|
 2016.05.07.
Minden településen lesz bölcsődei ellátás
Akár tízezerrel is nőhet a férőhelyek száma
Jövőre indul
országszerte az új bölcsődei ellátási rendszer, amelynek
keretein belül a hagyományos bölcsődék mellett megjelenik a
mini-, családi és munkahelyi bölcsődei forma is- közölte Novák
Katalin államtitkár, aki emlékeztetett rá, hogy a kormány az
utóbbi öt évben 28 milliárd forintot fordított bölcsődei
fejlesztésre, tízezer férőhellyel bővült a bölcsődék
kihasználhatósága.
Melyek azok a feltételek, ami alapján az adott önkormányzatnak
bölcsődei ellátást kell biztosítania?
–A korábbi szabályozás szerint a település
lélekszáma volt az irányadó. Eddig csak a 10 ezer főnél népesebb
önkormányzatok számára volt kötelező a bölcsőde megszervezése.
Így sok olyan település van az országban, ahol van óvoda, élnek
kisgyermekes családok, de a kisgyerekek napközbeni elhelyezését
nehezen tudják megoldani. Ha nincs a közelben nagyszülő, nincs
családi segítség, bizony nem mindenki engedheti meg magának,
hogy gyerekfelügyeletre költsön. Az új szabályozás egyik
nagy értéke a rugalmasság lesz. A 2017. január 1-jétől hatályos
törvény alapján ugyanis minden olyan településen, ahol a 3 éven
aluli gyermekek száma meghaladja a 40 főt, vagy legalább öt
kisgyermek szülei jelzik ilyen igényüket, a települési önkormányzat
köteles lesz a bölcsődei ellátást megszervezni.
A 10 ezer fősnél kisebb települések önkormányzatai különböző
bölcsőde típusokból választhatnak, így hagyományos vagy
mini bölcsőde, illetve családi bölcsőde biztosításával, önállóan,
társulásban vagy ellátási szerződés útján is eleget
tehetnek kötelezettségüknek. A települési önkormányzatoknak
2018. december 31-éig kellő felkészülési időt biztosítva
kell eleget tenniük e kötelezettségüknek. .
Mi a mini bölcsőde és a családi bölcsőde közti
különbség?
–A
családi bölcsőde tulajdonképpen a családi napközi jogutódja,
azzal a különbséggel, hogy a jövőben kizárólag a három év
alatti gyermekek ellátására fókuszál. Itt legfeljebb 5
kisgyermek látható el és a személyi feltételek is egyszerűbbek,
hiszen egyetlen szolgáltatást nyújtó személy vagy
kisgyermeknevelő alkalmazása előírás. Feltétel egy tanfolyam
elvégzése is. Amennyiben 5 főnél több gyermeket lát el a
családi bölcsőde, további egy segítő személyt is alkalmazni
kell, a feltételekről azonban a fenntartó maga dönthet. A mini
bölcsőde egy új intézménytípus, mely a hagyományos bölcsődéhez
képest rugalmasabb, könnyített feltételekkel működik majd. A
mini bölcsődében – a családi bölcsődéhez hasonlóan –
legfeljebb 7 fő lehet csoportonként, itt azonban a gyermekek ellátáshoz
szükséges egy kisgyermeknevelő és egy bölcsődei dajka
alkalmazása is. Míg a családi bölcsődét jellemzően civil
fenntartó vagy vállalkozás működteti, addig a mini bölcsőde
inkább önkormányzati fenntartásban és intézményi formában
jön majd létre. A jelenleg bejegyzett családi napköziket a módosítás
annyiban érinti, hogy 2016. augusztus 31-éig kell a fenntartóknak
jelezniük, hogy 2017. január 1-jétől mely formában kívánnak
tovább működni (családi bölcsőde vagy napközbeni gyermekfelügyelet,
amennyiben három é feletti gyermekeket is ellátnak).
Milyen forrásból tudják megvalósítani
a bölcsődéket azok az önkormányzatok, ahol eddig ilyen intézmény
még nem működött?
–A
kormány célul tűzte ki, hogy 2018-ig a 3 éven aluli gyermekek
ellátását biztosító férőhelyek számát 60.000-re növeli
és ehhez jelentős fejlesztési forrásokat is rendel. A bölcsődei
ellátás és az óvodai ellátás fejlesztésére, kapacitásának
bővítésére, illetve a meglévő intézmények felújítására
a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP),
illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)
keretén belül van lehetőség 100 Mrd forintos keretösszeggel.
