|
 2016.05.07.
Gyönyörű
stadionnal gazdagodott Szolnok
Aki nem fogja föl, hogy az egészség a legfontosabb az ember életében,
vagy buta, vagy nagyon rosszindulatú
Csaknem négy év
munka után április 9-én ünnepélyesen átadták az újjáépített
Tiszaligeti Stadiont Szolnokon, a megnyitón a miniszterelnök is
részt vett. Orbán Viktor a kormány nevében köszönetét
fejezte ki a szolnoki vállalkozóknak, akik „megtették, amit
megkövetelt a haza.” Szalay Ferenc,
Szolnok polgármestere kiemelte, hogy a sport presztízse jelentősen
csökkent, mikor a szocialista kormányok szinte a semmit sem költöttek
a sportlétesítmények fejlesztésére.
Egyedül döntött a szolnoki képviselőtestület a
stadion újjáépítéséről?
–A döntést közösen hoztunk a Szolnoki MÁV FC-vel,
hiszen társasági adó segítségével és az ehhez kapcsolódó
önerő biztosításával, illetve kiegészítő állami támogatással
tudtuk megépíteni a stadiont. Két és fél éve vetődött föl
az új stadion építésének ötlete, hiszen használhatatlanná
vált az akkori létesítmény. A lelátók állapota és a pálya
minősége is egyre romlott. A program a pályák építésével
kezdődött. 2009-ben építettünk először 105x66 méteres műfüves
pályát, mellé pedig egy palánkkal körbekerített, villanyvilágítással
ellátott futsalméretű műfüves pályát. Megépítettünk egy
új öltöző komplexumot, irodaépületet a városi sportcentrum
számára. A labdarugó klub is épített egy új klubépületet.
Ezután kezdtünk neki a stadion építésébe. De még előtte, a
2009-2010-es időszakban már történt egy stadionfejlesztés;
akkor jutott be az NBI-be a szolnoki labdarugó csapat, amihez már
egy lelátó-felújítást kellett véghezvinnünk, de ez nem volt
elegendő ahhoz, hogy megfelelő körülmények között
sportolhassanak, edzenek a játékosok.
Összesen mekkora forrásból tudták megvalósítani
az építkezést?
– A komplex stadionfejlesztési program összköltsége
több mint 2 milliárd forint volt, amelyből a stadion építése
1,2 milliárd forintot tett ki. Ebből a klub, a Szolnoki MÁV Utánpótlás
FC Kft. mintegy 600 millió forintot teremtett elő, a többit a
tao-rendszerből - a társasági adóból befolyó forrásból -
biztosították, az állam pedig 400 millió forinttal támogatta
a beruházást a nemzeti stadionfejlesztési program keretében.
Emellett az önkormányzat 70 millió forintos parkoló-és járdaépítési
programmal járult hozzá a stadionépítéshez. 3500 nézőt
fogad be a megújult stadion, ahol egyéb rendezvényeket, szabadtéri
színdarabokat is szeretnénk tartani. Lényeges, hogy mindez nem
egy egyedülálló sportlétesítmény építés, hanem a
Tiszaliget fejlesztésének része. A Tiszaligetet, városunk tüdejét,
régóta fejlesztjük, s olyan programokat hoztunk ide, melyek a
szabadidő hasznos eltöltéséhez, a sportoláshoz járulnak hozzá.
A már említett két műfüves pálya mellé épült még két füves
pálya, 4 pályás fallabda csarnok, 11 teniszpálya, fedett
uszoda; felújítottuk a strandot, a körgáton futópályát létesítettünk,
s gyalogos-kerékpáros híddal kötöttük össze Tiszaligetet a
várossal. Naponta több száz ember mozdul meg, sportol, az említett
fejlesztéseknek köszönhetően Szolnokon. Nagyon sokan futnak,
kerékpároznak, és az országban egyedülálló: több mint 80
amatőr kispályás labdarugó csapat játszik rendszeresen a
tiszaligeti műfüves pályán bajnokságot. Tehát ezt a pályát
minden nap használják. Az volt a stratégiánk lényege, hogy
minél több ember számára biztosítsuk a rendszeres napi mozgás
lehetőségét. Elértük célunkat.
Ahányszor stadionépítésről hall az ellenzék, rögtön
felveti, hogy ezt az összeget a szegényekre és az egészségügyre
kéne költeni. Mi erről a véleménye?
