|
 2016.05.07.
Ülésezett az MNT: Napirenden intézményeink
tevékenysége
A Magyar Nemzeti
Tanács április 27-ei ülésére számos intézmény képviselője
kapott meghívást, így személyesen számolhattak be a képviselőknek
a tavalyi év munkájáról, illetve vázolták fel a további
terveket. Az ellenzék hevesen érvelt a sajtó elfogultsága és
egyoldalúsága ellen, szerintük eluralkodott a cenzúra és pártmédiává
silányultak a legnagyobb közpénzből működtetett intézmények.
Az ülés elején Hajnal Jenő, az MNT elnöke a tanács nevében
gratulált Tari István József Attila díjához, amelyet
kiemelkedő irodalmi tevékenységéért vehetett át a vajdasági
költő, a nemzeti tanács képviselője a márciusi díjátadón.
Kemény munka
jellemezte az Európa Kollégium első öt hónapját kemény,
megtörtént a diákok beköltöztetése, megkezdődött a kollégiumi
munka, valamint megszervezték a közösségi és szakmai
programokat. Az igazgatónő ismertette a zárszámadást és pénzügyi
terv megvalósítását, kiemelve a kollégium működtetésének
két fő forrását: a saját és a külföldi bevételeket,
amelynek köszönhetően több mint 26 millió dinárból gazdálkodtak,
aminek 68 százalékát költötték el, így 8 millió a következő
évre került át.
Elfogadták a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet
munkajelentését és zárszámadását. Mivel az igazgatónő
gyermeket vár, ezért Varga Tamást nevezték ki az intézmény
megbízott igazgatói posztjára. Gondi Martina, az intézmény
eddigi igazgatója elmondta, körülbelül 75 ezer oldalnyi
anyagot sikerült egy év alatt digitalizálni, idén pedig beköltözhetnek
a zentai laktanya épületébe, a legnagyobb eredmény azonban a
helyi értéktárak projektsorozat útjára indítása volt. Gondi
Martina, egyben felkérte a vajdasági magyar civil szervezeteket,
hogy csatlakozzanak ehhez az értéktárhoz.
A Forum Könyvkiadó
Intézet 2015-ben 28 könyvet jelentetett meg, újraindította a képzőművészeti
sorozatát, különösen fontos kiadványként említette Virág Gábor
igazgató az Élettől az életig a holokauszton át című könyvet.
A Híd irodalmi folyóiratnak tavaly 12 száma, a Létünknek
pedig 4 száma jelent meg.
Ökrész Rozália, a Magyar Szó igazgatónője hangsúlyozta,
hogy a médiastratégia megszületésénél még 60 millió dináros,
egyre halmozódó veszteségek jellemezték a napilap kiadását,
mára viszont pénzügyi egyensúlyba került a Magyar Szó,
rendezte a kölcsönöket, a bevétel növekedésére törekedett,
így 3,3 millió dináros nyereséggel zárták a tavalyi gazdasági
évet, amelyet a cég további működésére fordítanak majd.
Javítottak a piaci helyzetükön is, hiszen 16 millió dinár külső
bevételt valósítottak meg - számolt be a napilap igazgatónője
a tanácsnak, kiemelve a Szórványlétben elnevezésű
riportsorozatot, amelynek eredményeként idén március 15-ére
egy kötettel léphettek az olvasók elé. A Magyar Szó eladási
mutatói enyhe esést mutatnak, viszont a vajdasági magyar online
térben ők a leglátogatottabb és a legolvasottabb médium -
mondja Ökrész Rozália.
Joó-Horti Lívia, a Magyar Mozgalom tagja szerint gyűlöletittas,
méltatlan lejárató cikkek tömege jelent meg a legutóbbi választásokat
megelőzően a Magyar Szó hasábjain. A Magyar Mozgalomról
pedig, amely a választópolgárok egyharmadának támogatottságát
élvezi, szinte egyáltalán nem írt a lap. A képviselő asszony
két lapszám részletes elemzésével bizonyította a legnagyobb
magyar párt egyoldalú szerepeltetését az újságban. Szerinte
a közpénzekből fenntartott közmédium teljesen lejáratta magát,
valamint követelte a főszerkesztő Varjú Márta azonnali hatállyal
történő leváltását. Hozzátéve: a választási eredmények
tükrében a mostani összetételű Magyar Nemzeti Tanács is
elveszítette a legitimitását, lévén, hogy a vajdasági magyar
választópolgárok már nem ezt támogatják.
Tari István (VMDK) szerint a Magyar Szó pártlappá vált.
