|
 2016.06.24.
Félidőben
Az Országgyűlés elnökének előadása a Nemzeti Fórum Kölcsey
Körének rendezvényén
Dr. Kövér László
beszéde elején hangsúlyozta, hogy az új Alkotmány,
az Alaptörvény elfogadása a polgári oldal egyik legfontosabb
sikere. A rendszerváltás is ebben a dokumentumban teljesedett
ki. Elnök úr az előzményekre is felhívta a figyelmet. Előadásának
a Félidőben címet adta, s ezt a címet többféleképpen lehet
értelmezni. Hiszen a mostani parlamenti ciklus felénél tartunk,
s a választásokhoz közeledve egyre inkább kampány-szerűvé válik
minden egyes politikai megnyilvánulás. Szintén félidőben, félúton
tartanak a polgári Magyarország megteremtése irányába. „A
polgári Magyarország létrehozása volt 1990-ben, 1998-ban és
2010-től is a deklarált célunk. Nem politikai termékről van
szó, hanem egy komolyan vett célkitűzésről” – fogalmazott
a házelnök, és hozzátette, hogy a cél elérése érdekében
átgondolt politikai programokat alkottak, és egy régi világból
egy újba léptünk. Kövér László ezalatt azt értette, hogy még
az 1950-es évek végén is a paraszti világban tetten érhető
volt a hagyományos erkölcsi értékrend, és életmód – amit
nem a kommunisták alakítottak ki, hanem több ezer éven át létezett.
Ez az identitás mára véget ért. Majd rátért arra, hogy
2010-ben Magyarország egyik legösszetettebb és legmélyebb válságát
érte át. A válság nem 2010-ben kezdődött el, hanem akkor mélyült
el igazán, szinte az összeomlásig. Ezért kormányváltás tétje
az volt, sikerül-e az országot a csőd széléről visszarántani.
Hatalmas volt a munkanélküliség, az államadósság mértéke.
Nemcsak gazdasági-pénzügyi, hanem társadalmi válság is volt.
Nem volt közigazgatás, az állam a működőképessége határán
volt, és morális, szellemi értelemben is mély válság volt
– tette hozzá a házelnök.
A morális válságot
jól mutatta az iskolákon belüli erőszak, a tanárok verése,
és a cigánygyilkosságok. Hogyan képzelhető el egy civilizált
államban az, ami megtörtént akkor? – tette föl a kérdést a
Parlament elnöke. Azt sem lehet kizárni, hogy a cigánygyilkosságokban
benne volt az éppen aktuális hatalom és az általa megbízott
rendvédelmi szervezetek keze – fűzte hozzá Kővér László.
A válságból való kilábalásra a görög példát hozta föl.
2010-ben ugyanis Görögországgal együtt emlegették Magyarországot,
mint két összeomlás szélén álló államot. Amit Magyarország
elért 2016-ra, jóval megelőzi azt az állapotot, ahol most Görögország
tart. Mindez óriási erőfeszítések révén történt meg. „A
padlástól a pincéig mindent át kellett alakítani” azért,
hogy Magyarország ismét felfelé ívelő pályára álljon –
jelentett ki a házelnök. Az első négy évben 700 törvényt
fogadott el az Országgyűlés, és ezek között egy sem akadt,
amelyről időközben kiderült volna, hogy elhamarkodott. Így
sikerült elérni azt, hogy 2014-re Magyarország gazdasága
fellendült. Nem követték a görög példát, nem vezettek be jövedelemcsökkentést.
„Ha ugyanazt a gazdaságpolitikát folytattuk volna 2010 után,
mint elődeink, akkor nem csak választási ígéreteinket szegtük
volna meg, hanem a bajt bajjal orvosoltuk volna” – idézem Kövér
Lászlót, aki így folytatta: „elhatároztuk, teljesítjük a pénzügyi
elvárásokat, de új közteherviselési rendszert kialakítva”.
