vissza a főoldalra

 2016.05.07. 

Nekünk nem kell júdáspénz

A magyarok anyagilag kiszolgáltatottak és félnek

A helyhatósági választásokon dől el, hogy az erdélyi magyarság tud-e új lapot kezdeni, tiszta lappal tudunk-e változtatni az eddigi huszonöt év egy helyben topogásán, illetve a mindent elárasztó korrupción. Erősebb, hitelesebb, tisztább és hatékonyabb magyar képviselet megteremtésén dolgozunk – fogalmazott az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke. Szilágyi Zsolt elmondta, hogy a helyi választásokon a rezsicsökkentést is célul tűzték ki. „Ha Bukarestben és Magyarországon lehet, Erdélyben is lehet.”

 Júniusban önkormányzati választásokat tartanak Romániában, melyen Erdély-szerte megméretteti magát az Erdélyi Magyar Néppárt. Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt több helyen is összefogott, így mekkora eséllyel indul el az EMNP a választásoknak?

 –Az Erdélyi Magyar Néppárt négy éve alakult, pontosan azért, mert az autonómiának, az erdélyi gondolatnak és a korrupciómentes politikának hiteles képviseletet kellett adni az erdélyi politikában. Az erdélyi és a magyar érdeket tisztán fel kellett mutatni 25 évvel a rendszerváltozás után. Habár nem lehet egyik évről a másikra megváltoztatni az eddig kialakult egypártrendszert, jelenlétünk fontosabb az erdélyi politikában, mint az első látásra tűnik. Az MPP valóban együtt indul az RMDSZ-szel, de ez nem az összefogásról, hanem sokkal inkább a júdáspénz elfogadásáról szól.

 Mekkora problémát jelent, hogy nemrég Portik Vilmos, a párt Maros megyei szervezetének alelnöke mondott le tisztségeiről, és közölte, hogy nem vállal önkormányzati jelöltséget, majd Jakab István, a párt marosvásárhelyi szervezetének elnöke jelentette be lemondását és a pártból való kilépését?

 –Nyomás alatt élünk. Vannak, akik ezt nem bírják. Sajnálom, hogy megfutomadtak és nem vállalják a munkát. Megnyilatkozásaik alapján világos, hogy már csak rombolni akarnak. Nem csodálkoznék, ha a háttérben más is lenne. Ez előbb vagy utóbb ki fog derülni. Sokan azt sejtik rövidesen valamilyen RMDSZ- közeli jól fizető helyen bukkannak fel. Hogy a magyarországi olvasók jobban értsék: annak idején, a ’90-es évek elején a Fideszből is elmentek néhányan és az SZDSZ-ben politizáltak tovább. Szörnyű dolgokat mondtak ők is egykori pártjukról. A Fidesz ettől nemhogy gyengébb, hanem erősebb lett, a tagság sokkal inkább összetartóbbá vált. Azokat az alantas támadásokat, amiket megfogalmaznak, el kell viseljük. Építkezni, dolgozni kell, akkor is, ha egykori kollégáink mindenképpen rombolni akarnak.

 Maros megye a Néppárt erős bázisa volt?

 –Sajnos nem. Lehetett volna sokkal erősebb, ha becsületesen dolgoznak azok, akik most bennünket támadnak. Maga Portik vallotta be néhány héttel ezelőtt, hogy a megyével egyáltalán nem foglalkozott. Karakán dolog lett volna, ha ezért bocsánatot kér kollégáitól. De sajnos nem ezt teszik, sem ő, sem társai. Joggal kérdezhetjük tehát: vajon kinek az érdeke, hogy rombolja az egyetlen erdélyi autonomista pártot? Azt hiszem, hogy róla és Jakab Istvánról is súlyos dolgok fognak rövidesen kiderülni.

 Mi állhat a lemondások hátterében?

 –Sem a Portik, sem a Jakab lemondása nem logikus politikai cselekedet. Ők is tudják, hogy a tét az, lesz-e Marosvásárhelynek magyar polgármestere. Portik a mi támogatásunkkal az előválasztáson közel 30%-ot szerzett. Azáltal, hogy lelépett, nem csak pártját, de a marosvásárhelyi magyarokat is cserbenhagyta. Többen azt mondják: valószínűleg feladatot teljesít. Egy biztos, távozása nem segíti a magyarok mozgósítását. Pont ellenkezőleg. Vajon, kinek érdeke ez? Mi viszont továbbra is tartjuk magunkat adott szavunkhoz: támogatjuk a magyar-magyar előválasztások győztesét, Soós Zoltánt, és nem indítunk ellene senkit.

 A közelmúltban azt nyilatkozta: „arra vállalkoztunk, hogy az általunk képviselt célokat megjelenítjük”. Melyek ezek a célok?

 –Autonómia, federalizmus, a magyar és az erdélyi érdek képviselete, korrupciómentes közélet. A helyi választásokon a rezsicsökkentést is célul tűzzük ki. Ha Bukarestben és Magyarországon lehet, Erdélyben is lehet.

 Az induláshoz aláírásokat kell összegyűjteniük. Mit mutatnak az eddigi adatok, meglesznek a szükséges számú támogatások?