Továbbá az alkotó értelmiség szinte egyáltalán nem kap
helyet a napilapban, az online kiadásban pedig még a Kilátó
sem jelenik meg. Az ellenzéki politikus továbbá a cenzúra
jelenléte és a feketelisták miatt is elmarasztalta a lap
jelenlegi szerkesztőit.
Zsoldos Ferenc (MM) csatlakozott az előtte szólókhoz,
kijelentette: a 21. században semmi értelme a cenzúrának,
mivel az információ csapját amúgy sem lehet elzárni, a
kommunikációs forradalom következtében az emberek hozzájutnak
a számukra fontos információkhoz, ezzel az egysíkúsággal
pedig a Magyar Szó saját magát ássa el - tette hozzá a képviselő.
Zsoldos ismét az egység és sokszínűség mellett érvelt, meglátása
szerint egy kisebbségi közösség akkor maradhat fenn, ha minél
többen kapnak teret véleményük megjelenítésére. Zsoldos történelmi
felelősségükre emlékeztette a képviselőket, kijelentve: egy
egységes magyar világot kell építeni, ahol nem csak egy-két
ember, de sokan szereplőkké válhatnak a történetben.
Dudás Károly (MÖ) a Hét Napot állította ellenpéldának,
ami szerinte ugyanúgy egysíkúság, csak a másik oldalt támogatja.
Szavai szerint az ellenzéki képviselők úgy beszélnek, mintha
a Magyar Szó csak a politikából állna, pedig az csak egy
kisebb hányada a lap tartalmának. Dudás szerint ő is
feketelistán van a Magyar Szóban, de számára ez nem annyira
fontos, szerinte a magánigazság nem annyira fontos, mint a közösségi
igazság, és a tömegtájékoztatási eszközök ezeket a közösségi
igazságokat igyekeznek körüljárni. Mivel az ellenzék csak a
magánigazságban hisz, ezért nem fognak a jövőben sem tudni
együttműködni.
A Hét Nap Lapkiadó
Kft. igazgatónője, László Edit is jelentést tett a tanácsnak
a tavalyi tervek megvalósulásáról. Szavai szerint állandó
kihívást jelentett a nyomtatott példányszám megtartása és a
nyomtatott illetve az internetes kiadvány közötti egyensúly
fenntartása. A létszámstop miatt túlterheltek az újságírók
- mondta. A tervezett szakmai tevékenységek is elmaradtak
‒ tette hozzá, a tervezett 41,5 millió dinár helyett 5,5
millióval kevesebből gazdálkodtak, de így is sikerült veszteségek
nélkül zárni az évet - összegezte a hetilap igazgatója.
Kecskés Endre (MÖ) szerint az újságokról szóló beszámolók
igazi sikertörténetek, hiszen 60 milliós mínuszból sikerült
pluszba visszahozni a Magyar Szót. A képviselő szerint az egyik
lap jobbra a másik balra gravitál, a tények tükrében
elmondható, hogy nagyon nehéz olyan sajtóterméket létrehozni,
amit az emberek olvasnak és elfogadnak. Ezért arról kellene
beszélni, hogy mennyire fontos, hogy egyáltalán van olyan
nyomtatott sajtó, amire az emberek pénzt fordítanak, vagy, hogy
nem voltak sorozatos elbocsátások. Mindez már nagy siker, erre
kellene koncentrálni, nem pedig a napi politikára ‒ mondta
Kecskés Endre.
Virág Klára (MÖ) gratulált a Magyar Szónak és a Hét
Napnak, hogy újságíróik eljutnak a szórványba és tájékoztatják
az olvasót arról, hogy ott is élnek kulturális életet a
magyarok.
Munka és pénzügyi jelentését prezentálta a Pannon RTV
igazgatója is. Bodzsoni István kijelentette: a Pannonia Alapítvány
minden vállalását teljesítette. Jelentősen bővítették a tv
és a rádió műsorkínálatát. November elején átvették a
Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének adását és munkatársainak
egy részét, az adás szép hallgatottságnak örvend ‒
emelte ki. Bodzsoni kiemelte, hogy először sikerült stabilizálni
a pénzügyi helyzetet és először történt meg, hogy
decemberben, januárban és februárban is zavartalanul tudták
teljesíteni pénzügyi kötelezettségeiket. ”A migránsválság
meghatározó momentum volt, a Pannon tv napi szinten beszámolt
az eseményekről, a magyar közszolgálati média is átvette
anyagait, de a BBC és az Al Jazeera is hozzájuk fordult tudósításért.
A napokban megindul a 24 órás földfelszíni sugárzás,
emellett ajánlatot kaptak a DIGI TV-től, így hamarosan akár Dél-Bánátban
is megjelenhet a Pannon" ‒ emelte ki Bodzsoni István.