2010 előtt a munkának nem volt becsülete és tisztességes bére,
a nyugdíjak zsugorodtak, a rezsi folyvást nőtt, a szolgáltatók
gátlástalanul visszaéltek erőfölényükkel, százezrek
rekedtek devizacsapdában, mert a bankok lépre csalták őket. A
vállalkozók vergődtek a sok adó miatt, a bankok pedig inkább
pénzügyi spekulációkkal akartak pénzt keresni, semmint
tisztességes hitelezéssel. 2010-ig az arányos közteherviselés
sérült, a monopóliumok uralta piacokon tartósan extraprofitot
tudtak érvényesíteni az ott működő cégek, adóterheik nem
fejezték ki a gazdasági erőfölényük kihasználásából eredő
helyzeti előnyüket. Ezért úgy döntött a kormány, hogy a
multikat is megadóztatja, vegyenek ki részt ők is a közteherviselésből.
Ezután „háborús állapot” alakult ki, „a birodalom
visszavágott”, az ország körüli „hisztériakeltés”
pedig az Alaptörvény elfogadásakor csúcsosodott ki, pedig az
Alaptörvény a korábbi alkotmányos berendezkedést tulajdonképpen
érintetlenül hagyta. Látszólag a demokrácia-deficit, a médiaszabadság
körül folytak a viták, de valóban bosszúhadjáratot indítottak
el hazánkkal szemben. Emlékeztetett, hogy az Alaptörvényben új
elem volt a preambulum – a nemzeti hitvallás –és néhány
fejezet, amely megfogalmazta azokat az értékeket, amelyek alapján
a törvényalkotók szerint a közösség életét szervezni kell.
Ezekben a fejezetekben olyan a hazai, és nemzetközi baloldal
szerint botrányos dolgok szerepeltek, mint a Himnusz első sora
– Isten nevével kezdődik az Alaptörvényünk–, a kereszténység,
mint erkölcsi, kulturális talapzat, illetve az, hogy a házasságot
egy férfi és egy nő kapcsolataként határozzák meg. A vitákat
a kormány nem is értette először, mert azt gondolta, hogy az
országgyűlés szuverén joga meghatározni azt, hogy miként képzeli
el a magyar közösség értékrendjét. „A migránsválság
kibontakozása után tudtuk meg igazán, hogy nem csak Magyarországról
van szó” – szögezte le Kövér László. „Geopolitikai küzdelmek
törésvonalába kerültünk, amelyben Európa sorra adja fel korábbi
elveit. Európa csak addig létezik, ameddig a kultúrája él”
– folytatta előadásában az Országgyűlés elnöke. 2000.
decemberében a Nizzai Szerződés létrehozza az EU önálló védelempolitikai
döntéshozó strukturáit, így a Politikai és Biztonságpolitikai
Bizottságot és az Unió Katonai Bizottságát. A vitát az generálta,
hogyan lehet az önálló európai védelmi rendszert a NATO-val
összehangolni, hiszen nem mindegyik uniós ország tagja a
NATO-nak. Ez a védelmi rendszer megbukott. A házelnök ódzkodik
az összeesküvés elméletektől, de azt kihangsúlyozta, hogy az
USA-ból induló pénzügyi válság nem is Amerikát, hanem Európát
sújtotta. S hozzátette: az Ukrajnában zajló harcokba egyedül
az európaiak nem tudtak/tudnak beleszólni. A migrációs-válság
is mások által végrehajtott katonai beavatkozások következménye.
Hangoztatta, most félúton van a kormány, ugrás közben, amikor
megállni és visszafordulni sem lehet, meg kell próbálni átjutni
a túlsó partra. Kijelentette, a következő két év sorsdöntő
lesz, a kérdés pedig az, hogy konszolidálni tudják-e, amit
eddig építettek, hogy az emberek azt érezzék 2018-ban, az ország
működik, a helyzet javul. Szerinte az oktatásügy
„csatateret” jelent azok számára, akik a kormány megbuktatására
törekednek. Kiemelte, hogy ebben a pillanatban még a visegrádi
országok közül is a magyarok és a lengyelek az egyetlenek,
akik ki merik mondani, hogy Európa nem egy politikai intézményrendszer,
nem egy közös piac, egy közös gazdasági vállalkozás. Hiszen
úgy látszik, hogy a nemzetállamok szuveneritását akarják eltörölni.
