vissza a főoldalra

 

 

 2016.05.13. 

Berettyóújfalu az egészséges város

Csupán egy általános iskolában sztrájkoltak hatan

Az állam nem csak a feladatokat, hanem az azokkal járó terheket is átvette az önkormányzatoktól – közölte Berettyóújfalu polgármestere. Muraközi Istvánt a fejlesztésekről, a munkahelyteremtésről, az egészségturizmusról, a mezőgazdasági szakképzés beindításáról és a szociális szövetkezetek hasznosságáról kérdeztük.

 Mire pályázik a város a mostani uniós fejlesztési ciklusban?

 –Már két éve készülünk a 2014-2020-as fejlesztési ciklusra; az előző ciklus vége, és a mostaninak az eleje is annak a jegyében telt, hogy felmérjük, mi az, amire szükségünk van, amire reális lehetőségünk van, mi az, ami elkerülhetetlen, s mit szeretnénk megvalósítani. Így alakult ki egy olyan jól körülhatárolható pályázati igény, amely reményeink szerint az elkövetkezendő években teljes mértékben átalakítja a város képét és gazdasági szerkezetét. Két csoportba lehet sorolni a fejlesztéseket. Az elsőbe a klasszikus, önkormányzati fejlesztések tartoznak, melyek a lakosság közérzetét javítják. Az önkormányzati intézmények küllemére, költségvetésének csökkentésére, energiatakarékosságára, a 21. század követelményeknek megfelelő átépítésre vonatkoznak ezek a fejlesztések. A másikba azok a fejlesztések, beruházások tartoznak, melyektől konkrét gazdasági előnyöket remélünk. Szeretnénk olyan gazdasági környezetet teremteni, amelyben a helyi vállalkozások munkahelyeket tartanak meg, és teremtenek, ami kedvez a vállalkozások letelepítésének. Tehát munkahelyteremtésben, és a vállalkozásoktól bejövő adó növekedésében gondolkodunk. Az első körbe tartozik minden önkormányzat fenntartásában, tulajdonában lévő intézmény, s az út-és vízhálózat felújítása. Erre néhány konkrét példa: a legfontosabb 30 éves felnőtt háziorvosi rendelő teljes felújítása. Több ezer ember látogatja évente ezt a nagyon leromlott állagú épületet, s ennek a fejlesztése megvalósul. Az erre vonatkozó pályázat már elkészült. A Radnóti utcai óvodát teljes mértékben felújítjuk, pontosabban; újat építünk helyébe, s két másikat felújítunk. A polgármesteri hivatal és a sportcsarnok energetikai célú fejlesztése, átalakítása is szükséges. A legnagyobb volumenű, az úgynevezett zöld város fejlesztése, ami a városközpont rehabilitáció harmadik üteme. Tehát a zöldfelületek megújításáról, pótlásáról, fejlesztéséről, a közparkok, a liget felújításáról, és a közlekedési infrastruktúra, a városközpont felújításáról van szó. Szintén nagy összegű fejlesztés a város ivóvízhálózatának a megújítása, ami régóta várat magára. Térségünkben határérték feletti bór koncentráció jellemző, ezért az egyik kutat meg kellett szüntetni, most egy másik kútból látjuk el a szentmártoni városrészt; a több százmilliós uniós fejlesztéssel a város ivóvízhálózatának szinte a teljes vertikuma megújul. Emellett építünk és felújítunk még néhány kilométernyi kerékpárutat. Az előbbiek azok a fejlesztések, amelyek a város képét, és a lakosság komfortfokozatát javítják. A másik körbe azok a pályázatok tartoznak, amelyekkel gazdasági előnyökre tehetünk szert, illetve a vállalkozásokat tudjuk megfelelő helyzetbe hozni. Ennek egyik zászlóshajója az ipari parkok fejlesztése és építése. Jelenleg Berettyóújfaluban egy ipari park működik, amelynek a villamoshálózatának, úthálózatának, közművesítésének a fejlesztését végezzük el, de mivel itt már csak egyetlen üres telek van, ezért zöldmezős beruházás keretében közel négyhektáros ipari parkot építünk. Jól megközelíthető helyen, vállalkozói telkeket fogunk közművesítve kialakítani, ami által munkahelyek jönnek létre, és nőnek a város adóbevételei. Szintén lényeges a helyi gazdaság fejlesztése; a piacon fedett vásárcsarnok kerül kialakításra, szeretnénk, hogy az értékesítés 21. századi körülmények közt zajlana. A következő tervünkre még nincs pályázati kiírás, így valószínűleg a határon átnyúló ROHU program keretéből tudnák megvalósítani a Bihar Termálliget gyógyászati célú fejlesztését. Az öt évvel ezelőtt megvalósult strandfejlesztés mellé a mozgásszervi rehabilitációt, a gyógyvíz jótékony hatásait elősegítő gyógyászati fejlesztést végeznénk a Gróf Tisza István Kórház közreműködésével. Most is folynak ezek a kezelések, de a kórház alagsorában, de a fürdő területére szeretnénk kitelepíteni ezeket a szolgáltatásokat. Ezáltal fellendíthetjük a város egészségturizmusát, s egész évben egyenletes vendégforgalmat tudnánk biztosítani. A helyi turisztikai pályázatok általi fejlesztéseknek szintén gazdaságélénkítő hatása lehet. Az egyik pályázatunk az egy éve megvásárolt zsinagóga épületének a teljes rekonstrukciójára vonatkozik. 300 millió forintos pályázattal üzleti, konferencia, turisztikai, kulturális központot szeretnénk az épületben létesíteni. Mivel Berettyóújfaluban már nem működik hitközség, így ez nem egy szakrális, hanem üzleti célú átalakítás. Az egykori községházát is teljesen felújítjuk, amiben a 2014-ben Év Múzeuma címet elnyert Bihari Múzeum működik. Reményeink szerint a turisztikai, a gyógyászati fejlesztésekkel, és a Nagyváradot Berettyóújfaluval, illetve Berettyóújfalut Szeghalommal összekötő kerékpárút rekreációs hatásának köszönhetően növekszik az idegenforgalom. Hosszú távú célunk, ahogy korábbi pályázatunkban megfogalmaztuk, hogy Berettyóújfalu egészséges várossá váljon.

