vissza a főoldalra

 

 

 2016.05.07. 

A minőségrontás az élelmiszerhamisításhoz vezet

Az uniós agrártámogatási rendszer nem biztosít a termelők számára stabil jövedelmet

A klímaváltozás következményeit, az élelmezés-biztonság kérdéseit és az élelmiszerveszteséget nevezte a XXI. század legjelentősebb kihívásainak Nagy István földművelésügyi miniszterhelyettes a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) mezőgazdaságért felelős minisztereinek párizsi értekezletén. Miniszterhelyettes urat az élelmiszerbiztonságról, az élelmiszerpazarlásról, s a hazai mezőgazdasági rendszer fenntarthatóságáról kérdeztük.

 Milyen témák szerepeltek a tanácskozás napirendjén?

 –A viták célja a kormányzatok közös szakpolitikai prioritásainak előtérbe helyezése, ennek során a növekvő világnépesség élelmezésének, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás és a klímaváltozás kezelésének lehetőségeivel és kihívásaival való szembesítés volt. Ezekre a kihívásokra csak közös erőfeszítéssel, a szakpolitikák összehangolásával lehet hatékony választ találni. Ezért a fejlettség különböző fokán álló országoknak közös érdekük együttműködni az egészséges élelmiszert előállító, termelékeny és ellenállóképes globális mezőgazdasági termelésfejlesztése érdekében. Azonban az még a jövő kérdése, hogy a kormányok milyen mértékben és milyen gyorsan készek szakpolitikáikat azokhoz igazítani, amelyek a leginkább biztosítják e közös célok elérését.

 Mégis miként lehet hatékonyabban elősegíteni azt, hogy ellenállóképes globális élelmezési rendszer alakuljon ki?

 –Az ülésen a tagországok egyetértettek abban, hogy ehhez olyan integrált szakpolitikai válaszokra van szükség, amelyek egyidejűleg javítják a gazdálkodók termelékenységét, növelik versenyképességét, kiegyensúlyozottabbá teszik jövedelmüket, javítják a hazai és külföldi piacokhoz való hozzáférését, és elősegítik azt, hogy fenntarthatóbb módon gazdálkodjanak az erőforrásokkal. A fenti komplex célok elérése érdekében szükség van többek között a termelőeszközökbe és az infrastruktúrába való beruházásra, az oktatás fejlesztésére, az innováció és annak gyakorlatban való hasznosulásának támogatására, hatékony struktúrapolitikára, valamint a kockázatkezelés, és jövedelem stabilizálását szolgáló intézkedések kibővítésére.

 Magyarország 20 éve tagja az OECD által képviselt értékközösségnek. A szervezet ajánlásainak figyelembe bevétele mennyiben járult hozzá hazánk mezőgazdaságának eredményeihez?

 –A rendszerváltozást követően az OECD volt az első nemzetközi szervezet, amely befogadta hazánkat a fejlett nyugati országok családjába. Magyarország az OECD tagjaként részese lehet a globális gazdaságpolitikai egyeztetési fórumoknak. Az OECD az EU-n kívüli fejlett világgazdasági szereplőkkel való gazdaságpolitikai párbeszédünk és együttműködésünk kitüntetett színtere, de egyszerre terepe a keleti és déli nyitásnak is. Az elmúlt években – az OECD ajánlásait is figyelembe véve – sikerült a magyar gazdaságot kiegyensúlyozott növekedési pályára állítani.

 Miniszterhelyettes úr felszólalásában említette az élelmiszerveszteségeket, az élelmiszerhulladékokat. Hazánkban mekkora mennyiségben keletkezik élelmiszerhulladék, és mi lesz annak a sorsa?

 –A nem megfelelő agrotechnológia és betakarítási gyakorlat, a helytelen tárolás, a kevésbé hatékony feldolgozás, vagy a szigorú eladási határidők miatt a világban egyre több élelmiszerhulladék keletkezik. Magyarországon becslések szerint évente 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki, amelyből mindössze 2000 tonna kerül ismét élelmiszerként a rászorulók asztalára. Az élelmiszerpazarlásból és veszteségből eredő kár több mint 1 millió tonnára becsülhető hazánkban. A lakossági élelmiszerhulladék értéke a becslések szerint elérheti a 200 milliárd forintot. Ezek a számadatok önmagukért beszélnek. A Földművelésügyi Minisztérium közgazdaságilag, környezetvédelmileg és erkölcsileg is kulcsfontosságúnak tartja a problémát. A szaktárca és az Élelmiszerbank Egyesület ezért létre hozta az Élelmiszer Érték Fórumot az élelmiszerpazarlás és -veszteség csökkentésére. A Fórum létrehozásának és működtetésének fő célja a magyarországi élelmiszerhulladék jelentős csökkentése.

 Miként érhető el igazi eredmény az élelmezésbiztonságban?

 –Áttörő eredményt az élelmezésbiztonságban, amint már említettem csak akkor tudunk elérni, ha megfelelő hangsúlyt fektetünk a tudásalapú fejlesztésre, az innovációk gyakorlati hasznosulására. Az élelmezés-biztonság fontos feltétele a mezőgazdasági termelők kiszámítható, stabil jövedelemhez jutása is.

