahogy az ön által említett Kopp Máriáé
is, azt mutatják, hogy a családnak erős az egészségmegtartó
szerepe. Azok a férfiak, akik harmonikus családi környezetben
élnek, egészségesebbek, így magasabb kort élnek meg.
Igaz, hogy a gyermekvállalási
kedv azokban az országokban magas, ott születik több
baba, ahol a szülői szerepek megosztását és a valós egyenjogúságot
az állam is elősegíti, támogatja?
–Ezzel kapcsolatban a felmérések eltérő eredményeket
mutatnak. Az egyik kifejezetten arra utal, hogy például Svédországban
azért születik viszonylag több gyermek, mert ott a szülők jól
megosztják egymás között a gyermeknevelési feladatokat. Általánosságban
elmondható azonban, hogy a legtöbb fejlett, nyugati társadalomban
akkor magasabb a gyermekvállalási kedv, ha a munka és a család
közötti egyensúlyt minél több eszközzel támogatják. Számunkra
is ez az alapelv az irányadó. Ezt az egyensúlyt akkor lehet a
legjobban elérni, ha nem úgy számolnak, hogy az apukának és
az anyukának is van 24 órája, s ezt kell beosztani, hanem mikor
azt mondják: kettőnknek van összesen 48 óránk. S ezen belül
osztják föl egymás között a neveléssel, a munkával
kapcsolatos feladatokat.
Említette a férfimodellt. Az óvodákban, iskolákban a
pedagógusok többsége nő. Hogyan lehet elérni azt, hogy minél
több férfi legyen akár óvodapedagógus is? Hiszen ezekben az
intézményekben is lényeges a férfimodell.
–Az óvodákban és az iskolákban dolgozó felsőfokú végzettségűek
számára, s idén év elejétől már a bölcsődei felsőfokú végzettségűek
részére is bevezettük a pedagógus életpályát, ami magasabb
anyagi és társadalmi elismertséggel jár. Mindez vonzóbbá
teszi ezt a pályát a férfiak számára is. A Klebelsberg-ösztöndíjrendszer
is nagy motivációt jelent, hiszen akár nettó 75 ezer forintot
is kaphatnak havonta a pedagógushallgatók. Egy biztos: a
gyermeknevelésben a férfiakra is nagy szükség van!
Medveczky Attila
|