 –A jelenlegi állás szerint közel kétszáz településen indulunk és közel száz polgármesterjelöltünk lesz. Nem állunk rosszul, de tudom azt, hogy sokan azt várták és várják tőlünk, hogy, ha lehet, azonnal váltsuk meg az erdélyi politikát. Ez nem megy azért annyira könnyen; a magyarok anyagilag kiszolgáltatottak és félnek. AZ RMDSZ pedig nagy mestere a megfélemlítések eszközeinek, a zsákmányrendszer eredményes felhasználásának. És persze ezt Bukarest is támogatja. Nekik pont egy olyan magyar partner kell, amelyik az igazán lényeges kérdésekről nem beszél. Jelenlétünk az erdélyi politikai színtéren tehát pont azt jelenti: van esélye a magyar érdeket és az erdélyi regionális érdeket megjeleníteni, még úgy is, hogy nem akarunk a nemzetállami szerkezetbe beépülni és engedmény morzsákért mindenáron kormányra kerülni, nem akarunk a zsákmányrendszer haszonélvezői lenni.

 Felvidéken, az országgyűlési választások után felvetődött, hogy össze kellett volna fogni az MKP-nak a Most-Híddal. Kárpátalján pedig összefogott a két magyar politikai szervezet. Erdélyben ez az összefogás elképzelhetetlen? Hiszen a román pártok örülhetnek a magyarság megosztottságának.

 –Nagyon jogos a kérdés. Tavaly megkerestük az RMDSZ vezetőségét és azt ajánlottuk: Székelyföldön legyen politikai verseny, de Erdély más vidékein, ahol a magyarok szórványban vagy erős számbeli kisebbségben élnek, ott fogjunk össze, induljunk koalícióban. Az RMDSZ minden javaslatunkat visszautasította. Mondjuk ki őszintén: mi abban gondolkodunk, hogy több magyar jusson be, ők pedig abban, hogy csak a pártkatonáik jussanak mandátumhoz. Fontosabb nekik a pártérdek, mint az erdélyi magyarok érdeke. Ugyanezt tették 2014-ben, amikoris az európai parlamenti választások alkalmával visszautasították az összefogást. Az eredmény az lett, hogy az erdélyi magyarok elveszítettek egy itthon megválasztott képviselői helyet. 2007-ben és 2009-ben is 3 erdélyi magyart tudtunk megválasztani, 2014-ben az RMDSZ miatt csak kettőt. Még szerencse, hogy a FIDESZ-KDNP nemzeti listáján Tőkés László is mandátumot szerzett, így az anyaország megmentette a helyzetet és így mégiscsak van három erdélyi magyar az EP-ben. Lehetne viszont egy magyarral több, ha Kelemen Hunor RMDSZ -elnök belátná, hogy a magyar érdek ilyen esetben fontosabb, mint a pártérdek.

 A szórványban is külön jelöltet indítanak?

 –Sok helyen, ahol két magyar jelölt indulása veszélyeztetné a képviselet megtartását, nem indítunk listát. A politikai vesrsenytárs felelőtlensége nem jogosít fel bennünket arra, hogy mi is felelőtlenek legyünk.

 Nem tartanak attól, hogyha kevés magyar képviselő és polgármester lesz június után, akkor önöket kiáltják ki bűnbaknak?

 –Bármi lesz az eredmény az RMDSZ ezt fogja tenni. Saját sikertelenségükért bennünket fognak okolni. És ehhez komoly bukaresti támogatást kapnak. A helyhatósági választásokon dől el, hogy az erdélyi magyarság tud-e új lapot kezdeni, tiszta lappal tudunk-e változtatni az eddigi huszonöt év egy helyben topogásán, illetve a mindent elárasztó korrupción. Erősebb, hitelesebb, tisztább és hatékonyabb magyar képviselet megteremtésén dolgozunk

 Milyen előnyt jelent, hogy április elején az autonomisták és regionalisták európai pártjába fogadták az EMNP-t?

 –Az Európai Szabad Szövetség tagjai lettünk, ez az egyetlen európai párt, amely az önrendelkezést tekinti elsőrangú értéknek. Fontos felmutatni, hogy európai partnereink vannak, amit mi képviselünk az egy teljesen normális, létező, más európai tagállamban is érvényesíthető törekvés. A helyhatósági választásokon azonban elsősorban nem a sikeres külpolitikánkat fogják értékelni a választók. A reményt akarjuk felmutatni nekik, hogy Erdélyben magyarnak lenni jó és ez nem csak egy politikai, hanem erkölcsi kérdés is. Ezt vállalnunk kell. Bármennyire is elbánt velünk a történelem, nem adjuk fel. Most különösképpen nem, amikor nem csak a magyar-magyar szolidaritásra, de a közép-kelet európai nemzetek és országok közötti együttműködésre is nagyon szükség van. A migráció kérdése ugyanis nem csak a magyarokat hozza össze, de megváltozhat a magyar-román és a magyar-szlovák viszony is. Ez pedig új történelmi távlatokat nyit meg. A helyhatósági választások sikere, remélem, ennek lesz az erdélyi megalapozása.

Medveczky Attila