 Fontos, hogy az emberek biztonságos, tápláló és megfizethető élelmiszerekhez jussanak hozzá. De mégis milyen módon tudják megkülönböztetni a vásárlók a biztonságos és az egészségre káros élelmiszereket?

 –Egyértelműen kijelenthető, hogy Magyarországon a legálisan forgalomba kerülő élelmiszerek biztonságos élelmiszerek. Az egyes élelmiszer termékek esetében jogszabályi, élelmiszerkönyvi követelmények megalkotása során mindig előtérbe kerülnek a pontos minőségi előírások meghatározása. Az egyes gyártók által alkalmazott minőségrontás (értékes alapanyagok helyettesítése olcsóbb, kevésbé értékes alap- illetve adalékanyagokkal) felfogható hamisításnak is. Ezért elengedhetetlen, hogy a jogalkotó a minőségi terméket gyártani kívánó előállítókkal karöltve határozzon meg jól definiálható és mérhető termékparamétereket, amelyet a hatósági ellenőrzés objektíven képes minősíteni, és eljárni a nem megfelelő termék előállítójával, forgalmazójával szemben, ideértve a külföldről beözönlő áruk vizsgálatát is, amelyek feliratozását a magyar hagyományos élelmiszer és termékkategóriákhoz társítják. A NÉBIH az élelmiszerlánc-biztonsági célellenőrzéseken túl elindította a minőség – kedveltségi – biztonsági vizsgálatait is, melyekben kiemelt hangsúlyt helyezett az érzékszervi vizsgálatra, illetve a kedveltségi tesztre is. A biztonságos, jó minőségű és megfelelő élvezeti értékű élelmiszerek fogyasztása össztársadalmi érdekünk. E paraméterek ismeretében tud a fogyasztó helyesen dönteni arról, hogy mi kerüljön az asztalára. Ezek együttes és egyidejű vizsgálatára, azaz az élelmiszerek minőségi-biztonsági-kedveltségi vizsgálatára, valamint a vizsgálati eredmények fogyasztókkal és vállalkozókkal történő megosztására a Minisztérium és a NÉBIH kiemelt figyelmet fordít. Mindezeken túl azt is kiemelném, hogy az élelmiszereken kötelezően fel kell tüntetni azokat az információkat, amelyek alapján a fogyasztók egyértelműen el tudják dönteni, hogy az adott élelmiszer az igényeiknek és szükségleteiknek megfelelő-e.

 Miniszterhelyettes úr szerint nem megfelelő a jelenlegi uniós agrártámogatási rendszer. Min kéne változtatni, s a cél elérése érdekében tudunk –e szövetségeseket találni?

 –A jelenlegi agrártámogatási rendszer a jövedelemingadozást nem képes megfelelően kezelni, ezért új agrárpolitikai megközelítés szükséges. Magyarország felismerte, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kockázat-megelőzési és kockázatkezelési eszközök alkalmazására, ezért 2012 óta kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert működtet (a növénytermesztés időjárási és természeti kockázataira kiterjedő kárenyhítést és biztosítási díjtámogatást), mely a jövőben tovább bővül egy harmadik pillérrel, az állattenyésztők kockázatait, valamint a piaci kockázatokat (árat, árfolyamot, költséget) is kezelő mezőgazdasági jövedelemstabilizáló rendszerrel.

 Hogyan tudjuk megőrizni a hazai mezőgazdaság fenntarthatóságát?

 –Annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaság gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is fenntartható legyen, fontos az innováció, a modern környezetkímélő és hatékony technológiák és szervezési megoldások eljuttatása a termelőkhöz, a versenyképességet növelő beruházások támogatása, valamint a gazdálkodók jövedelmének stabil növekedése. Emellett szintén kiemelt szerepe van munkaerőigényes ágazatok fejlesztésének, a fiatal gazdák támogatásának, valamint a környezetkímélő gazdálkodói gyakorlatok nagyobb mértékű alkalmazásának. A kormány az elmúlt években több intézkedést is hozott ennek érdekében, többek között ennek megfelelően alakította át az agrártámogatásokat: bevezette a zöldítést, a termeléshez között támogatásokat és a fiatal gazdák támogatását, növelte a munkaerőigényes ágazatok nemzeti támogatását, elindította az új a vidékfejlesztési programot (agrár környezetgazdálkodási programot indított, beruházási támogatásokat hirdetett meg), valamint új integrált agrárkutatási rendszert, és innovációs programot hozott létre.

 Novemberben második alkalommal rendezik meg a Budapesti Víz Világtalálkozót. Mi ennek a rendezvények a lényege?

 –A kormány és Víz Világtanács együttműködésben, a magyar köztársasági elnök védnöksége mellett megvalósuló Budapesti Víz Világtalálkozó mottója „A víz összeköt”. Célja, hogy előmozdítsa a 2030-ig szóló ENSZ Fenntartható Fejlődés Keretrendszer és a Párizsi Klíma Megállapodás vízzel összefüggő fenntartható fejlődési célkitűzéseinek végrehajtását, hozzájáruljon a vízügyi együttműködést támogató intézményi reformok végrehajtásához, és gyakorlatias, megoldás-orientált megközelítéseket, innovatív és költséghatékony technológiákat és módszereket mutasson be.

 

Medveczky Attila