„Ha nem léteznek nemzetállamok, nincs értelmük a választásoknak
sem, mert a győztesek képtelenek nemzetpolitika mentén törvényeket
alkotni” – mondta a házelnök, aki felidézte, hogy az Európai
Unióban az egy nőre jutó gyermekek száma 1,5 – ez
statisztikai adat – , s mindössze négy olyan tagállam van,
amely az átlagot meghaladja. Ennek oka, hogy ott egyre több a
migráns. Magyarországon a polgári kormány családpolitikája révén
a 2012-es 1,24-es mélypontról tornáztuk fel ezt az adatot –
mondta –, s hogy a népesség 2060-ra ne csökkenjen nyolcmillió
alá, további születésszám bővülés szükséges.
Lezsák
Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke
egy benne tündöklő pillanatra hívta fel a figyelmet. Erre a
pillanatra nem tudatosan készült, mert a ’70-es, ’80-as években
nem is gondolt arra, hogy egyszer megszületik az Alaptörvény.
Az ezt megelőző évek küzdelmesek voltak, és a jövőben is várnak
a polgári oldalra megpróbáltatások. A lakiteleki sátor résztvevői
sejtették, hogy merre visz az út, de azt nem, hogy ennek az útnak
milyen állomásai lesznek. Amikor kétharmaddal megnyerte a választást
a Fidesz-KDNP, akkor tudatosult benne, hogy megérte a sok küzdelem.
Olyan Alaptörvényt alkottak, amiben benne van a múltunk, és a
múltunk is – tette hozzá Lezsák Sándor. 2011. április 18-án
szavazták meg az Alaptörvényt, de a parlamenti „igenben”
ott van sok-sok százezer polgár „igenje” is. Lezsák
felidézte, hogy a szocialisták nem vettek részt a szavazáson,
hanem a Szikra Moziban „részországgyűlést tartottak”. Az
Iszkra (magyarul: Szikra) egy orosz politikai újság volt, melyet
Lenin alapított 1900-ban az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt
hivatalos lapjaként. Ezért sem lehetett véletlen, hogy a
baloldal ott tartotta rendezvényét. El is hangzott ott, hogy a
szikrából lesz a láng, és készülődtek a kormány megbuktatására
– sikertelenül. Azért lett ennek az előadásnak a témája az
Alaptörvény, mert ha arról beszélünk, akkor mindenről szólunk.
Minden gondolatunk az Alaptörvényhez kötődik, mert abból születik
meg az új Magyarország – szögezte le az Országgyűlés alelnöke.
Dr.
Horváth Béla a Kölcsey Kör
vezetője megemlítette, hogy a mostani a 43. rendezvényük.
2008. áprilisában indult a Nemzeti Fórum Kölcsey Körének
rendezvénysorozata, és az eddigi meghívókból kiderül, hogy
milyen neves közéleti személyiségek voltak eddig vendégeik:
politikusok, miniszterek, államtitkárok, egyházfők, püspökök,
a kulturális élet képviselői, és ez az első alkalom, amikor
magyar közjogi méltóság, az országgyűlés elnöke előadást
tartott. „A Nemzeti Fórum a Fidesz szövetségese. Körünket
Lezsák Sándor elnök úr alapította meg, hogy Budapesten legyen
a Lakiteleki Főiskola budapesti kihelyezett karja” –
fogalmazott Horváth Béla, s hozzátette, Lakitelek szellemében
tevékenykedtek az elmúlt nyolc évben.
Medveczky Attila
|