 Mindehhez rendelkeznek megfelelő önerővel?

 –A benyújtandó pályázatokhoz minimális, körülbelül 1%-os önerő szükséges, de a város idei költségvetését úgy fogadtuk el, hogy 50 millió forintos, kimondottan a pályázatok önerejét, hatástanulmányok elkészítését biztosító tartalékot képeztünk. Ezt az összeget az előző évek takarékos gazdálkodásának köszönhetően tudtuk elkülöníteni.

 Mi jellemzi az oktatási intézmények állapotát?

 –A 2007-2013-as ciklusban megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően az összes általános iskolai épületünk mintegy 1 milliárd forintos keretből, és az Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola épülete félmilliárd forintból megújult. Ebben a ciklusban az óvodák fejlesztésére kerül sor.

 Mit jelent a település számára, hogy tavaly újra elindulhatott a mezőgazdasági szakképzés?

 –A mezőgazdasági szakképzéssel Berettyóújfalu térségi központi szerepe újraértelmeződhet. A várost agrárjellegű települések övezik, ezért is jelentős a képzés újraindítása. Eddig Hajdúböszörményben volt csak ilyen jellegű képzés. A bihari halmozottan hátrányos helyzetű térségben élő fiataloknak a mezőgazdasági szakképzés kitörési pontot jelent, nem csak azért, mert a mezőgazdasági vállalkozások komoly gazdasági erőt képviselnek, hanem mert az önkormányzat is fejleszti a szociális szövetkezét. Nemrég vásároltunk vállalkozásra alkalmas ingatlant, ahol a saját magunk által megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozását, illetve tartósítását végzik. Tehát maga az önkormányzat is felvevő piaca a szakmát, munkát kereső fiataloknak.

 Maradjunk az oktatásnál; a város pedagógusai közül mennyien sztrájkoltak április 20-án?

 –A tankerület pedagógusai a kétségtelenül meglévő problémák ellenére is az oktatást választották. Csupán egy általános iskolában sztrájkoltak hatan. Ez a város három középiskolája, négy állami, és egy egyházi fenntartású iskolája, öt tagintézményből álló óvodája, és egy bölcsődéje tekintetében elenyésző szám.

 Mindkét nagyobb önkormányzati szövetség vezetője úgy véli, hogy az állam egyre több feladatot vesz át településektől, s ha ez így folytatódik, akkor a polgármester csak egy bábú marad. Mi erről a véleménye?  

–Nem osztom ezt az álláspontot. 2006 és 2010 között Berettyóújfalu alpolgármestere voltam, 2010-től pedig polgármestere vagyok, s így tudom, hogy az állam nem csak a feladatokat, hanem az azokkal járó terheket is átvette. Mit értünk azzal, hogy fenntartója, működtetője és tulajdonosa volt az önkormányzat annak a Gróf Tisza István Kórháznak, amely forráshiány miatt bedöntötte volna a város költségvetését? Hogy lehetett volna túlélni az oktatásban megjelenő alulfinanszírozást? Ezért volt olyan év, mikor több mint 400 millió forintos működési hiányunk volt. Idén viszont megközelíti a 100 millió forintot a tartalékunk. Átvettek feladatokat, de a kiegyensúlyozott költségvetés miatt az építkezésre fordíthatjuk energiánkat. A 2014-2020-as időszak fejlesztési feladatai jelentős mértékben lekötik erőinket, mert célunk a település optimális fejlesztése és üzemeltetése. Azt is tudni kell, hogy a közfoglalkoztatás jó megszervezésével kiépült helyi szociális szövetkezetben megtermelt zöldségből, gyümölcsből kiváló termékek állíthatók elő. Amennyiben a lakosság érdekében a helyi fejlesztéseket tűzi ki célul egy polgármester, akkor azt el is éri.

 

Medveczky Attila