A TOP a vidéki Magyarországot támogatja, és az első pályázati
felhívások 2016. január 8-án már meg is jelentek, a VEKOP
felhívása – amely a közép-magyarországi régió fejlesztéseit
teszi lehetővé – pedig 2016. április 11-től nyílt meg.
A bölcsődék üzemeltetését, a dolgozók fizetését,
a gyermekek étkeztetését is az önkormányzatoknak kell állniuk?
–A bölcsődei ellátás biztosítására a működtető
önkormányzatok, illetve civil vagy egyházi szervezetek költségvetési
támogatást vehetnek igénybe. A támogatás a beíratott és ténylegesen
ellátásban részesülő gyermekek után jár. Egyes fenntartók
a gondozással járó költségekhez való hozzájárulásként a
szülőktől térítési díjat szednek, ám ezzel a lehetőséggel
a fenntartóknak kevesebb, mint a fele él, és az átlagos összeg
nem éri el a havi 5 ezer Ft-ot sem. Az étkezéshez a kormányzat
szintén biztosít finanszírozást. A jelenlegi támogatási
rendszernek köszönhetően a bölcsődés korú gyermekek túlnyomó
többsége ingyenesen étkezik. Az elmúlt években tendencia,
hogy egyre növekszik az állami finanszírozás aránya a
fenntartási, működtetési költségekhez képest, egyre kisebb
terhet kell vállalnia a fenntartónak. Célunk, hogy azok a családok,
ahol mindkét szülő dolgozna, a lehető legkedvezőbb feltételek
mellett tudják a kisgyermekek napközbeni felügyeletét
megoldani.
Van elég bölcsődei dolgozó a terv megvalósításához?
–A bölcsődei férőhelyek számának növekedése
természetesen a bölcsődei dolgozók számának növelését is
szükségessé teszi. A kisgyermeknevelői szakma egyre vonzóbb a
fiatalok számára. Ezért is, illetve az itt dolgozók elismerése
érdekében emeltük be a felsőfokú végzettségű
kisgyermeknevelőket idén januárban a pedagógus életpályába,
amelynek köszönhetően a bruttó bérük másfélszeresére
emelkedett. Már most látjuk, hogy jelentős mértékben megnőtt
a szakma iránti érdeklődés, mivel az előzetes felsőoktatási
tájékoztató alapján a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakra
idén az előző évekhez képest közel háromszoros volt a túljelentkezés.
Jelenleg a középfokú végzettségű kisgyermeknevelők bérrendezésén
dolgozunk.
A bölcsőde és óvodafejlesztésre csak az önkormányzatok
pályázhatnak?
–Nem. Az említett pályázati kiírások keretében
(TOP és VEKOP) az önkormányzatokon kívül civil és egyházi
szervezetek is.
Miért döntöttek úgy, hogy külön pályázat
vonatkozzon a közép-magyarországi térségre?
–Tekintettel
arra, hogy a bölcsőde és óvoda fejlesztési pályázatok az
Európai Unió társfinanszírozásában valósulnak meg, ezért
alkalmazkodniuk kell az egyes operatív programokra vonatkozó előírásokhoz.
A források lehívásához kapcsolódó programok elkészítésének
fő szabálya, hogy azokban gazdasági és infrastrukturális
fejlettség alapján szükséges megkülönböztetni a felhívások
földrajzi célterületeit. Magyarország alapvetően kétféle úgynevezett
tervezési régióból áll: ezek egyfelől a konvergencia régiók,
melyek fejlesztésére szorulnak, valamint a Közép-magyarországi
Régió, mely relatív gazdasági fejlettsége okán kevesebb,
bizonyos esetekben pedig semmilyen uniós forrásra sem jogosult;
ez magyarázza a két külön pályázati kiírást.
Jelenleg mennyi bölcsődei hely van az országban, s
milyen számot szeretnének elérni az uniós ciklus végére?
–A
KSH 2015. évi előzetes adatai alapján az engedélyezett férőhelyek
száma 39.587 volt, amely 2010-hez képest 22%-kal több, mely férőhelyszám
növekedés köszönhető a fejlesztéseknek. 2018-ig szeretnénk
elérni, hogy a 3 éven aluli gyermekek ellátását biztosító férőhelyek
száma elérje a 60.000-ret.
A munkahelyi bölcsődéket is támogatja a kormányzat?
–Igen, a munkahelyeken létrejövő napközbeni felügyeletet biztosító szolgáltatások
létrehozására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív
Program (GINOP) keretén belül lesz lehetőség mintegy 1 Mrd
forint keretösszegben, várhatóan az év második felében.
Medveczky Attila
|