Zsoldos Ferenc (MM) elismerte, hogy az igazgató rengeteget
tett annak érdekében, hogy fenntartsa és fejlessze a Pannon
RTV-t, viszont úgy látja, hogy a korábbi objektivitás sérült
az elmúlt időszakban, illetve felhívta a figyelmet arra is,
hogy rendezni kell a jogi kérdéseket, mivel az igazgatóbizottság
mandátuma lejárt, ezért a most következő igazgatóválasztás
sem vihető végbe, de a Szabadkai Magyar Rádió jogi státusa is
rendezetlen.
A tanács elfogadta a Mozaik Alapítvány pénzügyi és
munkatervét is. Németh Ernő, az MNT tájékoztatásért felelős
tagja kijelentette, hogy el van hanyagolva a Mozaik Televízió,
szerinte több támogatást és figyelmet kellene szentelni rá.
Ezt követően több művelődési és oktatási intézmény
tavalyi évi beszámolóját is elfogadta a Magyar Nemzeti Tanács,
pozitívan döntöttek a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási
Központ, a Zentai Történelmi Levéltár, és a magyarkanizsai
Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény beszámolóiról is.
A Cnesában csökkent a látogatók száma, valamint a dolgozói létszám
is, szerkezeti változások történtek, viszont megvalósulhat a
sok év óta várt felújítás az épület faszerkezetén ‒
hangzott el.
Vukosavljev Iván, a Zentai Magyar Kamaraszínház vezetője
és Urbán András, a KDSZ igazgatója is beszámolt a színházak
tavalyi pénzügyi és munkatervéről, amelyeket szintén
megszavazott a tanács. Ha nem lenne a Bethlen Gábor Alap támogatása,
nagyon nehezen tudna működni a Kosztolányi Dezső Színház,
mivel a városi támogatás folyamatosan csökken, a racionalizáció
pedig tovább nehezíti a munkát - emelte ki a KDSZ igazgatója.
A magyarkanizsai József Attila Könyvtár rendkívüli évet
zárt ‒ hangzott el az ülésen ‒, hiszen több mint
2000 könyvvel sikerült bővíteni az állományt, több mint
4000 új könyvet sikerült vásárolni a topolyai Juhász Erzsébet
Könyvtár és fiókintézete számára is ‒ számoltak be
az intézmények vezetői.
Fejsztámer Róbert, a Szekeres László Alapítvány kuratóriumának
elnöke kiemelte, hogy megduplázódott az a keret, amelyet a kisösszegű
támogatásokra biztosítanak, 40-ről 80 millió forintra tudtak
pályázni az alapítványnál. A budapesti jóváhagyást követően
mától elérhető a nyertes pályázatok listája a honlapon. A
Szekeres László Alapítvány tevékenységi köre továbbá bővült
a regionális fejlesztés lehetőségével is, így már nem csupán
a civil szféra támogatására, de térségi fejlesztésekre is
szakosodhatnak.
Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke
beszámolt azokról a megbeszélésekről, amelyeket a tartományi
titkárság közbenjárásával folytatnak az oktatásügyi
minisztériummal a Vajdaság autonóm tartománybeli középiskolák
tanulói létszámát és a megnyitandó szakokat illetően. 8 középiskola
tekintetében fogalmazott meg kérvényt az MNT, amelynek többségében
helyt hagyott a minisztérium is, így a szakok már az iskolák kérelmét
fogják tükrözni.
Az oktatásügyi napirendek kapcsán felszólalt Petkovics Márta,
az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja, kiemelve, hogy a
nemzeti tanács az oktatás terén számos újdonságot vezetett
be. Sikeresnek ítélte az Újvidéken megtartott tantermi felkészítő
tanfolyamokat. Az Európa Kollégiumban 61 tanuló jelent meg,
akik nyolc tantárgyból készülhettek a felvételi vizsgákra.
Emellett 70 középiskolás látogatott csoportosan Szabadkára,
akik megismerkedtek az építőmérnöki kar, a közgazdasági
kar, a tanítóképző és a műszaki kar kínálatával, Újvidékre
14 középiskolából utaztak diákok az MNT szervezésében, akik
az Újvidéki Egyetem 8 különböző karát látogatták meg. Továbbá
szülőértekezleteken ismertették az itthon tanulás hozadékait
az MNT tagjai. Sok programmal bővült az elmúlt néhány hónapban
az MNT munkája, mindennek később lesz majd hozadéka ‒
mutatott rá Petkovics Márta.
A tanács a kulturális és a köztájékoztatási pénzeszközök
elosztására vonatkozó javaslatokról döntött az ülés végén.
Az MNT a nyári szünet előtt várhatóan még kétszer ül
össze.
Basity Gréta
(vajma.info)
|