–Számomra fölfoghatatlan, hogy miért nem lehet megérteni
azt: megfelelő színvonalú sportlétesítmények, edzők,
szakemberek nélkül nem lehet sportról beszélni. A sport presztízse
jelentősen csökkent, amikor a szocialista kormányok szinte a
semmit sem költöttek a sportlétesítmények fejlesztésére.
Amiről most beszélünk nem csak a stadionfejlesztésről szól,
hiszen az MLSZ több mint 600 labdarúgópályát épített a
kistelepüléseken, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége
több mint 400 tornatermet újított föl, több csarnokot épített.
A Magyar Vízilabda Szövetség uszodákat, a Magyar Jégkorong Szövetség
jégkorongcsarnokokat, s a Magyar Kézilabda Szövetség kézilabdacsarnokokat
létesített. Emellett számos lehetőséget nyújt a társadalmi
adó a gyerekek sportolásához. Edzőt lehet belőle fizetni,
uszodát lehet belőle finanszírozni, felszerelést lehet a
befolyt összegből vásárolni. Aki nem fogja föl, hogy az egészség
a legfontosabb az ember életében, vagy buta, vagy nagyon
rosszindulatú. A statisztikai mutatók is bizonyítják, bármilyen
művelt is egy ember, kevesebb életkort ér meg, mint aki egészséges.
Nagyon érdekes, hogy azt senki sem ellenzi, hogy a tehetséges művészpalántákat
felkarolja az állam, ingyen kapják a zeneeszközöket, ahogy azt
sem, hogy színházak, zeneközpontok jöjjenek létre. Viszont,
ha sportlétesítmény épül, azon már polemizálnak. Emlékszünk
Lendvai Ildikó felvetésére: miért nem lélegeztető gépeket vásárol
a kormány a sportba fektetett forrásokból. Aljas dolog az
embereket azzal felhergelni, hogy a kormány miért nem a kórházakra
áldoz. Holott csak Szolnokra 15 milliárd forint érkezett kórházfejlesztésre.
Ebből a pénzből teljes új kórházat építettünk. Erről
hallgat az ellenzék. Tehát a baloldal finoman szólva szándékosan
félrevezeti a lakosságot. Az ellenzők azt is elfelejtik, hogy a
sport nem csak egészségünk védelmét szolgálja, hanem közösségeket
is épít. Nagyon sok helyen nemzetet épít, a futball különösen.
Miniszterelnök úr bejelentette, hogy ha egy újabb műfüves
pályának helyet találnának a szolnokiak, és a kezdeményezés
mellé állnának, a kormány támogatná az elképzelést. Elképzelhető,
hogy nem áll le a sport -infrastruktúrafejlesztés Szolnokon?
–Nem áll meg a fejlesztés. A Széchenyi –lakótelepen
futball-osztály indul, s számára építünk labdarúgó pályát
megfelelő kiszolgáló létesítményekkel. Természetesen a
tornaterem építéssel sem állunk le.
Még márciusban elfogadták Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának
városmarketing és turisztikai stratégiáját, illetve a Szolnok
imázs stratégiát bemutató előterjesztést. Az előbbi lényege,
hogy a megyeszékhely még modernebb, még korszerűbb, még élhetőbb
és még vonzóbb város legyen. Mit szeretnének tenni annak érdekében,
hogy minél több turista keresse fel Szolnokot? Hiszen eddig még
nem volt a városnak városmarketing és turisztikai stratégiája.
–A városmarketing és turisztikai stratégia Szolnok
nevezetességeinek bel- és külföldi bemutatásának programját
tartalmazza. Városunk most érkezett el odáig, hogy
turistacsalogató látványosságokkal büszkélkedhessen. A közeljövőben
átadjuk a repülőmúzeumot, megépült a Tisza-part, a Városháza
pincéjében interaktív sörmúzeum épül, újjáépítjük a történelmi
városmagot, a művésztelepet. Rendezvényeink is elérték azt a
színvonalat, hogy a szolnokiakon kívül másoknak is szóljanak.
Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően Szolnok magáról
mutatott képe, azaz márkája formálódóban van, mindez kihasználandó
potenciált jelent a város számára. Ehhez természetesen szükséges
a tudatos imázsépítés további lépéseinek tervezése, végrehajtása.
|
